Az ember családja

Az ember családja (The Family of Man) kulturális jelentőségű fotókiállítás, melyet első alkalommal 1955-ben a New York-i Modern Művészetek Múzeumában mutattak be. A rendezvény megálmodója és kurátora Edward Steichen amerikai fotográfus, a múzeum fotórészlegének vezetője volt. A kiállításnak ma a luxemburgi Clervaux-vár ad otthont.

Története

Steichen a második világháború traumatikus hatását, a reménytelenséget és a bizonytalanságot látva érezte szükségét annak, hogy megpróbálja felhívni a figyelmet az emberiség értékeire. Elképzelése az volt, hogy a fényképek segítségével mutatja meg, hogy „az emberiség, szerte a világon egységes egészet alkot”. Steichen 1952-ben Európába utazott, hogy ötletéhez fotósokat keressen. 11 országban, köztük Franciaországban, Svájcban, Ausztriában és Németországban járt. Mintegy 300 fényképet európai fotóművészek munkái közül választott ki, melyeket első alkalommal 1953-ban a múzeum Post-War European Photography című kiállításán mutattak be. A kiállítás Az ember családja előfutára volt.^[1] A nyilvánossághoz is fordult, hogy küldjenek fényképeket tervezett kiállításához. A felhívásra közel 2,5 millió fénykép érkezett a világ 68 országából. Steichen tízezer képet talált alkalmasnak, ezekből válogatta össze 273 fotós 503 fotóját, melyek végül kiállításra kerültek. A kiválasztott képek között számos amatőr fényképe mellett, olyan híres fotósok munkáit találjuk mint Ansel Adams, Eugène Atget, Margaret Bourke-White, Bill Brandt, Werner Bischof, Brassaï, Robert Capa, Henri Cartier-Bresson, Robert Doisneau, Alfred Eisenstaedt, Elliott Erwitt, Andreas Feininger, Fritz Goro, Ernst Haas, Dorothea Lange, August Sander vagy William Eugene Smith. Steichen a fényképeket különböző témák (mint szerelem, család, gyermek, halál, szenvedés, munka stb.) köré gyűjtötte. Kerülte azokat a képeket, melyek határozott ideológiai, politikai üzenetet közvetítettek. Minden fotográfiát az eredetitől eltérő, a szerkesztés szempontjaihoz illeszkedő méretben és egységesen fekete-fehérben dolgoztatott ki. A kiállított művek címét és az alkotó nevét nem tüntette fel, mert a fényképekre szerette volna helyezni a hangsúlyt a fényképészek helyett.

Az ember családját eredetileg egy időben több helyszínen is tervezték bemutatni, de a kiállítás 1955. január 24-én végül csak New Yorkban nyílt meg. Már az első héten nagy sikere volt, közel 35 ezren nézték meg. Február 22-én a látogatók száma elérte a 6 000-et, ami rekord volt a múzeum addigi történetében. A kiállítást, melyet május 8-ig lehetett megtekintetni összesen 270 ezren látták. Az ember családját a nagyközönség mellett a kritikusok is lelkesen fogadták. Jacob Deschin, a The New York Times képszerkesztője szerint Steichen nagyszabású vállalkozása inkább „szerkesztési bravúr, mint fotókiállítás” volt. Barbara Morgan fényképész a kiállítás újszerűségét méltatta, úgy vélte, hogy Steichen egy „fényképes mozaikot” hozott létre. Egyes fotósok azonban nehezményezték Steichen szerkesztési elveit: nem értettek egyet azzal, hogy a fényképek szerző és cím nélkül, az eredetitől eltérő formátumban fekete-fehérben kerültek bemutatásra. Úgy vélték ezzel Steichen figyelmen kívül hagyta a fényképészek szerepét, tehetségét, melyek nélkül ezek a képek nem születtek volna meg. Míg mások szerint a kiállítás ideológiai üzeneteket hordoz és manipulálja az embereket.

1955-ben azonos címmel egy albumot adtak ki, mely az összes kiállított fotográfiát tartalmazta. A kiadványt Jerry Mason szerkesztette, az előszót Carl Sandburg, míg a bevezetőt maga Steichen írta.^[2] A fényképek kísérőszövegeit Dorothy Norman jegyezte. Az album nagy sikert aratott: több millió példányban kelt el, számos kiadást és utánnyomást ért meg.

A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállított fotókat New York után az Egyesült Államok több városában mutatták be, majd az 1960-as években 38 országban jutott el Az ember családja. A kiállítás sikere továbbra is töretlen volt: több mint 9 millióan tekintették meg a felvételeket. Az utolsó helyszín Steichen szülőhazája, Luxemburg volt, ahová a fotók 1964-ben érkeztek meg. Steichen 1966-ban utazott Luxemburgba. Úgy vélte, hogy itt lehetne a végső, állandó otthona Az ember családja fotóinak. 1974-ben a Clervaux városában lévő kastélyban a felvételek egy részéből rendeztek kiállítást, ahol mintegy tizenöt évig voltak láthatóak. Az évtizedes utazás azonban megviselte a fotókat, ezért 1989-ben az összes felvételt restaurálás céljából Párizsba szállították. Két évvel később Toulouse-ban, Tokióban és Hirosimában mutatták be a felújított felvételeket. Időközben a clervaux-i kastélyban múzeumot rendeztek be a képeknek, ahol 1994 óta állandó kiállításként tekinthető meg a világ emlékezete programba kulturális jelentősége miatt 2003-ban beválasztott eredeti kiállítás anyaga.

Fotográfusok

A kiállításon bemutatott felvételeket az alábbi fotográfusok készítették:^[3]

Jegyzetek

Források

• Mary Warner Marien. Az ember családja, A fotográfia nagykönyve – A fényképezés kultúrtörténete (magyar nyelven). Typotex Kiadó, 331–333. o. (2011). ISBN 978-963-2794-27-3 
• Dossier de Presse The Family of Man (francia nyelven) (pdf). Musée The Family of Man. (Hozzáférés: 2012. január 26.)
• Liste complète des photographes (francia nyelven) (pdf). Musée The Family of Man. (Hozzáférés: 2012. január 26.)
• L'histoire des originaux (francia nyelven). Musée The Family of Man. (Hozzáférés: 2012. január 26.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Az ember családja témájú médiaállományokat.

• A kiállítás hivatalos oldala (franciául)(angolul)
• Az ember családja A világ emlékezete program oldalán (angolul)