A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára

A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára
(könyvsorozat)
Szerző	több szerző
Első kiadásának időpontja	1902–1943
Nyelv	magyar
Témakör	földrajztudomány
Műfaj	útleírások sorozata
Részei	72? kötet
Kiadás
Magyar kiadás	Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése, Budapest
Külső hivatkozás	Arcanum

A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.^[1]

Leírása

A könyvsorozat szerzői között a kor számtalan jól ismert utazója, felfedezője szerepel. Néhányan közülük, mint Cholnoky Jenő, Baktay Ervin, Almásy László, Sven Hedin, Sten Bergman több művet is jegyeznek.^[2]

A nyomtatást a Franklin Press végezte, a kötés a kor híres könyvkötőjének, Gottermayer Nándornak a munkája volt.^[1] A kötetek túlnyomórészt bordó egészvászon kötésben jelentek meg, de számos cím félvászon kötésben is napvilágot látott. Az eredeti papír védőborítók felbukkanása igazi ritkaság, szakosodott gyűjtők csemegéje. A borítótáblák közül a leggyakoribb a díszesen aranyozott bordó tábla, a Földrajzi Társaság nevével, földgömb-ábrázolással. Az aranyozás között egyes esetekben kék színű kitöltést is alkalmaztak, például a földgömbön az óceánok esetében. További apró változtatások, különbségek is előfordulnak. Eleinte képes fedelekkel is megjelentették az egyes köteteket. Később kezdtek alkalmazni egy úgynevezett „ovál-logós” borítótáblát, amely egyszerű bordó egészvászon, a Társaság aranyszínű címerével. Később előfordultak más, ritka, eltérő megoldások is.^[3]

A kiadás évének megjelenése általában hiányzik, a kiadó megjelölésében és más formai vonatkozásokban gyakoriak a következetlenségek. A sorozat első éveiben a kötetek gerincén római számozás látható, de ez később elmaradt.

Története

A sorozat kezdeményezője a Magyar Földrajzi Társaság tagja, Wodiáner Artur könyvkiadó volt, aki üzletet látott egy ilyen témájú sorozat megindításában, különösen Sven Hedin 1902-es budapesti látogatása kapcsán. A Magyar Földrajzi Társaság akkori elnöke, Lóczy Lajos szerkesztésében indult meg a sorozat.^[2]

Lóczy 1912-ig szerkesztette a sorozatot, ez alatt az idő alatt cím jelent meg, köztük két dupla kötet. 1913-tól a sorozat szerkesztője és a Magyar Földrajzi Társaság elnöke Cholnoky Jenő lett. Cholnoky további 52 címet publikált különböző kiadásokban, ezzel a sorozat a magyar könyvkiadás addigi történetében az egyik legnagyobb sikert aratta. Az utolsó kötetek 1943-ban jelentek meg, ezután a világháború miatt a sorozat kiadása véget ért. Az 1943-as kötetek a legritkábbak a sorozatban, köztük Cholnoky műve a világ sivatagairól.^[1]

A sorozatot a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése vállalat kezdte kiadni. (A céget Lampel Róbert halála után vette meg az özvegytől Wodianer.) A századforduló környékén a Wodianer család feje egy elhúzódó jogvita rendezéseképpen eladta vállalatát a Franklin Társulatnak, cserébe helyet kapott a Franklin igazgató tanácsában. Ettől kezdve a könyvsorozat tulajdonképpeni kiadója a Franklin lett, de egy ideig megtartva a régi kiadó nevét a köteteken.^[1]

A kiadó 1924-ben elindította Modern Utazók és Felfedezők Könyvtára című könyvsorozatot is, csaknem azonos külső jegyekkel. Ebbe a sorozatba kerültek a már abban az időben is, politikailag (szélsőjobboldali hangvétel miatt) vagy tartalmilag erősen vitatott művek. A mai gyűjtők számára fokozza a zavarokat, hogy néhány mű mind a két sorozatban megjelent.^[2]

1945. január 1-jén a Franklin épületét bombatalálat érte és az összes irat megsemmisült. Emiatt sok bizonytalanság maradt fenn a sorozattal kapcsolatban.

