B–52 Stratofortress

Ez a szócikk B-52 nehézbombázóról szól. Hasonló címmel lásd még: B-52 (koktél).
B–52 Stratofortress
Egy B–52H a sivatag felett
Egy B–52H a sivatag felett

Funkciónehézbombázó repülőgép
GyártóBoeing
Sorozatgyártás1952–1962.
Gyártási darabszám744
ÁrB–52B: 14 430 000  USD

B–52H: 9 280 000  USD (1962)

B–52H: 53 400 000  USD (1998)
Fő üzemeltetőkAz Amerikai Egyesült Államok Légiereje Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje
NASA NASA

Személyzet5 fő
Első felszállás1952. április 15.
Szolgálatba állítás1955. február
Háromnézeti rajz
A Wikimédia Commons tartalmaz B–52 Stratofortress témájú médiaállományokat.

A B–52 Stratofortress a világ egyik legismertebb nehézbombázója (a Stratofortess név egyrészt a sztratoszféra meghódítására utal, a fortress pedig erődöt jelent, utalás a korábbi amerikai nehézbombázók, a B–17 Flying Fortress és a B–29 Superfortress neveire). A gép 1955-ben állt hadrendbe, a szolgálatban tartását eredetileg 2000-ig tervezték, de a szűkös költségvetés miatt a típus korszerűsítése mellett döntöttek, így a gép egészen 2045-ig állhat hadrendben. A típus első változata 1952-ben B–52A néven állt szolgálatba, majd ezt 1962-ben a B–52H jelű típus követte. Jelenleg csak a H jelű típusok állnak szolgálatban.

Történet

A NASA B-52-ese (felül) az X-43A-val

A repülőgép kifejlesztésének célja a Szovjetunió elleni nukleáris csapás volt, a gépet úgy tervezték, hogy amerikai bázisokról felszállva a Szovjetunióra atomcsapást mérjen. Az oroszok válaszul kifejlesztették a Tupoljev Tu–95-öst, ez azonban teljesítményben és technikailag is alulmaradt a Stratofortess-szel szemben. A gép egyaránt alkalmas hagyományos és nukleáris bombák szállítására. Csekély fegyverzete ellenére (faroklövész) elterjedt bombázó, a világ számos pontján bevetették már: öbölháború, Afganisztán, Vietnám, Szerbia. A pilóták egymás között a gépet kissé nehézkes repülési tulajdonságai miatt csak BUFF-nak hívták (Big Ugly Fat Fucker/Fellow).

Jellemzők

A gép 8 hajtóművel rendelkezik, amelyek 4 gondolában foglalnak helyet. A nagy fesztáv miatt a szárnyak végén oldalfutókat találunk, ezek akadályozzák meg a szárnyak leérését. A gép elektronikája egy forgatható toronyban van elhelyezve az orr alatt. Fel van szerelve radar-érzékelő, radar-zavaró és hamis radarjeleket kibocsátó berendezésekkel. Katapultálható ülésekkel rendelkezik (bombázóknál ritkán alkalmazott megoldás). A világon egyedül az USA rendelkezik B-52 típusú gépekkel.

Fegyverzet

Bombavetés

Saját védelmét mindössze egy forgócsövű gépágyú, (a korábbi változatoknál géppuskák) látja el. Különböző robotrepülőgépekkel is felszerelhető, nukleáris bombák szállítására is alkalmas (8 darab a bombakamrában és a szárnyak alatt), AGM–84 Harpoon hajók elleni rakétákkal és AGM–142 Have Nap rakétákkal is felszerelhető.

  • 51 db 227 kg-os,
  • 30 db 454 kg-os,
  • 20 db 907 kg-os JDAM, gravitációs bomba

Egyéb gravitációs és nukleáris bombák is bevethetők a szárnyak alá függesztve, illetve a törzsben szállítva.

Műszaki adatok (B–52H)

Leselejtezett B-52-esek Arizonában

Általános jellemzők

  • Személyzet: 5 fő (pilóta, másodpilóta(en), fegyverzeti tiszt(en), navigátor(en), elektronikus hadviselési tiszt(en) és faroklövész(en) a farokágyú 1991-es eltávolításáig)
  • Hossz: 48,5 m
  • Fesztávolság(en): 56,4 m
  • Magasság: 12,4 m
  • Szárnyfelület: 370 m²
  • Szárnyprofil: tő NACA 63A219.3 mod(en), csúcs NACA 65A209.5
  • Üres tömeg(en): 83 250 kg
  • Feltöltött tömeg: 120 000 kg
  • Maximális felszálló tömeg(en): 220 000 kg
  • Üzemanyag-kapacitás: 181 610 l

Hajtóművek

Repülési adatok

  • Legnagyobb sebesség(en): 1047 km/h (560 csomó, 650 mph)
  • Utazósebesség(en): 844 km/h (442 csomó, 525 mph)
  • Bevetési távolság(en): 7210 km (4480 mérföld, 3890 teng. mérföld)
  • Hatótávolság(en): 16 232 km (10 145 mérföld, 8764 teng. mérföld)
  • Szolgálati csúcsmagasság(en): 15 000 m (50 000 láb)
  • Emelkedőképesség(en): 31,85 m/s (6270 láb/perc)
  • Szárny felületi terhelése(en): 595 kg/m²
  • Tolóerő-tömeg arány: 0,31
  • Siklószám: 21,5 (becsült)

Fegyverzet

  • Lőfegyverek: 1× 20 mm-es(en) M61 Vulcan gépágyú, a H-modelleken eredetileg a távirányítású faroktoronyba szerelve; 1991-ben az összes jelenleg üzemben tartott repülőgépből eltávolították
  • Bombák: Közel 31 500 kg (70 000 font) vegyes bombateher; bombák, aknák, rakéták, különböző konfigurációkban.

