Echsenbach

Echsenbach
A Szt. Jakab-plébániatemplom
Echsenbach címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Zwettli járás
Irányítószám	3804, 3900, 3902, 3903
Körzethívószám	02849
Forgalmi rendszám	ZT
Népesség
Teljes népesség	1256 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	572 m
Terület	23,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 43′, k. h. 15° 12′48.716666666667, 15.248.716667°N 15.200000°EKoordináták: é. sz. 48° 43′, k. h. 15° 12′48.716666666667, 15.248.716667°N 15.200000°E
Echsenbach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Echsenbach témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Echsenbach osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Zwettli járásában. 2019 januárjában 1258 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Echsenbach Alsó-Ausztria Waldviertel régiójában fekszik, az Aubach folyó mentén. Területének 21,6%-a erdő. Az önkormányzat 7 településrészt és falut egyesít: Echsenbach (790 lakos 2019-ben), Gerweis (132), Großkainraths (95), Haimschlag (84), Kleinpoppen (79), Rieweis (29) és Wolfenstein (49). A kataszteri közösségek Echsenbach, Gerweis, Großkainraths, Haimschlag, Kleinpoppen, Rieweis és Wolfenstein.^[2]

A környező önkormányzatok: északkeletre Schwarzenau, délkeletre Allentsteig, délnyugatra Zwettl, északra Vitis.

Története

Echsenbach első említése 1175-ből származik, amikor birtokosának, Hadmar de Ochsenbachnak javára történő adományt hűbérura, az allentsteigi Marquart von Tige megerősítette. Echsenbach erődje a gazdag Kuenringek védelmi vonalának volt a tagja, pontos helye ma már nem állapítható meg. A település egy ófelnémet személynévről, az Ohsóról kapta a nevét.

A Idősebb Szt. Jakab-plébániatemplomot a 13. század közepén alapították. Az egyházközség a passaui püspökséghez tartozott. A régi hajó falai, valamint a román stílusú keleti torony alatti szentély ebből a korból való. 1427 körül az eredetileg sík mennyezetet gótikus boltozattal cserélték ki és a karzatot megemelték. 1580 körül Echsenbach Mária-búcsújáró hely volt. A templomot 1957-ben nagymértékben kibővítették.

A protestantizmus elterjedésekor, 1572-ben Haager von Allentsteig (Echsenbach akkori ura) lutheránus prédikátort hozatott a faluba, amely lakóinak nagy része egy évtizedebn belül felvette az új vallást. A harmincéves háborúban a falut többször feldúlták, lakóinak jelentős hányada elmenekült.

1896-ban takarékpénztár, 1930-ban postahivatal nyílt a községben. 1910-ben Wenzl Hartl bécsi ácsmester, akinek nyaralója volt a faluban, itt készítette el az első előregyártott elemekből készített házat, amelyet a nemzetközi vadászati kiállításon mutatott be, és amely ma is áll a községben. A Hartl Haus cég házgyára ma Echsenbach legnagyobb munkaadója.

Lakosság

Az echsenbachi önkormányzat területén 2019 januárjában 1258 fő élt. A lakosságszám 1910 óta 1200-1300 között mozog. 2016-ban a helybeliek 97,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,3% a régi (2004 előtti), 0,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 98,4%-a római katolikusnak, 1,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

A lakosság számának változása:

Látnivalók

• a Szt. Jakab-plébániatemplom
• az 1734-ben emelt pestisoszlop
• Kleinpoppen kápolnája
• Rieweis kápolnája
• pálinkáspohár-múzeum

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Echsenbach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Echsenbach Gedächtnis des Landes
• A település honlapja
• 32504 – Echsenbach. Statistik Austria