Gyökérrágólepke-félék

Gyökérrágólepke-félék
Korscheltellus lupulinus L., 1758
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Exoporia Öregcsalád: Hepialoidea Család: Gyökérrágó lepkefélék (Hepialidae)
Szinonimák
Gyökérrágó őslepkék Gyökérrágó-őslepkefélék
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Gyökérrágólepke-félék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Gyökérrágólepke-félék témájú kategóriát.

A gyökérrágólepke-félék (Hepialidae) a valódi lepkék alrendjébe tartozó Exoporia alrendág Hepialoidea öregcsaládjának egyik családja. Nagy termetű lepkék (szárnyaik fesztávolsága több centiméter), ezért a régebbi rendszertanokban a nagylepkék (Macrolepidoptera) csoportjában szerepeltették, de később a molylepkék (Microlepidoptera) alrendjébe tették át őket őket.

Származásuk, elterjedésük

A legtöbb (mintegy 300) fajuk a trópusokon él (Mészáros, 2005); Magyarországon mintegy négy nem összesen hét faja honos (Pastorális, 2011) – a nemek elkülönítése nem egyértelmű.

Megjelenésük, felépítésük

A két pár szárny megnyúlt, egymáshoz hasonló. Első és hátsó szárnyuk ugyanolyan erezetű – éppen ezért gyökérrágó őslepkéknek is nevezik őket, mivel ezt ősi bélyegnek tekintik.

Az imágók szájszerve rendszerint csökevényes, mivel a lepkék nem táplálkoznak. Csápjuk nagyon rövid.

Életmódjuk, élőhelyük

Általában a kora esti órákban repülnek. A mesterséges fényforrások a hímeket jobban vonzzák, mint a nőstényeket.

Nevüket onnan kapták, hogy a gyakran polifág hernyók különféle növények gyökerébe rágják be magukat. A gyökérben élnek, és hosszú, csőszerű szövedékben bábozódnak be a földben. Bábjaik nagyon elevenek; képesek gyorsan előre-hátra mozogni.

Rendszertani felosztásuk

A család több mint 300 fajt számlál, és ezek többsége a trópusokon él. Magyarországon hét fajukat mutatták ki. Fajaikat mintegy hetven nembe sorolják:

• Abantiades
• Achladaeus
• Aepytus
• Aenetus
• Afrotheora
• Andeabatis
• Antihepialus
• Aoraia
• Aplatissa
• Bipectilus
• Blanchardina
• Bordaia
• Calada
• Callipielus
• Cibyra
• Cladoxycanus
• Dalaca
• Dioxycanus
• Druceiella
• Dumbletonius
• Elhamma
• Endoclita,
• Eudalaca
• Fraus
• Gorgopis
• Gymmeloxes
• Hepialiscus
• Hepialus
  • nagy gyökérrágólepke (komlólepke, Hepialus humuli L., 1758)
• Hepialyxodes
• Jeana
• Korscheltellus:
  • balkáni gyökérrágólepke (Korscheltellus amasinus avagy Triodia amasina, illetve Triodia amasinus) Magyarországon védett faj; természetvédelmi értéke: 10 000 Ft,
  • északi gyökérrágólepke (Korscheltellus fusconebulosus avagy Pharmacis fusconebulosus) Magyarországon védett faj; természetvédelmi értéke: 10 000 Ft (a Bükk-vidékről ismert),
  • keleti gyökérrágólepke (Korscheltellus lupulina, Pharmacis lupulina, L., 1758) a Magyar Középhegységben általánosan elterjedt, de például Romániából is ismert;
  • pirosas gyökérrágólepke (Pharmacis carna Denis & Schiffermüller, 1775)
• Lamelliformia
• Leto
• Lossbergiana
• Mallomus
• Napialus
• Neohepialiscus
• Nevina
• Oiophassus
• Oncopera
• Oxycanus
• Palpifer
• Paragorgopis
• Parahepialiscus
• Parapielus
• Pfitzneriana
• Pfitzneriella
• Phassodes
• Phassus
• Phialuse
• Phymatopus
  • aranyló gyökérrágólepke (Phymatopus hecta L., 1758) – az Északi-középhegység több pontjáról gyűjtött faj
• Procharagia
• Prohepialus
• Protohepialus
• Puermytrans
• Roseala
• Sahyadrassus
• Schaefferiana
• Schausiana
• Stachyocera
• Sthenopis
• Thiastyx
• Thitarodes
• Toenga
• Trichophassus
• Trictena
• Triodia
  • kis gyökérrágólepke (Triodia sylvina L., 1761) – a Kárpát-medence gyakori faja. Szárnya fahéjbarna, néha világosabb vagy sötétebb, az első szárnypáron V alakú világos harántsávval. A lepkék nyár végén, ősz elején este repülnek. Hernyóik gazdanövényei között termesztett növények is vannak.
• Trioxycanus
• Wiseana
• Xhoaphryx
• Yleuxas
• Zelotypia
• Zenophassus

Névváltozatok

• gyökérrágó őslepkék^[1]

Jegyzetek

Források

• ORDO: LEPIDOPTERA – LEPKÉK
• A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye I.
• greenfo: Védett, veszélyeztetett fajok
• Mészáros, 2005: Mészáros Zoltán: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma
• Pastorális, 2011: Pastorális Gábor: A Magyarországon előforduló molylepkefajok jegyzéke, 2011* ZEUGLOPTERA Micropterigidae
• Alfred Brehm: Az állatok világa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. p. 266.