Edith Anne Robertson
| Edith Anne Robertson | |
| Született | 1883. január 10. Glasgow |
| Elhunyt | 1973. január 31. |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | skót |
| Foglalkozása | |
| Írói pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Edith Anne Robertson (Glasgow, 1883. január 10. – 1973. január 31.) skót költő, aki angol és skót nyelven egyaránt írt verseket.
Életpályája
Glasgowban született Jane Louisa Faulds és Robert Stewart építészmérnök gyermekeként.[1] Tanulmányait a Glasgow High School for Girlsben végezte.[1] Gyermekkorában a család Németországban és Angliában, Surreyben élt.
1919-ben összeházasodott prof. James Alexander Robertson aberdeeni lelkipásztorral, és Aberdeenbe költöztek, ahol a férj az United Free Church College(wd) tanára lett.
Edith Anne Robertson munkássága erős keresztény hitét, illetve északkelet Skócia kultúrájához és nyelvjárásához való kötődését tükrözi. 1930-ban jelent meg Carmen Jesu Nazereni című kötete, amely az evangéliumok verses változata. Megírta Xavéri Szent Ferenc életrajzát, amely a The Harvard Theological Review recenzója szerint „hasznos, gondosan van megalkotva, ismeri a legfontosabb forrásokat és a kortárs szakirodalmat […],” de „nem képes erőteljesen közvetíteni magának a szentnek a varázsát.”[2] Kiadta Walter de la Mare(wd) és Gerard Manley Hopkins egy-egy verseskötetét, amelyeket skót nyelvre fordított.[3]
A korszak irodalmi köreinek számos alakjával levelezett (Marion Angus(wd), David Daiches(wd), Flora Garry(wd), Nan Shepherd(wd), Douglas Young(wd), Samuel Beckett).[3]
1953-ban Douglas Young így írt Edith Anne Robertson Voices című kötetéről: "igazán megdöbbentő kihívás azoknak, akik szerint a lallans(wd) képtelen a gondolat közvetítésére (ahogy E. Muir(wd) óvatlanul állította a 'Scott and Scotland' című művében) és képtelen az érzelmek finomságainak kifejezésére (ahogy MacCraig túl gyakran állítja). Ráadásul betölti azt a hiányt, amelyet (a Nelson-antológiában) hangsúlyoztam, amikor megjegyeztem a skót misztikus versek viszonylagos hiányát.[4]
Művei
- Edith Anne Stewart – David Macdonald: The Life of St. Francis Xavier: Evangelist, Explorer, Mystic. [London]: Headley bros. Limited. 1917.
- Edit Anne Robertson: He is Become My Song: Carmen Jesu Nazareni. New York: Macmillan. 1930.
- Edit Anne Robertson: Francis Xavier: Knight errant of the cross, 1506–1552. London: Student Christian movement press. 1930.
- Edit Anne Robertson: Voices frae the city o trees: and ither voices frae nearbye. Edinburgh: M. MacDonald. 1955.
- Edit Anne Robertson: Poems Frae the Suddron O Walter De La Mare Made Ower Intil Scots By Edith Anne Robertson with a Foreword By Walter De La Mareloc=Edinburgh. (hely nélkül): M MacDonald. 1955.
- Edit Anne Robertson: Collected ballads and poems in the Scots tongue. Aberdeen: Aberdeen University Press. 1967.
- Edit Anne Robertson: Translations Into the Scots Tongue of Poems By Gerard Manley Hopkins. Aberdeen: Aberdeen University Press. 1968.
- Edit Anne Robertson: Forest voices, and other poems in English. Aberdeen: Aberdeen University Press. 1969. ISBN 0900015012
- Edit Anne Robertson: Mair like a dream, radio script describing life on Aberdeenshire farm, 1860–80. (négy részes rádiósorozat)
Jegyzetek
- ↑ a b Elisabeth Ewan, Elizabeth, Sue Innes, Sian Reynolds: The biographical dictionary of Scottish women: From the earliest times to 2004. Edinburgh: Edinburgh University Press. 2006. ISBN 0748617132
- ↑ Henry B. Washburn: Review of The Life of St. Francis Xavier, Evangelist, Explorer, Mystic, by E. A. Stewart & D. MacDonald. The Harvard Theological Review, XII. évf. 3. sz. (1919)
- ↑ a b Papers of Edith Anne Stewart Robertson and James Alexander Robertson. archiveshub.jisc.ac.uk (Hozzáférés: 2022. december 23.)
- ↑ Modern Scottish Women Poets. Ed. Michael Byrne, Dorothy McMillan. (hely nélkül): Canongate Books. 2010. ISBN 978-1-84767-507-1
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Edith Anne Robertson című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
