Felsőtóti

Felsőtóti (Horná Ves)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rangközség
Első írásos említés1293
PolgármesterSimona Holicová
Irányítószám967 01 (pošta Kremnica 1)
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZH
Népesség
Teljes népesség675 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség196 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság439 m
Terület3,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 32″, k. h. 18° 54′ 34″48.67555556, 18.9094444448.675556°N 18.909444°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 32″, k. h. 18° 54′ 34″48.67555556, 18.9094444448.675556°N 18.909444°E
Felsőtóti weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőtóti (1890-ig Hornavész, szlovákul: Horná Ves, németül: Windischdorf) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése

Körmöcbánya központjától 3 km-re délre fekszik, a 65-ös út mentén.

Története

A község területe már a bronzkorban lakott volt, ezt bizonyítják az itt előkerült régészeti leletek, melyek a liptói és a lausitzi kultúrához tartoznak.

1329-ben „Félfalu", majd későbbi nevén 1391-ben „Tothfalw" néven említik először. 1388-ban Éleskő várának vámszedőhelye állt a településen. A 14. század végén és a 15. század elején a russói váruradalom része volt. Később Ilsvai Leustách és fia, majd János esztergomi érsek birtokában találjuk. 1408-ban az Ilsvai, majd a Majthényi család tulajdona. 1429-ben „Windischdorf alias villa Sclavorum" néven szerepel abban az oklevélben, melyben Luxemburgi Zsigmond zálogbirtokul Körmöcbánya városának adja. 1450 körül mintegy 160 lakosa volt. 1564-ben „Horniawez" néven szerepel okiratban. A 16. században a Hunyadi család zálogbirtoka lett, akik a 15. század elején épített erődített udvarházat késő gótikus-reneszánsz kastéllyá építették át. 1715-ben több kézműves, köztük kovács, bognár, lakatos élt és dolgozott a településen. A korábbi német lakosságot később szlovákok váltották fel. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „HORNAVECZ. Vindisdorf. Bars Várm. földes Ura Körmötz bánya Városa."[2]

Fényes Elek szerint: „Hornavesz, (Windischdorf), német falu, Bars vmegyében, Körmöcz város határán: 282 kathol., 30 evang. lak."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Felsőtóti, a körmöczbányai völgyben fekvő tót kisközség, 350 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Hajdan Windischdorf néven német telepes község volt. Később eltótosították Hornavesz-re. Nagy Lajos király 1382 augusztus hó 20-án itt tartózkodott és innen keltezte Körmöczligetre vonatkozó adománylevelét, melyet Körmöczbánya város levéltára (Tomus I. Fons 23. Fasc. I.) alatt őriz. 1429-ben is szerepel Zsigmond király egyik oklevelében, melylyel a községet Körmöczbánya városnak adja zálogba. 1451-ben itt tartotta főhadiszállását Hunyady János, mikor Giskra ellen Körmöczbányára indult. A mult század elején lakosai még németek voltak és csak azóta tótosodtak el. Temploma nincsen. Postája, távirója és vasúti állomása Körmöczbánya."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

A 19. században épített kastélya a II. világháborúban pusztult el. Többszöri Körmöcbányához tartozás után 1997-ben lett újra önálló község.

Népessége

1910-ben 340, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 737 lakosából 716 szlovák volt.

2011-ben 718 lakosából 652 szlovák volt.

2021-ben 675 lakosából 641 (+1) szlovák, 3 magyar, 1 cigány, 5 egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

  • Szent Pál apostol tiszteletére szentelt, római katolikus templomát 1787-ben Majthényi Sándor és felesége építtette, 1837-ben klasszicista stílusban építették át.
  • Ferrarai Szent Vince tiszteletére szentelt kápolnája 1780-ban, barokk stílusban épült.
  • Legrégebbi műemléke az 1707 és 1711 között készült Szentháromság-oszlop.
  • 15. századi gótikus-reneszánsz kastélyának romjai.

Külső hivatkozások

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Felsőtóti Szlovákia térképén
  • E-obce.sk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 11.)
  5. ma7.sk
Sablon:Garamszentkereszti járás
  • m
  • v
  • sz
Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom)
Alsótárnok (Dolná Trnávka) · Alsózsadány (Dolná Ždaňa) · Apáthegyalja (Lehôtka pod Brehmi) · Barskapronca (Kopernica) · Bartos (Bartošova Lehôtka) · Bezeréte (Trnavá Hora) · Dallos (Ihráč) · Felsőbesenyő (Hronská Dúbrava) · Felsőtóti (Horná Ves) · Felsőzsadány (Horná Ždaňa) · Geletnek (Hliník nad Hronom) · Jánosgyarmat (Janova Lehota) · Jánoshegy (Kremnické Bane) · Jánosrét (Lúčky) · Karvaly (Jastrabá) · Kelő (Prochot) · Kékellő (Krahule) · Kiszelfalu (Pitelová) · Koszorús (Kosorín) · Körmöcbánya (Kremnica) · Kunosvágása (Kunešov) · Ladomérmindszent (Ladomerská Vieska) · Lócsakürtös (Lovčica–Trubín) · Lutilla (Lutila) · Mailáth (Prestavlky) · Mogyorómál (Slaská) · Nagylócsa (Lovča) · Ókörmöcke (Stará Kremnička) · Repistye (Repište) · Sváb (Dolná Ves) · Szénásfalu (Bzenica) · Szklenófürdő (Sklené Teplice) · Tormáskert (Nevoľné) · Vihnye (Vyhne)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap