Csáp

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
A kérészek csápjai mechanikai érzékszervek és szaglószervek egyszerre. Több-kevesebb ízből állnak

A csáp a rovarok és néhány gerinctelen állat fején levő érzékelő szerve. Módosult végtag, mely legnagyobb részben tapogatásra és néha még szaglásra is szolgál. A csápok egyes esetekben a helyváltoztatást is segítik [ pl. az alsórendű rákok osztályához tartozó ágascsápú rákoknál, vízi bolhánál (Daphnia pulex) a hatalmasan megnyúlt és dúsan szőrözött szerv ], bizonyos esetekben a táplálék megragadására is alkalmasak.

Szerkezetük és alakjuk nagyon változatos, s az egyes ízeltlábúak meghatározásánál fontos faji, illetve rendszertani bélyegek.

Formájuk és szerkezetük változatos, különösen a rovaroknál, de minden esetben több-kevesebb, egymással mozgékonyan ízülő ízből állanak. A rákoknál, és a csigáknál mindig két pár csáp van, míg a többi ízeltlábúnál csupán egy.

A zöld lombszöcske csápja hosszabb a fél testhossznál.[1]

Jegyzetek

  1. Zöld lombszöcske. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 11.)

Források

  • dr. Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor Állattan
  • A Pallas nagy lexikona
  • ARCANUM értelmező szótár
  • Wikipedia EN
Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!