Enterobacteriaceae

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Enterobacteriaceae
Citrobacter freundii (elektronmikroszkópos felvétel)
Rendszertani besorolás
Ország: Baktériumok (Bacteria) Törzs: Proteobacteria Osztály: Gammaproteobacteria Rend: Enterobacteriales Család: Enterobacteriaceae
Nemzetségek
Lásd szöveg
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Enterobacteriaceae témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Enterobacteriaceae témájú kategóriát.

Az Enterobacteriaceae egy nagy baktériumcsalád. A Proteobacteria törzsbe tartoznak, ahol saját rendet alkotnak. Az elnevezés a görög enteron szóból ered, ami belet jelent. Az ebbe a családba tartozó baktériumok a normál bélflóra alkotói emberben és a legtöbb állatban. Ezenkívül a természetben bárhol megtalálhatóak: vizek, szennyvizek, növények felszíne, rothadó anyagok stb. Az emberre patogén baktériumok közül a legismertebbek a Salmonella és az Escherichia coli. Az utóbbit gyakran használják genetikai, biokémiai és mikrobiológiai kísérletekben.

Morfológia/Anyagcsere

1-3 μm hosszú, esetenként burkos pálcika alakúak, spórát nem képeznek. Általában csillókkal rendelkeznek, amelyek peritrich elhelyezkedésűek (a baktérium egész felszínén megtalálhatóak). Ez alól kivételek a Shigella és Klebsiella nemzetség tagjai, valamint a Salmonella gallinarum.

Festődésük: Gram-negatív, mivel a sejtfaluk egy vékony mureinrétegből és egy második foszfolipidekből és lipopoliszacharidokból felépített rétegből áll. Fukszinnal jól festődnek.

Tenyésztésük: igénytelen, generációs idejük rövid, T_opt= 37 °C (10-45 °C). Különböző specificitású táptalajokon tenyészthetőek:

• gyengén szelektív táptalajok (Gram+ és egyes Gram- baktériumok gátlása)
• közepesen szelektív táptalajok (Enterobacteriaceae család egyes tagjainak növekedését is gátolja)
• erősen szelektív táptalajok (egy nemzetség tagjai szaporodnak rajta)
• politróp táptalajok – egyszerre többféle tulajdonság jelzésére alkalmas

Biokémia: A család tagjai fakultatív anaerobok, tehát úgy oxigén jelenlétében, mint anélkül tudnak energiát termelni. A család tagjainak elkülönítése biokémiai tulajdonságaik alapján történik: különböző enzimek termelésének a jelenléte (kataláz pozitívak, oxidáz negatívak), nitrátredukció vagy oxidatív és fermentatív szénhidrátbontás sav- és gáztermelés közben.

Ellenálló képességük gyenge. Vízben, szennyvízben vagy bélsárban ugyan hónapokig életképesek maradnak, de beszáradva néhány nap alatt elpusztulnak. 60 °C-on 15-20 perc alatt elpusztulnak.

Antigénszerkezet: O-, K- és H-antigénekkel rendelkeznek.

• O-antigének – típusspecifikus sejtfalhaptének, kémiailag poliszacharidok
• K-antigének – burokanyagok
• H-antigének – a csillók felületi fehérjéi

Nemzetségek

• Alishewanella
• Alterococcus
• Aquamonas
• Aranicola
• Arsenophonus
• Azotivirga
• Blochmannia
• Brenneria
• Buchnera
• Budvicia
• Buttiauxella
• Cedecea
• Citrobacter
• Dickeya
• Edwardsiella
• Enterobacter
• Erwinia, például Erwinia amylovora
• Escherichia, például Escherichia coli
• Ewingella
• Grimontella
• Hafnia
• Klebsiella, például Klebsiella pneumoniae
• Kluyvera
• Leclercia
• Leminorella
• Moellerella
• Morganella
• Obesumbacterium
• Pantoea
• Pectobacterium
• Candidatus Phlomobacter
• Photorhabdus, például Photorhabdus luminescens
• Plesiomonas, például Plesiomonas shigelloides
• Pragia
• Proteus, például Proteus vulgaris
• Providencia
• Rahnella
• Raoultella
• Salmonella
• Samsonia
• Serratia, például Serratia marcescens
• Shigella
• Sodalis
• Tatumella
• Trabulsiella
• Wigglesworthia
• Xenorhabdus
• Yersinia, például Yersinia pestis
• Yokenella