Cynareae

Cynareae
Cynara scolymus virágzata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Asterids Csoport: Euasterids II Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales) Család: Őszirózsafélék (Asteraceae) Alcsalád: Bogáncsformák (Carduoideae)[1] Nemzetség- csoport: Cynareae Lam. & DC.
Szinonimák
Cardueae Cassini, 1819
Alnemzetségcsoportok
Cardopatiinae[2] Carduinae Carlininae Centaureinae Echinopsidinae
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Cynareae témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Cynareae témájú kategóriát.

A Cynareae (gyakran mint: Cardueae) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának egyik nemzetségcsoportja. Az ide tartozó növényeket a köznyelv gyakran bogáncsnak nevezi. A négy legismertebb nemzetsége a Carduus („bogáncs nemzetség”), a Cynara (ide tartozik az ehető articsóka), a Cirsium és az Onopordum.

Egyéves, kétéves és évelő lágyszárú növények tartoznak ide. Számos faj szára, levele, fészekpikkelylevele tüskés, egyes fajok tejnedvet vagy gyantacsatornát tartalmaznak. Csaknem 80 nemzetség 2500 faja tartozik a nemzetségcsoporthoz,^[3] melyek Európa és Ázsia mérsékelt éghajlatú területein (különösen a Mediterráneumban, ahova a biodiverzitás központja esik és Kis-Ázsiában), néhányuk Ausztráliában és a trópusi Afrikában őshonos; mindössze 3 nemzetség^[4] képviselői őshonosak Amerikában.^[5]

Egyes fajait zöldségként (articsóka, bojtorján), fűszerként (sáfrányos szeklice) vagy gyógynövényként alkalmazzák.

Rendszertan

A Cardueae név a Cynareae szinonim neve.^[6] A Cynarea-t először Jean-Baptiste de Lamarck & Augustin-Pyrame de Candolle írta le 1806-ban (Synopsis Plantarum in Flora Gallica Descriptarum, 267); a Cardueae 1819-ben került leírásra Alexandre Henri Gabriel de Cassini által (Journal of natural philosophy, chemistry and the arts, 88, 155), így a korábbi publikáció miatt a Cynareae név elsőbbséget élvez.

A Cynareae nemzetségcsoportba tartozik a Carduoideae alcsalád fajainak mintegy 90%-a.^[7]

Egyes szerzők a hagyományosan ide sorolt növényeket három nemzetségcsoportba sorolták: Cynareae sensu stricto, Carlineae és Echinopeae. Más szerzők azonban megmaradtak a Cynareae hagyományos, szélesebb leírásánál.^[6]

Susanna és munkatársai 2006-os felosztása szerint 5 alnemzetségcsoportra bontható, összesen 68-74 (vagy -83) nemzetséggel, mintegy 2500 fajjal:^[8][9][10]

