Bihari-sík

Bihari-sík
Besorolás	kistáj
Nagytáj	Alföld
Középtáj	Berettyó–Körös-vidék
Fontosabb települések	Biharkeresztes
Népesség
Népesség	21 037 (2001)
Népsűrűség	32 fő/km² (2001)
Településsűrűség	2,5 / 100 km²
Földrajzi adatok
Terület	731 km²
Lakott terület	3,16 %
Vízterület	18,2 km²
Legmagasabb pont	106,5
Folyóvizek	Berettyó, Kutas-főcsatorna, Kis-Körös
Elhelyezkedése
Bihari-sík Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′, k. h. 21° 40′47.166666666667, 21.66666666666747.166667°N 21.666667°EKoordináták: é. sz. 47° 10′, k. h. 21° 40′47.166666666667, 21.66666666666747.166667°N 21.666667°E

A Bihari-sík vagy Bihari-síkság a Berettyó–Körös-vidék kistája, a Berettyó és a Sebes-Körös folyása közötti hordalékkúp. A kistáj keleten az országhatáron túlnyúlva, Câmpia Bihariei néven Nagyvárad térségéig terjed, Magyarországon Hajdú-Bihar vármegye délkeleti része 731 km²-en, legfontosabb települése Biharkeresztes. Északról a Berettyó választja el a Nagy-Sárréttől és a Berettyó–Kálló közétől, délen a Kis-Sárrét vidéke határolja, keleten – már Romániában – pedig a Bihari-Hegyköz dombvidéke szegélyezi.

Földtan

A Bihari-sík metamorf kőzetekből felépült medencealjzatára a miocén középső és utolsó szakaszában, valamint a késő pannon korban jelentős vastagságú üledékek települtek. Kismarja, Körösszegapáti és Biharkeresztes térségében szénhidrogén-előfordulások is ismertek. Erre a holocénban és a felső pleisztocénban a kistájjal párhuzamosan futó Sebes-Körös hordalékkúpja épült fel mintegy 30-50 méteres, javarészt homok- és homoklisztüledékes rétegekből, kavics csak Ártánd és Biharkeresztes vidékén található. A Bihari-sík nyugati-délnyugati területein néhány méteres vastagságban lösz és lösziszap is található a felszínen.

Domborzat és vízrajz

A Sebes-Körös hordalékkúpja délnyugati irányba, kissé hullámosan lejt 106,5 méterről 86 méteres tengerszint feletti magasságig, a kistáj átlagos relatív reliefe 2m/km². A vidék vízszabályozása, a Kutas-főcsatorna kiépülése előtt a Sebes-Körös bizonytalan lefolyású fattyúágai hálózták be a kistáj nyugati vidékét, erről tanúskodó felszínformák a morotvaroncsok és az egykori parti dűnesorok.

Napjainkban gyér lefolyású, vízhiányos terület. A Bihari-sík vizei a kistájat északról 65 kilométeren át határoló Berettyóba futnak. Ezek közül fontosabbak az Ölyvös-csatorna (49 km, 258 km²) és a Szöcsköd–Komádi-csatorna (25 km, 78 km²) vizét összegyűjtő Kutas-főcsatorna (65 km, 782 km²), valamint a Kis-Körös (37 km, 116 km²). A Berettyó átlagos vízhozama Darvasnál 8,9 m³/s. Egyetlen jelentős állóvize a Kutas-főcsatorna által táplált mesterséges Körmösdpusztai-tározó (97 ha). Az egykori szikes mocsarak megritkultak, de Furta és Vekerd térségében még napjainkban is találhatóak sós vízfoltok.

Éghajlat

Mérsékelten meleg kistáj, az átlagos évi hőmérséklet 10,0-10,2 °C között alakul. A vegetációs időszak átlaghőmérséklete 17,2-17,4 °C. Az évenkénti napsütéses órák száma meghaladja a 2000-et. A csapadékmennyiség éves átlaga 540–560 mm között alakul, eltérésekkel a csapadékosabb keleti és a szárazabb nyugati vidékek között, de a kistáj egésze mérsékelten száraz kistájaink közé tartozik. Az uralkodó északi szélirány mellett gyakori a délnyugati szél.

Talaj és növényzet

A kistáj területének 42%-a réti öntéstalaj, de emellett számottevő a sztyepesedő réti szolonyec (19%), a réti szolonyec (18%) és a réti talaj (13%) aránya is. A vályogos-agyagos összetételű réti talajok és öntéstalajok mérsékelten kedvezőek a szántóföldi termelésre. A szikes szolonyectalajok földminősége ennél alacsonyabb, legelőkénti, kisebb mértékben szántókénti hasznosításuk jellemző.

A Bihari-sík jellemző növénytársulásai a szikesek (cickórós puszták, szikes rétek, ürmöspuszták), de mellettük a mocsárrétek, jellegtelen száraz vagy félszáraz gyepek és magaskórósok, jellegtelen keményfás erdők előfordulásai is számottevők. Az egykori folyóvizeket kísérő puha- és keményfás ligeterdők helyét mára a fűz-nyár sávok és kocsányos tölgyesek vették át. A szikes szolonyectalajokon kialakult növénytársulások jellegzetes fajai a karcsú kerep (Lotus angustissimus), az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a sziki nefelejcs (Myosotis sicula), a mocsári csillaghúr (Stellaria palustris), a henye vasfű (Verbena supina) és a henye kunkor (Heliotropium supinum). A foltokban fennmaradt sziki erdőssztyep reliktumfajai a korcs nőszirom (Iris spuria), a buglyos kocsord (Peucedanum alsaticum) és a sziki kocsord (Peucedanum officinale).

Népesség

A kistáj lakossága 21 037 fő (2001), népsűrűsége alacsony (32 fő/km²). Egyetlen városi jogállású települése Biharkeresztes, a vidék tényleges központja viszont a közeli Berettyóújfalu. További települései: Ártánd, Bedő, Berekböszörmény, Bojt, Csökmő, Darvas, Furta, Kismarja, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezőpeterd, Mezősas, Nagykereki, Told, Váncsod, Vekerd és Zsáka.

A 2001. évi népszámlálási adatok alapján a lakosság 63,6%-a református, 8,8%-a római katolikus, 5,5%-a görögkeleti felekezetű. A népesség 90%-ot meghaladó hányada magyar nemzetiségű, de számottevő a cigányok (3,5%) és a románok (2%) részesedése is.

Természeti és kulturális értékek

A kistáj fő természeti értéke a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet vizes élőterületei, valamint a Bihari-legelő Természetvédelmi Terület növénytársulásai. Népszerű kirándulóhelyek a bojti Nagy-rét, a furtai Veres-hát, valamint a mezősasi és zsákai szikesek. Építészeti emlékei között említendő a csökmői Árpád-kori templom falmaradványa, a nagykereki Bocskai-várkastély (Bocskai-emlékkiállítással), a zsákai Rhédey-kastély, az ártándi Hodossy-kastély és Platthy-kúria. A vidék több településének temploma műemléki védelmet élvez (Bedő, Berekböszörmény, Biharkeresztes, Bojt, Furta, Mezőpeterd, Vekerd).

Források

• Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 262–265. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
• http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/kotetek.html Archiválva 2007. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Népszámlálás 2001