Gasztrin
A gasztrin egy peptidhormon, amelynek elsődleges feladata, hogy fokozza a gyomorfal parietális sejtjeinek gyomorsavtermelését. A gasztrint a gyomorkapu, a patkóbél és a hasnyálmirigy G-sejtjei termelik. Először a brit Roderic Alfred Gregory izolálta 1964-ben.
Termelődése
A gasztrin génje (GAS) a 17. kromoszóma hosszú karján található.[1] A gén az emésztőrendszer (gyomorkapu, patkóbél, néha hasnyálmirigy) G-sejtjeiben aktiválódik és a keletkező peptid a véráramba kerül. A gasztrinnak három (34, 17 és 14 aminosavból álló) formája van:
- gasztrin-34 ("nagy gasztrin")
- gasztrin-17 ("kis gasztrin")
- gasztrin-14 ("minigasztrin")
A peptid C-terminus felőli utolsó öt aminosava alapján mesterségesen állítják elő a pentagasztrint, amely injekcióval beadva a természetes gasztrinhoz hasonló hatást produkál.
Felszabadulását a következő tényezők aktiválják:
- a gyomorkapu falának feszülése
- a bolygóideg stimulációja (pl. a vöröshasú unka bőrében található bombezin vagy a gasztrinfelszabadító peptid által)
- részlegesen emésztett fehérjék és aminosavak jelenléte a gyomorban
- a vér magas kalciumszintje (hiperkalcémia)[2])
A alábbiak pedig gátolják:[3][4]
- sav (elsősorban sósav) jelenléte a gyomorban (negatív visszacsatolás)
- szomatosztatin, szekretin, GIP (gasztroinhibitáló peptid), VIP (vazoaktív intesztinális peptid), glukagon, kalcitonin hormonok.
Funkciói
A gasztrin elsődleges feladata a gyomorsav (sósav) elválasztásának fokozása. Ezt két módon éri el; egyrészt közvetlenül hat a gyomorfal parietális sejtjeire; másrészt hozzákötődik a gyomor enterokromaffin-szerű sejtjeinek kolecisztokinin B-receptorához, aminek következtében a sejtekből hisztamin szabadul fel, ami parakrin szabályozással fokozza a parietális sejtek savelválasztását.
Ezen kívül a következő hatásokkal rendelkezik:
- fokozza a parietális sejtek érését
- megindítja a gyomornyálkahártya fősejtjeinek pepszinogén-elválasztását
- elősegíti a gyomor izmainak összehúzódását
- ellazítja a vékonybél és vastagbél közötti ileocekális záróizmot.[5]
- fokozza a hasnyálmirigy aktivitását és az epehólyag kiürülését.[6]
- összehúzhatja a nyelőcső alsó záróizmát[7] - bár lehetséges, hogy ez csak a pentragasztrin hatása, nem pedig a természetes gasztriné[8]
Kórtana
A Zollinger-Ellison szindrómában az emésztőrendszer többnyire jóindulatú tumora alakul ki, ami a G-sejtek elszaporodásával és extrém magas gasztrinszinttel jár.
Autoimmun gasztritisz esetén az immunrendszer megtámadja a parietális sejteket és a gyomorsavtermelés lecsökken. Ennek kompenzálására a vér gasztrinkoncentrációja felszökik. A gyomorsavtermelés hiánya figyelhető meg az örökletes a IV. típusú mukolipidózisban szenvedő betegekben is, és ez szintén magas gasztrinszintet indukál.[9]
Jegyzetek
- ↑ (1986) „The genes for human gastrin and cholecystokinin are located on different chromosomes”. Hum. Genet. 73 (1), 77–80. o. DOI:10.1007/BF00292669. PMID 3011648.
- ↑ (2010) „Calcium-sensing receptor is a physiologic multimodal chemosensor regulating gastric G-cell growth and gastrin secretion”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 107 (41), 17791–17796. o. DOI:10.1073/pnas.1009078107. PMID 20876097.
- ↑ (1992) „Somatostatin is an essential paracrine link in acid inhibition of gastrin secretion”. Digestion 51 (2), 95–102. o. DOI:10.1159/000200882. PMID 1354190.
- ↑ (1984) „Effects of somatostatin and acid on inhibition of gastrin release in newborn rats”. Endocrinology 114 (3), 743–746. o. [2008. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1210/endo-114-3-743. PMID 6141932. (Hozzáférés: 2016. július 4.)
- ↑ (1997) „Effects of gastrin-releasing peptide (GRP) on the mechanical activity of the human ileocaecal region in vitro”. Neurogastroenterol. Motil. 9 (4), 265–270. o. DOI:10.1046/j.1365-2982.1997.d01-59.x. PMID 9430795.
- ↑ (1976) „Effect of gastrin on pancreatic enzyme secretion and gallbladder emptying in man”. Gastroenterology 71 (3), 409–411. o. PMID 950091.
- ↑ (1978) „Gastrin and lower esophageal sphincter tone”. Arch. Intern. Med. 138 (2), 196. o. DOI:10.1001/archinte.138.2.196. PMID 626547.
- ↑ (1978) „Lower oesophageal sphincter response to gastrin--pharmacological or physiological?”. Gut 19 (2), 99–102. o. DOI:10.1136/gut.19.2.99. PMID 631634.
- ↑ (1998) „Constitutive achlorhydria in mucolipidosis type IV”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 95 (3), 1207–12. o. DOI:10.1073/pnas.95.3.1207. PMID 9448310.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gastrin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Orvostudományi portál
Biológiaportál