• Subtribus Cardopatiinae: két nemzetség tartozik ide.
  • Cardopatium Juss.
  • Cousiniopsis Nevski
• Subtribus Carduinae O.Hoffmann: mintegy 29 nemzetség tartozik ide.
  • Alfredia Cass.: 5 közép-ázsiai faj, mindegyik jelen van Kínában.
  • Amphoricarpos Vis.: kb. 5 faj, Délkelet-Európától Kis-Ázsiáig.
  • Arctium L.: kb. 10 eurázsiai és észak-afrikai faj.
  • Berardia Vill.: egyetlen fajjal:
    • Berardia lanuginosa (Lam.) Fiori), Franciaországban és Olaszországban fordul elő.
  • Carduus L.: kb. 90 eurázsiai és afrikai faj.
  • Chardinia Desf.: legalább két, kis-ázsiai és kaukázusi faj.
  • Cirsium Mill.: kb. 200-250 faj, eurázsiai, észak-afrikai és észak-amerikai elterjedéssel.
  • Cousinia Cass.: kb. 655 kis-ázsiai és kaukázusi faj.
  • Cynara L.: 8-9 faj a Mediterráneumtól Kis-Ázsiáig és Makaronéziáig.
  • Galactites Moench: legalább 3 földközi-tengeri faj.
  • Hypacanthium Juz.
  • Jurinea Cass.: kb. 250 eurázsiai faj. Pl.:
    • Kékes hangyabogáncs (Jurinea cyanoides (L.) Rchb.)
  • Lamyropappus Knorring & Tamamsch.
  • Lamyropsis (Kharadze) Dittrich: legalább 6 faja Szardíniától Görög- és Törökországon keresztül a Kaukázusig.
  • Notobasis Cass.: egyetlen faj:
    • Notobasis syriaca (L.) Cass. az egész Földközi-tenger vidékén.
  • Olgaea Iljin: kb. 12 közép-ázsiai faj, közülük 6 Kínában fordul elő.
  • Onopordum L.: 25-60 eurázsiai faj.
  • Picnomon Adans.: egyetlen faj:
    • Picnomon acarna (L.) Cass. (Syn.: Carduus acarna L., Cirsium acarna (L.) Moench, Cnicus acarna (L.) L.) Európában.
  • Plagiobasis Schrenk
  • Polytaxis Bunge
  • Ptilostemon Cass.: 14 faj. Pl.:
    • Ptilostemon afer
    • Ptilostemon chamaepeuce
    • Ptilostemon stellatus
  • Saussurea DC.: 300-400 eurázsiai és észak-amerikai faj. 264 faj fordul elő Kínában, 181 egyedül ott.^[11]
  • Schmalhausenia C.Winkl.: egyetlen faj:
    • Schmalhausenia nidulans (Regel) Petrak Kínában és Kazahsztánban.
  • Siebera J.Gay: 2 kis-ázsiai faj.
  • Silybum Adans.: 2 földközi-tengeri faj.
  • Staehelina L.: kb. 4 földközi-tengeri faj (Kis-Ázsiában nem fordul elő).
  • Synurus Iljin: egyetlen faj:
    • Synurus deltoides (Aiton) Nakai Kínában, Japánban, Koreában, Mongóliában és Oroszországban.
  • Syreitschikovia Pavlov: két közép-ázsiai faj.
  • Tyrimnus Cass.: egyetlen faj:
    • Tyrimnus leucographus (L.) Cass. (Syn.: Carduus leucographus L.) a Mediterráneumban.
  • Xeranthemum L.: legalább 5 faj, Észak-Afrikában és Eurázsiában; Észak-Európában nem fordul elő, Közép-Európában is csak újonnan települt be.
    • Xeranthemum annuum
• Subtribus Carlininae O.Hoffmann: 4 nemzetség tartozik ide:
  • Atractylodes L.: kb. 7 dél-ázsiai faj, ebből 5 él Kínában.
  • Atractylis DC.: 22 földközi-tengeri és makaronéziai faj.
    • Atractylis cancellata
    • Atractylis gummifera
  • Carlina L.: kb. 28 eurázsiai és makaronéziai faj.
  • Tugarinovia Iljin: egyetlen (Tugarinovia mongolia Iljin) vagy két Kínában és Mongóliában előforduló faj.
• Subtribus Centaureinae O.Hoffmann: kb. 30 nemzetség tartozik ide:^[12]
  • Amberboa Vaill.: 6-7 faj a Mediterráneumtól Közép-Ázsiáig.
  • Callicephalus C.A.Mey.: egyetlen faj:
    • Callicephalus nitens (Willd.) C.A.Mey. Törökországban és a Kaukázusban.
  • Carduncellus Adans.
  • Carthamus L.: 14-20 faj különösen a Földközi-tengeren, egyes fajok Közép- és Délnyugat-Ázsiában élnek.
  • Centaurea L., Syn.: Cyanus Mill., Jacea Mill., Calcitrapa Heist. ex Fabr., Acosta Adans., Acrolophus Cass., Bielzia Schur, Cnicus L.): kb. 500-695 eurázsiai és afrikai faj. Pl.:
    • Benedekfű (Centaurea benedicta (L.) L., Syn.: Cnicus benedictus L.)
  • Centaurothamnus Wagenitz & Dittrich
  • Cheirolophus Cass.: kb. 24 faj a Nyugat-Mediterráneumban és Makaronéziában:
    • Cheirolophus crassifolius
  • Crocodylium Hill
  • Crupina (Pers.) DC.: 3-4 faj Eurázsiában és Észak-Afrikában.
    • Crupina crupinastrum
  • Femeniasia Susanna
  • Karvandarina Rech. f.
  • Klasea Cass.: Eurázsiában és Észak-Afrikában.
  • Mantisalca Cass.: kb. 4 faj a Földközi-tenger térségében. Pl.:
    • Mantisalca salmantica (L.) Briq. & Cav.: természetes élőhelye Dél-Spanyolország és Északnyugat-Afrika. A világ számos területén inváziós faj.^[12]
  • Myopordon Boiss.: kb. 2 kis-ázsiai faj.
  • Nikitinia Iljin
  • Oligochaeta (DC.) K.Koch: 3 közép-ázsiai faj.
  • Phonus Hill
  • Plagiobasis Schrenk: egyetlen faj:
    • Plagiobasis centauroides Schrenke a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, Kazahsztánban és Üzbegisztánban.
  • Plectocephalus D.Don (Syn.: Centaurea L. sect. Plectocephalus (D.Don) DC.): 2-4 újvilági és afrikai faj.
  • Psephellus Cass.: a Fekete-tengertől keletre elterjedt.
  • Rhaponticoides Vaill.: legalább 20 észak-afrikai és eurázsiai faj; Közép- és Észak-Európában nem fordul elő.
  • Rhaponticum Vaill., Syn.: Acroptilon Cass., Leuzea DC., Stemmacantha Cass.): kb. 24 afrikai, ázsiai és ausztrál faj.
  • Russowia C.Winkl.: egyetlen faj:
    • Russowia sogdiana (Bunge) B.Fedtschenko: a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Kazahsztán száraz, sivatagos területein található.
  • Serratula L.: kb. 70 eurázsiai faj.
  • Schischkinia Iljin: egyetlen faj:
    • Schischkinia abispina (Bunge) Iljin a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen (Shawan Xian), Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Délnyugat-Ázsiában.
  • Stizolophus Cass.: 3 kis-ázsiai faj.
  • Tricholepis DC.
  • Volutaria Cass. (Syn.: Cyanopsis Cass.): 14-16 faj. Elsősorban Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, az Ibériai-félszigeten, Makaronéziában, Délnyugat-Ázsiában, valamint Dél-Afrikában, Etiópiában, Szomáliában és Jemenben fordul elő.
  • Zoegea L.: 2 kis-ázsiai és egyiptomi faj.
• Subtribus Echinopsidinae: két nemzetség tartozik ide:
  • Acantholepis Less.
  • Echinops L.: kb. 120 eurázsiai és afrikai faj.

