Badalik Sándor Bertalan

Badalik Sándor Bertalan (Hódmezővásárhely, 1890. december 10. – Budapest, 1965. október 10.) magyar domonkos szerzetes, katolikus pap, veszprémi püspök.^[2]

Pályafutása

Ifjúsága

Édesapja Badalik Lajos bognár,^[2][3] édesanyja Farkas Julianna.^[3] Középiskoláit szülővárosában és Szombathelyen, a premontrei gimnáziumban végezte.^[2][4] 1908-ban lépett a domonkos-rendbe; egyszerű fogadalmat 1909. augusztus 22-én tett.^[2] Filozófiát és teológiát már a rendtartomány anyaházában, Grazban tanult,^[4] ahol 1914. július 19-én szentelték pappá.^[2][4]

Egyházi szolgálatban

1915 augusztusától Budapesten a Rózsafüzér Társulatok országos igazgatója, október 3-ától az új Rózsafüzér Királynéja-templom, 1929-től a szombathelyi Szent Márton-templom plébánosa, valamint a városi szegényügyek vezetője és perjel volt. 1929 és 1931 között megnagyobbíttatta a templomot és megépíttette a művelődési házat. Az ő ideje alatt létesült a rendi növendékek intézete Szombathelyen. 1927-ben és 1932-ben meglátogatta az észak-amerikai magyar kolóniát.^[2]

1934–1936 között osztrák–magyar rendtartományi főnökként szolgált. Budapesten megépíttette a rendi főiskolát (1936)^[2][4] és átépíttette a bécsi zárdát. 1938. május 15-től a visszaállított ősi magyar domonkos rendtartomány első tartományfőnöke volt; 1942-ben újraválasztották,^[2] így 1946-ig töltötte be a tisztséget. Kontuly Béla festővel készíttette el a rend budapesti templomában Árpád-házi Szent Margit és Szent Domonkos óriási freskóit. 1945-től az Actio Catholica hitbuzgalmi szakosztályának elnöke, a rádióbizottság egyházi elnöke volt. 1946-tól a budapesti rendház perjele és a Credo egyesület vezetője volt.^[2]

Püspöki pályafutása

1949. június 10-én XII. Piusz pápa veszprémi püspökké nevezte ki. Grősz József kalocsai érsek szentelte püspökké Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök és Kovács Vince váci segédpüspök segédletével 1949. augusztus 24-én Budapesten, a Thököly úti Rózsafüzér Királynéja-templomban.^[2][3] Székét augusztus 30-án foglalta el.^[2]

1950. január 1-jén a budapesti Szent István-bazilikában Magyarországot Jézus Szent Szívének ajánlotta fel.^[2] Veszprémben szorgalmazta Szent Margit kultuszának elmélyítését, a székesegyház részére új színes ablakokat készíttetett, Árkayné Sztehlo Lili tervei szerint.^[4]

Utolsó évei

Az állami szervek 1957. augusztus 15-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcét jelölték ki tartózkodási helyéül (internálták),^[2][3] ahol az egyházi jellegű Szociális Otthonban lakott.^[3] 1964 októberében költözhetett Budapestre.^[2][3] Szívgyengeségben halt meg.^[3] Hódmezővásárhelyen a családi sírboltban helyezték nyugalomra október 15-én.^[2][3]

Művei

• Engesztelő szentségimádás a katolikus nagygyűlés alkalmából. Összeáll. Budapest, 1942
• Istennek Szent Anyja; magánkiadás, Szeged, 1991

Szerkesztette 1922-ben, 1925-ben és 1926-ban A budapesti Szent Domonkos-rendi plébánia egyházközségi tudósítója és naptárát, valamint 1915–1927 között a Rózsafüzér Királynéja című hitbuzgalmi lapot.^[2]

Jegyzetek

További információk

• Bishop Bertalan Badalik, O.P., Catholic-Hierarchy (angol)
• Badalik L. M. Jácinta: Badalik Bertalan O. P., 1890–1965, veszprémi püspök életútja; Szent Domonkos Rend Magyarországi Tartományfőnöksége, Hódmezővásárhely, 1999
• A Magyar Katolikus Egyház huszadik századi történetéből. Badalik Bertalan veszprémi püspök elhurcolásának 50. évfordulójára. Egyháztörténeti konferencia. Veszprém, 2007. november 22.; szerk. Trosits András; Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém, 2008 (Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola. Konferencia sorozat)