Biharsályi

Biharsályi (Șauaieu)
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Nagyürögd
Rang	falu
Községközpont	Nagyürögd
Irányítószám	417352
SIRUTA-kód	30210
Népesség
Népesség	271 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	68 [1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 56′ 15″, k. h. 21° 55′ 02″46.937468, 21.91719546.937468°N 21.917195°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 15″, k. h. 21° 55′ 02″46.937468, 21.91719546.937468°N 21.917195°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Biharsályi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Biharsályi (Șauaieu) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Király-erdő nyúlványai alatt, Nagyváradtól délre fekvő település.

Története

Biharsályi, Sályi Árpád-kori település. Nevét 1291–1294 között in Sauli néven említette először oklevél. 1319-ben v. nostra [cap-i Warad.] Sawuly, 1332–1337 között Andreas sacerdos de v. Sauli néven a váradi káptalan birtoka volt. 1319-ben Pósa keleti határosa volt. Papja 1291–1294 között egy évben 1/2 márkát adott a püspöknek; 1332–1336 között évi 15 garas, 1337-ben 14 garas pápai tizedet fizetett. Biharsályi, Sályi nevét a bécsi kódex is említette a 13. században mint nagyobb községet.

A 16. században az egész községet tűzvész hamvasztotta el, úgy hogy összesen 6 család maradt benne.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Sályi, románul Savai, Bihar vármegyében, egy dombon, 290 római katholikus, 316 görög katholikus, 6 református, 3 zsidó lakossal, katholikus és óhitü anyatemplommal. Határa 1590 hold, ... Birja a váradi deák káptalan.”

A Tenkei járás egyik körjegyzősége volt.

Nevezetességek

• Római katolikus templomát 1745-ben alapították, majd 1834-1835 között alapjaitól újjáépítették.^[2]
• Görögkeleti templomát 1935-1945 között építették.^[3]

Híres szülöttei

• Szacsvay Imre (1818–1849) Kisürögdön született, de Sályiban anyakönyvezték (vö.: Fleisz J.: Szacsvay Imre emlékezete. Budapest, 2011, 9.), országos képviselő, a Képviselőház jegyzője, a függetlenségi nyilatkozat aláírása miatt halálra ítélték.

Jegyzetek

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.