Glomma

Glomma
Jégtáblák a Glommán Elverumnál 2006 januárjában
Közigazgatás
Országok	Norvégia
Földrajzi adatok
Hossz	604 km
Forrásszint	690 m
Vízhozam	698 m³/s
Vízgyűjtő terület	42 000 km²
Forrás	Aursund
é. sz. 62° 37′ 06″, k. h. 11° 48′ 11″62.6183, 11.803162.618300°N 11.803100°E
Torkolat	Oslo-fjord
é. sz. 59° 13′ 04″, k. h. 10° 55′ 51″59.2178, 10.930859.217800°N 10.930800°E
Elhelyezkedése
A Glomma folyása
A Wikimédia Commons tartalmaz Glomma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Glomma vagy Glåma Norvégia leghosszabb és legbővizűbb folyója, az ország déli részén.

Hossza 604 kilométer, vízgyűjtője mintegy 42 ezer km², Norvégia területének 11%-a. Vízhozama 698 m³/s.

A Sør-Trøndelag megyei Røros község közelében lévő Aursund-tónál ered 690 méteres magasságban és Fredrikstadnál ömlik az Oslo-fjordba.

Egyik legfontosabb mellékfolyója a Mjøsa-tó vizét levezető Vorma, amely Nesnél ömlik a Glommába.

A hatalmas erdőségeken keresztülhaladó Glomma hagyományosan Norvégia legfontosabb faúsztató útvonala volt. A nyersanyag, a víz és a víziút közelsége miatt az ipar előszeretettel települt a folyó mellé. Torkolatánál található több az ország legnagyobb feldolgozóipari üzemei közül.

A Glomma Oslo közelében, Fetsundnál az Øyeren tóba ömölve Európa legnagyobb belföldi folyódeltáját hozza létre, amely a tó túloldalán is folytatódik. A folyó hatalmas mennyiségű iszapot rak le a tóban, amelyet kibányásznak és felhasználnak a Norvégia-szerte az építkezési alapozásokban széleskörűen használt LECA blokkok gyártásához.

Torkolatánál építették a 17. században, a védművekhez a vizet is felhasználva, Fredrikstad hatalmas erődjét, a Gamlebyent.

Neve

Nevének eredete ismeretlen. A Glomma nevet Østfold és Akershus megyékben használják. Hedmarkban és Sør-Trøndelagban a neve Glåma.

A folyó több más hely névadója, mint például Glåmdal vagy Glåmos.

Hídjai

• Fossum-híd