Hegyeshely

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Vysoká (egyértelműsítő lap).

Hegyeshely (Vysoká nad Kysucou)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Csacai
Rang	község
Első írásos említés	1619
Polgármester	Anton Varecha
Irányítószám	023 55
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	CA
Népesség
Teljes népesség	2578 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	688 m
Terület	43,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 22′ 49″, k. h. 18° 32′ 54″49.380277777778, 18.54833333333349.380278°N 18.548333°EKoordináták: é. sz. 49° 22′ 49″, k. h. 18° 32′ 54″49.380277777778, 18.54833333333349.380278°N 18.548333°E
Hegyeshely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyeshely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hegyeshely (1899-ig Viszoka, szlovákul Vysoká nad Kysucou) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Fekvése

Turzófalvától 7 km-re délnyugatra, a Kiszuca partján fekszik.

Története

A község területe 1497-ben a Podmaniczky család nagybiccsei uradalmához tartozott. 1563-ban a birtok tulajdonosai a Thurzók lettek. A település a 17. század elején Turzófalva határában keletkezett. Írott forrásban 1619-ben említik először a nagybiccsei uradalom részeként. 1626-ban a birtokot az Eszterházy család szerezte meg. A 18. században a község jelentős fejlődésen ment át. 1720-ban 262 paraszt, 72 zsellér és 20 nincstelen lakosa volt; a faluban malom, fűrésztelep működött. Plébániáját 1726-ban alapították. Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt temploma 1732-ben épült. 1784-ben 564 házában már 596 család és 3147 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VISZOKA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez 1 3/4 mértföldnyire; Harmintzadgya is van, földgye sovány, legelője, és fája is van.”^[2]

1828-ban 597 háza és 2352 lakosa volt, akik főként erdei munkákkal, drótozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viszoka, tót falu, Trencsén vgyében, a Kiszucza folyó mellett, hegyekben szétszórva, ut. post. Csácza. Lakja 4500 kath., 200 zsidó, kath. paroch. templom. Határa nagy részt irtványokból áll, s főleg zabot és burgonyát terem. Lakosai közül sokan mint sodronyosok, messze vándorolnak, a zsidók pedig italmérésből és fakereskedésből táplálják magukat. Az uradalomnak és a helységnek igen szép erdeje van itt. Birja h. Eszterházy bicsei uradalma.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.

1945. április 20-án Szemetes nevű részén a németek 21 lakost végeztek ki partizántevékenység miatt. Emlékükre később emlékművet állítottak.

Népessége

1850-ben 4500 katolikus és 200 zsidó vallású lakosa volt.

1910-ben 3769, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 3005 lakosából 2922 szlovák volt.

2011-ben 2774 lakosából 2646 szlovák volt.

Neves személyek

• Itt született 1777-ben Klacskó Tódor Márton piarista tanár.

Nevezetességei

• Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt temploma 1732-ben épült.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Hegyeshely Szlovákia térképén
• Története évszámokban
• E-obce.sk