Balej

Balej
Balej címere
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Irányítószám	673450
Körzethívószám	30232
Népesség
Teljes népesség	11 151 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	irkutszki idő, jakutszki idő
Elhelyezkedése
Balej Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 51° 35′, k. h. 116° 38′51.583333333333, 116.6333333333351.583333°N 116.633333°EKoordináták: é. sz. 51° 35′, k. h. 116° 38′51.583333333333, 116.6333333333351.583333°N 116.633333°E
Balej weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balej témájú médiaállományokat.

Balej (oroszul: Балей) város Oroszország ázsiai részén, a Bajkálontúli határterületen, a Baleji járás székhelye. Korábbi neve Novotroick (1932-ig). Évtizedeken át az aranybányászat jelentős központja volt.

Elhelyezkedése

Az Unda (az Onon mellékfolyója) partján, Csitától országúton 350 km-re keletre, a Borscsovocsnij-hegység déli lábánál helyezkedik el. A legközelebbi vasútállomás 55 km-re van, a hegység túlsó oldalán. A város a folyó mindkét partjára épült.

Története

A 19. század végén az Unda folyón több aranymosótelep működött. Az itteni falu ezekből alakult ki, neve Novotroickij promiszel lett, (a промысел kb. jelentése: 'ipartelep').

A település mellett 1926–1928-ban nagy aranylelőhelyet fedeztek fel. 1929-ben Balejzoloto (Балейзолото) néven bányászati és feldolgozóipari vállalat létesült, első dúsítóüzemét 1935-ben adták át. 1938-ban a település Balej néven városi rangot kapott. A név egy régi dauriai telep nevéből származik.

A közeli Taszejevo mellett 1947-ben újabb nagy aranylelőhelyen kezdték meg a kitermelést. A háború után, 1947-től 1953-ig a GULAG kényszermunkásai dolgoztak a kombinát munkahelyein.^[2] A Balejzoloto az aranybányászat kiemelkedő, országos jelentőségű vállalata lett, föld alatti és külszíni bányái, kotrógépei, feldolgozóüzemei állandó munkahelyet biztosítottak. A város a vállalattal együtt és segítségével növekedett. Balej az 1960-as –1970-es években a Csitai terület (a mai Bajkálontúli határterület) harmadik legnépesebb városa volt, iskola, stadion, művelődési ház, több üzlet, kommunális ellátórendszer létesült, a bányászok részére a bal parton külön lakótelep, ún. "mikrorajon" épült (Otmahovo). A repülőtér folyamatos összeköttetést biztosított Csitával, a terület központjával.

1995-ben az aranybányászat megszűnt, a vállalat (időközben részvénytársasággá alakult) alaptevékenysége leállt; a bányákat elhagyták, az üzemek pusztulni kezdtek. A repülőjáratok megszűntek. Addigra már a bányászati tevékenység jelentős környezeti károkat is eredményezett az Unda völgyében.

21. század

A 21. század első éveire a városban az alapvető lakossági szolgáltatásokat (vízellátás, fűtés, stb.) sem mindig tudták megfelelően biztosítani. 2010-re a lélekszám lényegesen csökkent, a bányalakótelep részben kihalt.

2004-ben a taszejevi lelőhely kitermelési jogát 20 évre a Highland Gold Mining Ltd szerezte meg, de a bányászat még tíz évvel később sem kezdődött meg. Az Angliában bejegyzett társaság fő részvényese egy Millhouse nevű társaság, amely Roman Abramovics és partnereinek érdekkörébe tartozik.^[3]

Népessége

• 1987-ben kb. 26 000 fő
• 1999-ben kb. 19 100 fő
• 2002-ben 14 797 fő^[4]
• 2010-ben 12 533 fő volt.^[5]

Jegyzetek

Források

• Balej (orosz nyelven). Enciklopegyija Zabajkalja
• szerk.: Je. M. Poszpelov: Geograficseszkije nazvanyija mira: Toponyimicseszkij szlovar (orosz nyelven) (2001) 
• Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994) 

További információk

• Балей – умирающий город Забайкальского края (A város állapota 2010-ben, fotókkal. Szerző: Alekszandr Krivenisev)