A 72 nemzetség betűrendes listája:

• Acantholepis Less.
• Alfredia Cass.
• Amberboa Vaill.
• Amphoricarpos Vis.
• Ancathia DC.: egyetlen faj:
  • Ancathia igniaria (Spreng.) DC. a Kaukázusban
• Arctium L.
• Atractylis L.
• Atractylodes DC.
• Berardia Vill.
• Callicephalus C.A.Mey.
• Cardopatium Juss.
• Carduncellus Adans.
• Carduus L.
• Carlina L.
• Carthamus L.
• Centaurea L.
• Centaurodendron Johow
• Centaurothamnus Wagenitz & Dittrich
• Chardinia Desf.
• Cheirolophus Cass.
• Cirsium Mill.
• Crocodylium Hill
• Cousinia Cass.
• Cousiniopsis Nevski
• Crupina (Pers.) DC.
• Cynara L.
• Dolomiaea DC.: 13-14 faj, leginkább Kínában, néhány Mianmarban.
• Echinops L.
• Femeniasia Susanna
• Galactites Moench
• Goniocaulon Cass.
• Hypacanthium Juz.
• Jurinea Cass.
• Karvandarina Rech. f.
• Klasea Cass.
• Lamyropappus Knorring & Tamamsch.
• Lamyropsis (Kharadze) Dittrich
• Mantisalca Cass.
• Myopordon Boiss.
• Nikitinia Iljin
• Notobasis Cass.
• Ochrocephala Dittrich
• Olgaea Iljin
• Oligochaeta (DC.) K.Koch
• Onopordum L.
• Phonus Hill
• Picnomon Adans.
• Plagiobasis Schrenk
• Plectocephalus D.Don (Syn.: Centaurea L. sect. Plectocephalus (D.Don) DC.)
• Polytaxis Bunge
• Psephellus Cass.
• Ptilostemon Cass.
• Rhaponticoides Vaill.
• Rhaponticum Vaill.
• Russowia C.Winkl.
• Saussurea DC.
• Schischkinia Iljin
• Schmalhausenia C.Winkl.
• Serratula L.
• Siebera J.Gay
• Silybum Adans.
• Staehelina L.
• Stizolophus Cass.
• Synurus Iljin
• Syreitschikovia Pavlov
• Takeikadzuchia Kitag. & Kitam.
• Thevenotia DC.
• Tricholepis DC.
• Tugarinovia Iljin
• Tyrimnus Cass.
• Volutaria Cass.
• Xeranthemum L.
• Zoegea L.

bizonytalan helyzetű (egyik alnemzetségcsoportba sem sorolt) nemzetségek:

• Cavea W.W.Sm. & Small
• Dipterocome Fisch. & Mey.

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Cynareae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Cynareae című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Theodore M. Barkley, Luc Brouillet & John L. Strother: Asteraceae in Flora of North America, Volume 19, S. 82: Beschreibung und Bestimmungsschlüssel der Tribus Cynareae. (engl.)
• Alfonso Susanna & Núria García-Jacas: Tribe Cardueae, S. 123-146, in J. W. Kadereit & C. Jeffrey: Families and Genera of Vascular Plants, Volume VIII, Flowering Plants, Eudicots, Asterales, Springer-Verlag, Berlin, 2007.
• Jose L. Panero & Vicki A. Funk: The value of sampling anomalous taxa in phylogenetic studies: major clades of the Asteraceae revealed. in Mol. Phylogenet. Evol. 47, 2008, S. 757-782.
• Jose L. Panero & Vicki A. Funk: Toward a phylogenetic subfamilial classification for the Compositae (Asteraceae), in Proceedings of the Biological Society of Washington, 115/4, Seite 909-922, Biological Society of Washington, 2002: Online pdf.^{[halott link]}
• Eintrag beim Tree of Life Projekt.
• Alfonso Susanna, Núria García-Jacas, O. Hidalgo, Roser Vilatersana & Teresa Garnatje: The Cardueae (Compositae) revisited: insights from ITS, trnL-trnF, and matK nuclear and chloroplast DNA analysis., Ann. Missouri. Bot. Gard. 93, 2006, S. 150-171.
• Shih Chu: Datenblatt der Flora of China (draft). Mit anderer Systematik.