Csupaszarcú hokkó
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hím | ||||||||||||||||||
 Tojó | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Sebezhető       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Crax fasciolata Spix, 1825 | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 Elterjedési területe | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Csupaszarcú hokkó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Csupaszarcú hokkó témájú médiaállományokat és Csupaszarcú hokkó témájú kategóriát. |
A csupaszarcú hokkó (Crax fasciolata) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a hokkófélék (Cracidae) családjába tartozó faj. Élőhelye Brazília déli részén, Paraguayban, Bolívia keleti részében és Argentína északkeleti részén, a cerradón és a Pantanalban található. Természetes élettere a trópusi és szubtrópusi lombhullató erdők, illetve a trópusi és szubtrópusi nedves erdők.
Alfajok, változatok
A fajnak két jelenleg ismert alfaja van. Egy harmadik, súlyosan veszélyeztetett faj, a Crax pinima korábban a csupaszarcú hokkó alfajaként volt számontartva.
- C. f. fasciolata (Spix, 1825) - brazil síkságok, Paraguay Északkelet-Argentína, 3 változattal:
- Crax fasciolata fasciolata v. fasciolata (törzsváltozat)
- Crax fasciolata fasciolata v. sclateri
- Crax fasciolata fasciolata v. xavieri
- C. f. grayi (Ogilvie-Grant, 1893) - Kelet-Bolívia
Megjelenése
Nagytestű madár, hossza elérheti a 82–92 centimétert. Jellemző rá a nemi kétalakúság:
- A kakas tollazata olívazölden fénylő fekete, a lábán tollazata fehér és fekete. Csupasz arcán a bőr sárgás színű, apró fekete csőre van, fejét apró fekete taréj díszíti.
- A tojó feje, nyaka és felső tollazata fényesen fekete, hátán és farkán fehér foltokkal. Alsó tollazata okkersárga. Csupasz arca fekete, taréja fehér-fekete.[1]
-
-
Tojó feje
Pantanal, Brazília
Életmódja
A nedves, szubtrópusi félig lombhullató erdőkben, illetve azok peremén él. Többnyire gyümölcsökkel, magokkal és apró gerinctelenekkel táplálkozik.
Szaporodása
Nyáron, elterjedési területének déli részén párzik. Fészkét gallyakból fákra, körülbelül 4 méter magasra építi.[2] A tojó 2 tojást rak, majd 30 napig költ.
Természetvédelmi helyzete
Életterében gyakori, de a vadászat és a környezetszennyezés miatt egyedszáma csökkenhet. Ezért a Természetvédelmi Világszövetség sebezhető fajként határozta meg.[2]
Jegyzetek
- ↑ Blake, Emmet Reid. Manual of Neotropical Birds. University of Chicago Press, 433. o. (1977. július 1.). ISBN 978-0-226-05641-8 (angolul)
- ↑ a b Crax fasciolata. IUCN Vörös lista. (Hozzáférés: 2018. június 20.) (angolul)
Források
- Csupaszarcú hokkó az Avibase adatbázisában (angolul)
További információk
- Videók a csupaszarcú hokkóról[halott link] az Internet Bird Collection-ban
- Csupaszarcú hokkó bélyegeken
- Csupaszarcú hokkó fotókon
- Magyarországon jelenleg csak a Balatoni Madárkertben találhatók meg http://madarkert.hu/tenyeszet.html
- A csupaszarcú hokkó hangja (Crax fasciolata)
Kapcsolódó szócikkek
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
