Ászkarákok

Ászkarákok
Eurydice pulchra
Eurydice pulchra
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Alosztály: Eumalacostraca
Öregrend: Peracarida
Rend: Ászkarákok (Isopoda)
Latreille, 1817
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ászkarákok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ászkarákok témájú kategóriát.

Bathynomus giganteus

Az ászkarákok (Isopoda) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe, a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába tartozó rend. Fő csoportjai tengeri (például Sphaeromatidea alrend), illetve édesvízi (Phreatoicidea, Asellota alrend) élőlények, a szárazföldi ászkarákok (Oniscidea alrend) azonban (mint ezt nevük is mutatja) szárazföldi életmódra tértek át.

Megjelenésük, felépítésük

Külső, meszes vázukhoz (exoskeleton) 14 végtag kapcsolódik. A potrohlemezek közül 5 szabadon marad, de a hatodik szinte mindig összenő a telsonnal (utolsó testszegmens). Testük jellemzően lapos, széles háttal és hassal — kivéve egyes összegömbölyödő, illetve majdnem összegömbölyödő szárazföldi fajokat.

Méretük 1–2 mm és a 30–40 cm közötti; legnagyobbak a mélytengeri ászkarákok (például Bathynomus giganteus). A legnagyobb testű szárazföldi ászkák közé tartoznak a maguk 4-5 centijével a tengerparti hullámzónában élő Ligia nem fajai.

Testük fejre (caput), torra (thorax) és potrohra (abdomen) tagolt. A fej és az első torszelvény összenőtt, ez az ún. cephalothorax (fejtor).

A rend (Isopoda) tudományos nevét a lábak azonos felépítése után kapta (görögül isos podos). Ezek (a 2-8. pár) járó vagy kapaszkodó típusú lábak, az utolsók ritkább esetben úszásra is alkalmasak (például Asellota alrend, víziászkák). Az első öt potrohszelvényen egy-egy pár potrohláb található, melyek taxononként eltérő mértékben lemezekké is redukálódhatnak.

Legfontosabb érzékszerveik a csápok, amelyekből az ászkáknak két pár van. Az első pár csáp három ízű, hosszú csápostorral. A második csáp ötízű, általában szintén fejlett csápostorral. Kivételek ez alól a szárazföldi ászkák.

Rendszertani felosztásuk

A rendbe az alábbi alrendek tartoznak:

  • víziászkák (Asellota)
  • Calabozoida
  • Cymothoida
  • Limnoriidea
  • szárazföldi ászkarákok (Oniscidea)
  • Phoratopidea
  • Phreatoicidea
  • Sphaeromatidea
  • Tainisopidea
  • Valvifera

Források

  • 1. Papp, L. (szerk.), Zootaxonómia – Egységes jegyzet, Budapest, 1996
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Sablon:Arthropoda
  • m
  • v
  • sz
Az ízeltlábúak (Arthropoda) törzs altörzsei és osztályai
Regnum: állatok (Animalia) · Subregnum: valódi szövetes állatok (Eumetazoa) · kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) · ősszájúak (Protostomia) · Superphylum: vedlő állatok (Ecdysozoa)
Csáprágósok (Chelicerata)
Tőrfarkúak (Xiphosura) · Ászkapókok (Pycnogonida)
Pókszabásúak (Arachnida)
Pókok (Araneae) · Skorpiók (Scorpiones)

 · Kaszáspókok (Opiliones) · Atkák (Acari) · Álskorpiók (Pseudoscorpionida)

 · Ostorlábúak (Amblypygi) · Pókskorpiók (Thelyphonida)  · Rovarpókok (Solifugae)
Soklábúak (Myriapoda)
Százlábúak (Chilopoda) · Ikerszelvényesek (Diplopoda) · Villáscsápúak (Pauropoda) · Szövőcsévések (Symphyla)
Hatlábúak (Hexapoda)
Belső szájszervűek (Entognatha)
Rovarok (Insecta)
Szárnyatlan rovarok (Apterygota) · Szárnyas rovarok (Pterygota)
Rákok (Crustacea)
Levéllábú rákok (Branchiopoda) · Gályarákok (Remipedia)

 · Ősrákok (Cephalocarida) · Kagylósrákok (Ostracoda)

Kacslábú rákok (Cirripedia) · Evezőlábú rákok (Copepoda)
Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Tízlábú rákok (Decapoda) · Felemáslábú rákok (Amphipoda) · Ászkarákok (Isopoda)