Adıyaman (település)

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Adıyaman (egyértelműsítő lap).

Adıyaman
Közigazgatás
Ország	Törökország
Régió	Délkelet-anatóliai
Tartomány	Adıyaman
Rang	város
Polgármester	M. Necip Büyükaslan
Irányítószám	02000 és 02999 között[1]
Körzethívószám	(0090)+ 416
Népesség
Teljes népesség	267 131 fő (2021)
Körzet népessége	256 247 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	7 m
Terület	1 582 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 37° 45′ 48″, k. h. 38° 16′ 38″37.76339, 38.2771437.763390°N 38.277140°EKoordináták: é. sz. 37° 45′ 48″, k. h. 38° 16′ 38″37.76339, 38.2771437.763390°N 38.277140°E
Adıyaman weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Adıyaman témájú médiaállományokat.

Adıyaman (az ókori Pordonnium) Törökország délkeleti részén található, Adıyaman tartomány székhelye, az azonos nevű körzet központja. A város egyike a leggyorsabban növekvő török városoknak: míg 1990-ben a laskosság 100 045 fő volt, addig 2000-ben már 178 538. 2008-ban a városban 193 250 fő lakott, a körzetben pedig 256 247 fő.^[2]

Történelem

• Kr. e. 40000–7000: Paleolitikum
• Kr. e. 7000–5000: Neolitikum
• Kr. e. 5000–3000: Kalkolitikum
• Kr. e. 3000–1200: Hurriták és Hettiták
• Kr. e. 1200–750: Asszíria
• Kr. e. 750–600: Frígek
• Kr. e. 600–334.: Médek és Perzsák
• Kr. e. 334–163: Makedón-dinasztia
• Kr. e. 163 – Kr. u. 72: Kommagéné királyság
• 72–395: Római Birodalom
• 395–670: Bizánci Birodalom
• 670–758: Omajjád-dinasztia
• 758–926: Abbászida-dinasztia
• 926–958: Hamdánida-dinasztia
• 958–1114: Bizánci Birodalom
• 1114–1204: Ajjúbida-dinasztia
• 1204–1298: Szeldzsuk-dinasztia
• 1298–1516: Mamlúk Birodalom
• 1516–1923: Oszmán Birodalom
• 1923–: Török Köztársaság

A terület már a paleolit kor óta lakott helynek számít, erre bizonyíték a Palanlı barlangjában Adıyaman-tól 10 km-rel északra végzett ásatások, amelyek a kő- és bronzkor óta folyamatos emberi jelenlétet jelztek.

A 900-as évektől kezdődően asszír, perzsa és macedón inváziók hullámai követték egymást, amíg a Kommagéné-királyságot Kr. e. 69-ben meg nem alapították. Ez volt az a civilizáció, amely a közeli Nemrut-hegy tetején lévő szobrokat, emlékműveket építette. A fővárosa Samsatban (Samosata) volt, de Adjyaman is a Commagenes városa volt. Adıyaman városfalait az idők során sokszor helyreállították.

A Kommagéné királyság a rómaiak idejéig (Kr. u. 72) állt fenn, majd a Bizánciak 395–670, Omajjádok 670-től, az pedig Abbászidák 758–926-tól foglalták el a területet, mely aztán 859–1114-ben visszatért Bizánc irányítása alá. Az arabok 1114-től 1204-ig uralták a területet, míg végül megérkeztek a törökök. A kastély és a város arab neve Hısn-ı Mansur volt.

A törökök 1114-től kezdődően költöztek a térségbe, és végül a 13. század nagy részében (a mongol inváziók által gyakran megzavart) szeldzsuk törökök telepedtek le itt. 1298-tól 1516-ig a város Mamlúk irányítás alatt állt. Adimanyot 1516-ban hozták fel Selim I-be az Ottomán Birodalomba, de a helyi hatalom gyakran a türkmén törzsek Dulkadiroğulları törzsének kezén volt.

Látnivalók

• Nemrut-hegy
• Adıyaman Kalesi: a várat a városi önkormányzat pihenő parkká alakította át, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környező erdőre.

A közeli Nemrut-hegy környéke

Jegyzetek