Báthory András erdélyi fejedelem

Báthory András
Somlyai Báthory András
Báthory András
Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje
1599. március 29. – október 31.
Elődje	Báthory Zsigmond
Utódja	Vitéz Mihály
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Báthory család
Született	1563 Szilágysomlyó
Elhunyt	1599. október 31. (36 évesen) Csíkszentdomokos
Nyughelye	Gyulafehérvári érseki székesegyház
Édesapja	Báthory András
Édesanyja	Maylád Margit
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthory András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a bíborosról, erdélyi fejedelemről szól. Hasonló címmel lásd még: Báthory András (egyértelműsítő lap).

Somlyói Báthory András (IV. András) (Szilágysomlyó, 1563 – Csíkszentdomokos, 1599. október 31.) magyar bíboros, hét hónapig Erdély fejedelme. Báthory István lengyel király unokaöccse, Báthory Boldizsár öccse, Zsigmond fejedelem unokatestvére.

Élete

A somlyói Báthory család sarja. Apja, somlyói Báthory András (†1563), szatmári kapitány, anyja, szunyogszeghi Majláth Margit volt. Anyai nagyszülei szunyogszeghi Majláth István (1502-1550), Erdély vajdája, és nádasdi Nádasdy Anna voltak. Anyai nagyanyának a fivére, báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (1498–1562) országbíró volt. Apai nagyszülei, Báthory István (1477–1534) erdélyi vajdája és telegdi Telegdi Katalin (1492–1547) voltak. Az akkoriban Erdélyhez tartozó Partiumban családja birtokolta a somlyói mellett a szatmári és szinéri uradalmat is.

Báthory András a nagybátyja, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király krakkói udvarában nevelkedett. Először Gyulafehérváron, majd 1578 és 1581 között a pułtuski jezsuitáknál tanult. Családja kívánságára egyházi pályára lépett, s már fiatalon, 1584-ben varmiai segédpüspök lett. Viharos gyorsaságú egyházi előmenetelét természetesen elsősorban nagybátyja, Báthory István befolyásának köszönhette. 1583-ban és 1586-ban Rómában járt. 1583-ban apostoli protonorátius, 1584. december 24-én bíboros lett. Báthory István halála után lehetséges lengyel királyként emlegették, de ez nem vált komollyá.

1599. március 30-án Báthory Zsigmond (annak ellenére, hogy András bátyját, Boldizsárt 5 évvel korábban megölette, és ezt követően viszonyuk megromlott) hazahívta Lengyelországból unokabátyját, és lemondott erdélyi fejedelmi címéről a javára, amit az csak nagy vonakodások után fogadott el. A medgyesi országgyűlés 1599. március 29-én fejedelemmé választotta, és Báthory András március 28-án letette a fejedelmi esküt.

A papfejedelem nem nyerte el sem a Porta, sem a császár kegyeit, sőt az evangélikus szászok és a székelyek is ellene voltak, Székely Mózes udvarhelyi kapitány és a mellette harcolók kivételével. Trónra lépése után igyekezett megszilárdítani külpolitikai helyzetét, és követeket küldött a lengyel királyhoz, Giorgio Basta felső-magyarországi főkapitányhoz, a török portához, a tatár kánhoz illetve a moldvai fejedelemhez.

II. Mihály havasalföldi fejedelem, aki 1595-ben még királyának ismerte el Báthory Zsigmondot, és az ő nevében helytartóként uralkodott Havasalföldön, 1598-ban Habsburg Rudolf hűbérese lett. Ennek ellenére 1599. június 28-án hűségesküt tett Báthory Andrásnak, majd Rudolf támogatásával 1599. október 17-én betört Erdélybe. Mihály maga mellé állította a székelyeket is, akiket Habsburg Rudolf több mint 100 000 arannyal megvett. 1599. október 28-án a Nagyszeben melletti Sellenberknél Mihály túlerőben levő serege a legyőzte Báthory Andrást.

Halála

A sellenberki csata után Báthory András Moldván keresztül Lengyelországba próbált menekülni, azonban Mihály vajda üldözőbe vette, és gazdag jutalmat ígért a székelyeknek a fejedelem elfogásáért vagy megöléséért. Csíkszentdomokos határában egy székely lófő, Balázs „Ördög” Mihály egyes források szerint október 31-én^[1] más források szerint november 3-án^[2] kegyetlen módon meggyilkolta, levágott fejét Gyulafehérvárra vitte Mihály vajdának. Báthory megcsonkított testét is Gyulafehérvárra szállították, ahol Mihály november 24-én díszes temetést rendezett neki, már csak azért is, hogy cáfolja a népnek azt a hitét, hogy a fejedelem szerencsésen elmenekült.

A gyilkosok nem kaptak jutalmat Mihály vajdától. VIII. Kelemen pápa a csíkszentdomonkosiakra egyházi átkot mondott ki, és száz évig tartó böjtre kötelezte őket. A gyilkosságot később Székely Mózes erdélyi fejedelem székely katonái megbosszulták; 1816-ban a gyilkosság helyén Puskás Tamás pap fakeresztet állított fel.

• 
  Báthory András kardinális
• 
  Báthory András levágott feje és Ördög Balázs által okozott fejsebe
• 
  Emlékmű a gyilkosság helyén
• 
  Báthory András és Boldizsár sírja
• 
  Báthory András címere

Hivatkozások

Források

• ↑ Nagy Iván: Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: I. kötet [Aaron - Benyovszky]. Pest: Friebeisz István. 1857. 222–223. o.  
• Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. 2., bőv., jav. kiadás. Bp., 2006
• ↑ Szádeczky: Szádeczky Lajos: Erdély és Mihály vajda története 1595–1601. Temesvár: Csanád Egyházmegye. 1893.  
• Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes, Erdély székely fejedelme, Székelyudvarhely, 2007

További információk

• Balló István: Báthory Endre bíbornok és erdélyi fejedelem halála; Györgyjakab Ny., Csíkszereda, 1899
• Veress Endre: Báthory András b. püspök könyvtára; Athenaeum Ny., Bp., 1905
• Magyar Zoltán: Báthori Endre alakja az erdélyi néphagyományban; Stúdium, Kolozsvár, 1998
• Horn Ildikó: Báthory András; Új Mandátum, Bp., 2002 (Post scriptum)
• Berki Anna: Lengyel püspökség, lengyel rokonság. Fejezetek az utolsó Báthoryak és a lengyel katolicizmus kapcsolatából; Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Budapest, 2021

Előző uralkodó: Báthory Zsigmond

Erdély fejedelme 1599

Következő uralkodó: Vitéz Mihály