Repülőelektronika

Balesetek

1961. január 24-én a goldsborói Seymour Johnson légibázisról felszállt B–52g Stratofortress bombázó megszakította a légi utántöltését üzemanyag-szivárgás miatt. Először azt tervezték, hogy a tenger felett várakoznak addig, míg az üzemanyaguk annyira kifogy, hogy megkezdhessék a leszállást, de a helyzet rosszabbodott, és végül a parancsnok elrendelte a gép elhagyását.

A nyolcfős személyzetből öten túlélték a balesetet. A pörgő és zuhanó roncsból a fedélzeten tárolt két Mark 39-es atombomba kihullott. Az egyik egy fára zuhant, a másik mocsárba.

Az eset után a Pentagon kijelentette, hogy nem volt robbanásveszély, a honvédelmi minisztérium szerint pedig robbanóanyag sem volt a bombában. Ehhez képest Parker F. Jones, a nukleáris biztonsággal foglalkozó Sandia National Laboratories vezetője egy 1969-es jelentésben azt hozta ki, hogy a bomba robbanását megakadályozni hivatott 4 rendszerből három tönkrement a zuhanás során, és voltaképpen csak egy relé akadályozta meg a robbanást.

A 3,8 megatonnás bomba, a hirosimai 15 kilotonnás bombának a 250-szeresét jelentette volna. A becsapódás helyétől 19 kilométerre található az akkor 29 ezres lakosságú Goldsboro városa.

További információk

  • Típusismertető, képek
  • B52-esek Fairfordban (Jetfly)
  • 50 éves a Stratofortess
  • Részletes ismertető
  • The Boeing B-52 Stratofortress – Az Air Vectors típusismertetője
  • http://wp.scn.ru/en/ww3/b/790 Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben – Festésminták a WINGS PALETTE Archiválva 2007. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben oldalán
  • passport.blog.hu: Az amerikaiak elhagyott atombombái
Filmek
  • Póttartály leoldása fékernyővel. YouTube [halott link]

Jegyzetek

  1. Dorr and Peacock 2000, p.52.
  2. "Upgraded B-52 still on cutting edge" Archiválva 2014. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben. U.S. Air Force. Hozzáférés: 2013. április 11.
  3. "Computers in Spaceflight: The NASA Experience." Archiválva 2017. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben NASA. Hozzáférés: 2011. október 2.
Sablon:Bombázó repülőgépek a második világháború után
  • m
  • v
  • sz
Bombázó repülőgépek a második világháború után
Sablon:Az amerikai légierő fegyverei
  • m
  • v
  • sz
Az amerikai légierő jelenleg hadrendben álló fegyverei
Repülőgépek
Csatarepülőgépek
Bombázók
B–1 Lancer · B–2 Spirit · B–52 Stratofortress
Bevetésirányítás
E–3 Sentry · E–4 Nightwatch · E–8 JSTARS · E–9A · EC–130 Commando Solo
Vadászgépek
Felderítőgépek
OC–135 Open Skies · RC–26B · RC–135 · RQ–4A Global Hawk · RQ–11 Raven · U–2 Dragon Lady · WC–130 Super Hercules · WC–135 Constant Phoenix · Boeing ScanEagle · WASP–III
Kutatás-mentés
HH–60 Pave Hawk · HC–130
Légi utántöltés
Kiképzőgépek
T–1 Jayhawk · T–6 Texan II · T–38 Talon · T–43A · Blanik TG–10 · TG–15A/B
Teherszállítás
C–5 Galaxy · VC–9 · C–12 Huron · C–17 Globemaster III · C–20A Gulfstream III · C–20G/H Gulfstream IV · C–21A Learjet · CV–22 Osprey · VC–25A · C–32 · C–37 Gulfstream V · C–38 Courier · C–40 Clipper · C–41A Aviocar · C–130 Hercules
Egyéb
LC–130 · MC–130 Combat Talon · MQ–1 Predator · MQ–9 Reaper · U–28A · UH–1 Huey · UV–18A/B Twin Otter · YAL–1
Fegyverek
Bombák
CBU–87 CEM · CBU–89 Gator · CBU–97 · GBU–10 Paveway II · GBU–12 Paveway II · GBU–16 Paveway II · GBU–24 Paveway III · GBU–27 Paveway III · GBU–28 · GBU–31 JDAM · GBU–32 JDAM · GBU–38 JDAM · GBU–39 SDB · GBU–54 Laser JDAM · Mk 82 · Mk 83 · Mk 84 · M129
Rakéták
Céltárgyak
BQM–34 Firebee · BQM–167 SAT · MQM–107 Streaker · QF–4 Phantom II
Űrbe telepített rendszerek
Hordozórakéták
Műholdak
DMSP · DSCS · DSP · GPS · Milstar · SBIRS · SATCOM
Nemzetközi katalógusok
  • Hadtudomány Hadtudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap