Bánáti bolgár nyelv

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
bánáti bolgárok

A bánáti bolgár nyelv vagy bánsági bolgár a bolgár nyelv legtávolibb nyelvjárása, mely önálló nyelvi normává alakult, így a szabványos bolgár irodalmi nyelv és a macedón nyelv mellett ez a harmadik bolgár nyelvi norma.

Nyelvhatások

A nyelvre erős hatást gyakorolt a német és a magyar nyelv, a bánáti nyelv szókészletének 20%-a német és magyar.

Magyar hatásra a családneveknevek csak a hímnemű változtatát használják, azaz a nők családneve sem végződik a bolgárra jellemző -ova, -eva, -szka stb. végződésre, helyettük -ov, -ev, -szki stb. áll. Szintén magyar hatás, hogy a családnév áll első helyen, utána következik az utónév.

A bánáti bolgár nyelvet 1866-ban sztendertizálták. A bánáti bolgárok kétnyelvűek, eredetileg a bolgár mellett magyarul is beszéltek. Ez Trianon óta annyiban változott, hogy azóta a magyart felváltotta a román és a szerb nyelv.

A bánáti bolgár nyelv írása latin betűs. Az első világháború után szerveződött Bánáti Köztársaság alapokmányában hivatalos nyelvként kezelte.

A rendszerváltás után a bánáti bolgárok nyelvük revitalizációjával foglalkoznak. Jáni Vasilčin 1998-ban kiadta az Újszövetség bánáti bolgár fordítását, s újra működik több újság, mint a Naša glás.

Lakosság

A népszámlálások szerint a történelmi Bánság területén közel 8000 bolgár él. 6500 fő Romániában és 1658 fő Szerbiában (2002-ben). Szerbiában Nagyerzsébetlak, Székelykeve, Sándoregyháza és Modos, míg Romániában Nagyszentmiklós, Óbesenyő, Vinga és Temesvár a főbb központok. Más kutatások ezzel szemben 15 ezerre becsülik a bánáti bolgárok számát, amelyből 3000 él Szerbiában, 12 000 Romániában.

Ábécé

Bánáti bolgár latin
cirill átírás
IPA
А а
Ъ
/ɤ/
Á á
А
/a/
B b
Б
/b/
C c
Ц
/t͡s/
Č č
Ч
/t͡ʃ/
Ć ć
Ќ (кь)
/c/
D d
Д
/d/
Dz dz
Ѕ (дз)
/d͡z/
Dž dž
Џ (дж)
/d͡ʒ/
E e
Е
/ɛ/
É é
Ѣ
/e/
latin
cirill
IPA
F f
Ф
/f/
G g
Г
/ɡ/
Gj gj
Ѓ (гь)
/ɟ/
H h
Х
/h/
I i
И
/i/
J j
Й , Ь
/j/
K k
К
/k/
L l
Л
/l/
Lj lj
Љ (ль)
/ʎ/
M m
М
/m/
N n
Н
/n/
latin
cirill
IPA
Nj nj
Њ (нь)
/ɲ/
O o
О
/ɔ/
P p
П
/p/
R r
Р
/r/
S s
С
/s/
Š š
Ш
/ʃ/
T t
Т
/t/
U u
У
/u/
V v
В
/v/
Z z
З
/z/
Ž ž
Ж
/ʒ/

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Банатски Бугари című szerb Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Sablon:Szláv nyelvek
  • m
  • v
  • sz
Keleti szláv nyelvek
Nyugati szláv nyelvek
Déli szláv nyelvek
Keleti délszláv nyelvek
Nyugati délszláv nyelvek
Egyéb
A jel a leszármazott nélkül kihalt nyelveket, * jel a modern nyelvek őseit, korábbi nyelvállapotait jelöli.
Sablon:Indoeurópai nyelvcsalád
  • m
  • v
  • sz
A kereszt () a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát.
Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
Indoiráni ág
Italikus nyelvek
Szláv nyelvek
Balti nyelvek
Kelta nyelvek
szigeti kelta
szárazföldi kelta
Germán nyelvek
Hellenisztikus nyelvek
Anatóliai ág
  • hettita
  • lúviai
  • palái
  • lík
  • líd
  • kár
  • piszid
  • mili
  • bizonytalan besorolású balkáni nyelvek: dák
  • fríg
  • illír
  • trák
Nemzetközi katalógusok
  • Nyelvek A nyelvek portálja
  • Bulgária Bulgária-portál