Antikommutativitás

A matematikában antikommutatívnak nevezünk egy, az A {\displaystyle A} gyűrűn értelmezett {\displaystyle *} műveletet, ha a b = b a {\displaystyle a*b=-b*a} minden a , b A {\displaystyle a,b\in A} -ra.

Példák

Antikommutatív például a kivonás a valós számok körében, vagy a vektoriális szorzat a valós számok fölötti háromdimenziós vektortérben. A Lie-algebrák Lie-zárójel művelete definíció szerint antikommutatív.

Az antikommutativitás nem ellentéte a kommutativitásnak: a nem kommutatív műveletek általában nem antikommutatívak. Például a nullától különböző valós számok osztása nem kommutatív (7:5≠5:7), de ez a művelet nem antikommutatív (hiszen 7:5≠-5:7).

Tulajdonságok

Ha A {\displaystyle A} nullosztómentes és karakterisztikája nem 2, akkor egy összeadásra nézve disztributív {\displaystyle *} művelet antikommutativitása ekvivalens azzal, hogy a a = 0 ( a A ) {\displaystyle a*a=0(\forall a\in A)} .

Általánosítás

Az antikommutativitás fogalma általánosítható többváltozós műveletekre is. Ebben a bővebb értelemben egy n változós művelet antikommutatív, ha a változók tetszőleges páratlan permutációja az eredmény előjelét ellenkezőre változtatja.

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Weisstein, Eric W.: Anticommutative (angol nyelven). Wolfram MathWorld
  • matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap