Burgonyafélék

Burgonyafélék
Virágzó Brugmansia x insignis az US Botanic Gardenből
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superasteridae Csoport: Asteridae Csoport: Euasterids I Rend: Burgonyavirágúak (Solanales) Család: Solanaceae Juss.
Nemzetségek
Acnistus Atropa (nadragulya) Browallia Brugmansia (angyaltrombita) Brunfelsia Calibrachoa Capsicum (paprika) Cestrum (kalapácscserje) Chamaesaracha Combera Crenidium Cuatresia Cyphanthera Cyphomandra Datura (maszlag) Hyoscyamus (beléndek) Iochroma Juanulloa Lycium (ördögcérna) Mandragora (mandragóra) Nicandra Nicotiana (dohány) Nierembergia Nolana Petunia (petúnia) Physalis (földicseresznye) Alkekengi(wd) (monotipikus, egyetlen faja a lampionvirág)[1] Salpiglossis (trombitanyelv) Scopolia Solandra Solanum (csucsor) Streptosolen Withania
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Burgonyafélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Burgonyafélék témájú kategóriát.

A burgonyafélék (Solanaceae) a valódi kétszikűek egyik családja, amelybe lágyszárúak és cserjék is tartoznak. Régebbi nevük csucsorfélék vagy ebszőlőfélék. (A „csucsor” szó a nyelvújítás terméke; a csúcs főnév -r képzős származéka. A jelölt növények dudoros gumójuk vagy termésük alapján kaphatták a nevet.)

A család mintegy 2500 fajának legtöbbje Közép- és Dél-Amerikában honos. Alkaloid hatású glükozidokban gazdagok; toxicitásuk az enyhe irritációtól a halálos méregig terjed. Számos fajuk ehető, míg mások mérgezőek (némelyiknek ehető és mérgező része is van).

A család jellemzően etnobotanikus, tehát az ember sok faját hasznosítja. Fontos táplálék-, fűszer- és gyógyszeralapanyag-forrás. Sok mérgező gyomnövény mellett ide tartozik a nadragulya, az angyaltrombita, a paprika, a dohány, a paradicsom, burgonya, padlizsán és a petúnia is.

Rendszerezésük

APG IV

Az APG IV-rendszer a családot a valódi kétszikűek lamiids kládjának burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe sorolja.

Hagyományos rendszerezések

• Cronquist^[2] az Asteridae alrend Solanales rendjébe, Soó Rezső a Rosidae alrend Solanales rendjébe, míg Tahtadzsján^[3] a Lamiidae alosztályba sorolja szintén Solanales rendként.

Jellemzésük

Virág

Virágaik hímnősek, sugaras szimmetriájúak. Az öt csészelevél összeforrt, a szirmok szintén. A magház felső állású, a termő két termőlevélből nőtt össze.

Termés

Terméseik tok (például dohány), húsos falú tok, vagy bogyó (például paradicsom, paprika, padlizsán).

Jegyzetek

További információk

• Áfonya? Ebszőlő? Mérgező vagy ehető?