Gánt

Gánt
Római katolikus Szent Vendel-templom
Gánt címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Fejér
Járás	Bicskei
Jogállás	község
Polgármester	Krausz János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	8082
Körzethívószám	22
Népesség
Teljes népesség	745 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	14,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	247[3] m
Terület	58,15 km²
Földrajzi nagytáj	Dunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtáj	Vértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistáj	Lovasberényi-hát[4][5]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 23′ 23″, k. h. 18° 23′ 16″47.389711111111, 18.38773055555647.389711°N 18.387731°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 23″, k. h. 18° 23′ 16″47.389711111111, 18.38773055555647.389711°N 18.387731°E
Gánt Pozíció Fejér vármegye térképén
Gánt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gánt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gánt község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 24 kilométerre északra. Egykor jelentős bányásztelepülés volt, ma a Vértes egyik fontos turisztikai célpontja.^[6]

Fekvése

„A Vértes hegység déli szélének egyik bájos zugában rejtőzik Zámolytól északra, Csákberénytől keletre,^[7] Csákvártól nyugatra” – írja Károly János Fejér vármegye története című munkájában. Székesfehérvártól 24 kilométerre található, a 8123-as út mentén, Csákvár központjával a 8121-es út köti össze. Közigazgatásilag hozzá tartozik Kőhányáspuszta is, amelyen a 8119-es út vezet keresztül, valamint Vérteskozma is, ahova az előző útból kiágazó 81 112-es számú mellékúton lehet eljutni.

A csapadék karsztvíz formájában raktározódik. A Vértes hegység földtani felépítése szerint fődolomitra épül, amit bauxitréteg fed; ez volt Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelye.

Története

• Gánt első ismert említése 1193-ból származik, amikor III. Béla király egy oklevelében bukkan fel a neve.
• A török időkben teljesen elnéptelenedett.
• 1750-es években kezdték benépesíteni szlovák, majd német telepesek.
• 1776–1777-ben megépült a katolikus templom.
• 1781-ben már katolikus iskolája is volt.
• 1920-ban fedezték fel a környék bauxitkincsét.
• Az első külszíni bauxitbányát 1926-ban nyitották. Ebből 1988-ig bezárólag 13,6 millió tonna nyersanyagot termeltek ki.
• 1928 körül 2 kisebb települést hozzácsatoltak: Kőhányást és Vérteskozmát.
• 1950-es években Bodajk-Gánt között kisvasút létesült az ásványi anyag elszállítására.
• 1976-ban nyitották meg a település szélén lévő Bauxitbányászati Múzeumot.

Kőhányás története

• 1753-ban említették először az egyutcás, csak néhány házból álló települést.
• 1818-ban már iskolája is volt.
• 1873-ban épült az Esterházy-kápolna az előtte lévő feszülettel.
• 1925-ben építették országúttá a települést átszelő utat. Ez az út az Esterházyak két birtokközpontját, Csákvárt és Majkot köti össze.
• 2013-ban több mint 5 millió forintból teljesen felújították az Esterházy-kápolnát.^[8]

Vérteskozma története

• Ősidők óta lakott terület.
• 1300 körül említik először, mint a Gesztesi várhoz tartozó területet.
• A török időkben elnéptelenedett.
• 1740-es évek elején az Esterházyak német telepesekkel népesítették be a települést.
• 1778-ban megépült a település katolikus temploma.
• 1908 Kozma település megkapta a „vértes” előtagot.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kovács László (független)^[9]
• 1994–1998: Kovács László (független)^[10]
• 1998–2002: Kovács László (független)^[11]
• 2002–2006: Kovács László (Polgármesterek Fejér Megyéért)^[12]
• 2006–2009: Kovács László (független)^[13]
• 2009–2010: Spergelné Rádl Ibolya (független)^[14]
• 2010–2014: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz-KDNP)^[15]
• 2014–2019: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz-KDNP)^[16]
• 2019–2020: Spergelné Rádl Ibolya (Fidesz-KDNP)^[17]
• 2020–2024: Krausz János (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– :

A településen 2009. július 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[18] A választáson három független jelölt indult, de az addigi polgármester nem szerepelt köztük.^[14]

2020. szeptember 27-én ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen, az előző képviselő-testület június 29-én kimondott önfeloszlatása miatt.^[19] A hivatalban lévő polgármester nem indult a választáson. Az ügy hátterében pénzügyi elszámolási gondok álltak, melyek miatt több büntetőeljárás is indult, ezek egyikében (évekkel később) az akkor leköszönt polgármester is jogerősen letöltendő szabadságvesztést kapott.^[20]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 60,9%-a magyarnak, 20,4% németnek mondta magát (38,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,8%, református 4,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,5% (46,2% nem nyilatkozott).

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 88,1%-a magyarnak, 14,1%-a németnek, 0,5%-a cigánynak, 0,4%-a szlováknak vallotta magát (egyéb, nem hazai nemzetiség: 2,3%, 11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Római katolikus felekezetűnek 37,5%, reformátusnak 5,4%, evangélikusnak 1,3%, görögkatolikusnak 0,3%, egyéb kereszténynek 0,1%, egyéb vallásúnak 0,1%, felekezeten kívülinek 23,4% vallotta magát (30,5% nem nyilatkozott).^[21]

Nevezetességei

• Kápolnapuszta
• Vértes Tájvédelmi Körzet
• Bauxitbánya múzeum: 1926 novemberében kezdődött meg a bauxitbányászat Gánton. A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. Balás Jenő irodája a jelenlegi Vértes vendéglőben volt, ma a helyiség emlékszobaként tekinthető meg. A Gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A bányát 1962. december 31-én bezárták. Ma múzeumként működik (Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás).
• Bauxit földtani park: [1]
• Gánti-barlang

Híres szülöttei

• Göröcs János, 62-szeres magyar válogatott labdarúgó.

Képtár

• 
  Mária-szobor
• 
  Kiépített forrás a faluban
• 
  Az Esterházy-kápolna Kőhányáspusztán
• 
  Az egykori bauxitbánya madártávlatból

Jegyzetek

Források

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Gánt témájú médiaállományokat.

• Dokumentumfilm Gántról és a szomszédos faluról: Kápolnapusztáról
• Gánt honlapja
• Gánt a funiq.hu-n