A sorozat részei

A sorozat első 17 kötete:

• I. kötet. Hedin Sven. Ázsia sivatagjain keresztül. Átdolgozta dr. Thirring Gusztáv. Számos képpel és két térképpel. (220 l.) (1902.)
• II. kötet. Lóczy Lajos. A mennyei birodalom története. 58 képpel és 7 történeti térképpel. (288 l.) (1902.)
• III. kötet. Chun Károly. Mélytengerek világa. Átdolgozta dr. Szilády Zoltán. 73 képpel és 15 melléklttel. (280 l.) 1903.
• IV–V. kötet. Savójai Lajos Amádé. Az »Észak csillaga« a északi sarktengeren. 1899–1900. Számos képpel és térképpel. Olaszból fordította dr. Darvai Móric. 2 kötet. 207 képpel, 24 melléklettel, 2 panorámával és 3 térképpel. (IV, 196, 176 l.) 1904.
• VI. kötet. Festetics Rudolf gr. Emberevők között. Nyolc évi csendes-oceáni hajózás a »Tolna« yachton. 55 képpel és 1 térképpel. Franciából fordította Sárosi Bella. (278 l.) 1905.
• VII–VIII. kötet. Hedin Sven. Ázsia szivében. Tizezer kilométernyi úttalan utazás. Átdolgozta dr. Thirring Gusztáv. Képekkel és térképekkel. 2 kötet. (237 l. és 1 térkép, 298 l.) 1906.
• IX. kötet. Gubányi Károly. Öt év Mandzsuországban. 88 képpel. (VII, 324 l.)
• X. kötet. Stein Aurél. Homokba temetett városok. Régészeti és földrajzi utazás Indiából Kelet-Turkesztánba 1900–1901-ben. Angolból átdolgozta Halász Gyula. 38 szövegképpel és 12 műmelléklettel, ezek között két körképpel és egy eredeti felvételek után készült térképpel. (XXIV, 326 l.) 1908.
• XI. kötet. Waddell L. Austine. A rejtelmes Lhassza és az 1903–1904. évi angol katonai expedició története. Átdolgozta dr. Schwalm Amadé. 25 szövegképpel és 48 műmelléklettel. (VI, 287 l.) 1910.
• XII. kötet. Scott F. Róbert. Angolok a déli sarkvidéken. Angolból fordította Halász Gyula. 75 képpel, ezek között 47 műmelléklettel és 2 eredeti felvételek után készült térképpel. (VI, 299 l.) 1911.
• XIII–XIV. kötet. Sven Hedin. Transzhimalája. Felfedezések és kalandok Tibetben. A kézirat nyomán svéd eredetiből átdolgozta Kondor Alfréd. 2 kötet. 2 térképpel, 22 szövegképpel, 4 színes műmelléklettel, 1 színes panorámával és 44 képmelléklettel. (VI, 330 l.) 1911.
• XV. Cholnoky Jenő: A sárkányok országából. Életképek és útirajzok Kínából. 1913. XV. 407 l.
• XVI. Steinen Károly: Közép-Brazilia természeti népei között. A második Singu-expedíció (1887–1888) útjának vázolása és eredményei. Átdolg.: Bátky Zsigmond. 1913. 275 l.
• XVII. Gubányi Károly: Ausztrália.1915. 253 l.

A sorozat ezután számozatlan kötetekkel folytatódott:

Gyűjtése

A sorozatnak nagy rajongói tábora, gyűjtői köre van. Például az Index MFTK-fórumán 2007-től 2018 végéig között 101 tagtól 3472 hozzászólás született, nagyrészt komoly gyűjtőktől, akiknek egy része kereskedik is a kötetekkel.^[4] Több hasonló blog, fórum is mélyrehatóan foglalkozik a sorozat gyűjtésével. A 2019 elején elérhető legrészletesebb blog, amely a kötésváltozatok apró részleteitől (sok fotóval) a szerzői életrajzokon át rengeteg adatot tartalmaz, érdekes módon angol nyelvű.^[1]

Jegyzetek

Források

• ↑ Elbida: Biró Dániel: A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. http://www.elbida.hu (magyarul) (1916. április 5.) (Hozzáférés: 2019. február 13.) arch
• ↑ fjexpeditions: A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára (MFTK): (The Library of the Hungarian Geographical Society). http://www.fjexpeditions.com/ (angolul) (Hozzáférés: 2019. február 13.) arch
• Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása tudományos folyóiratok repertóriumával, Budapest, 1917–1928 [1]
• Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.), Budapest, 1939–1942 [2]
• Digitalizált kötetek az Arcanum honlapján
• Digitalizált kötetek a REAL-EOD-ban (szabad hozzáférés)
• Komjáthy Miklósné (szerk.) – Kertész Gyula (szerk.): Magyar könyvészet 1921–1944. I–XII., Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1980

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar könyvsorozatok listája