Arany-kapu

A Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei világörökségi helyszín része

Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei
Az Arany-kapu Vlagyimirban
Ország	Oroszország
Település	Vlagyimir
Építési adatok
Építés éve	1164
Típus	Kulturális helyszín
Elhelyezkedése
Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei Pozíció a Vlagyimiri terület térképén
é. sz. 56° 07′ 36″, k. h. 40° 23′ 49″56.126666666667, 40.39694444444456.126667°N 40.396944°EKoordináták: é. sz. 56° 07′ 36″, k. h. 40° 23′ 49″56.126666666667, 40.39694444444456.126667°N 40.396944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Arany-kapu (Zolotije vorota) az oroszországi Vlagyimir városának legrégibb építménye, az egyetlen régi oroszországi városkapu, mely napjainkig – legalább részben – fennmaradt.

Alapjait 1158-ban rakták le, miután I. András vlagyimiri nagyfejedelem (Andrej Bogoljubszkij) Vlagyimirba helyezte át székhelyét, és annak védővonalát elkezdték kiépíteni. A városnak eredetileg öt kapuja volt. A vlagyimiri Arany-kapu (1158–1164) – a kijevi és a konstantinápolyi Arany-kapukhoz hasonlóan – a város reprezentatív főbejárata volt, építésében valószínűleg külföldi mesterek is részt vettek.

A fehér mészkőből épült kapu központi boltívét 14 m magasra emelték, tölgyfából készült kapuszárnyait aranyozott rézlemezekkel borították. Tekintélyt parancsoló méreteit a tetejére épített kis templom is emelte. A kapun belül kőlépcsők vezettek fel a két oldalról hozzá csatlakozó sáncokra a lőállásokhoz. A sáncok előtt védőárok húzódott, a fölötte épített híd vezetett a kapubejárathoz. Az építmény egyszerre volt védőbástya, diadalív és templom.

1238-ban Batu kán mongol seregei feldúlták a várost, de az Arany-kapu épségben maradt és a későbbi évszázadokban is csak kisebb javításokra szorult. Egy 16. századi miniatúrán elhanyagolt állapotban ábrázolták. A 17. század végén helyreállították, de az 1778-as városi tűzvész idején a kapu tüzet fogott. Néhány év múlva, a II. Katalin cárnő által elrendelt általános városrendezés és építkezések során a sáncokat elbontották, ekkor az oldaltámaszok nélkül maradt kapu megroggyant. 1795-től kezdték meg átépítését: az előzőleg szétszedett boltíveket a régi kövekből újra rakták, a két kapuszárnyhoz egy-egy kör alakú bástyát építettek, végül a lebontott kaputemplom helyén újat emeltek, melyet 1810-ben szenteltek fel. Ebben a formájában látható ma is.

A kapu jelenleg a város főútvonalán áll, és mintegy ötven éve a helyi múzeum kezeli. A kaputemplom helyiségeiben fegyver- és hadtörténeti kiállítást rendeztek be. A vlagyimiri Arany-kaput a Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei részeként 1992-ben felvették UNESCO világörökség listájára.

Források

• Az Arany-kapu (orosz nyelven). Vlagyimir–Szuzdal Múzeum portálja. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 27.)