Homoknád
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A természetes élőhelyén | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Ammophila arenaria / Calamagrostis arenaria (L.) Link / (L.) Roth | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Homoknád témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Homoknád témájú médiaállományokat és Homoknád témájú kategóriát. |
A homoknád (Ammophila arenaria vagy Calamagrostis arenaria) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.
Az Ammophila nemzetség típusfaja. Egyes rendszerezők a nádtippanok (Calamagrostis) közé sorolják Calamagrostis arenaria (L.) Roth név alatt.[1]
Származása, előterjedése
Európában a tengerpartokon nő a Brit-szigetektől és Norvégiától egészen Törökországig és Romániáig. Az egész Mediterráneumban, tehát Észak-Afrikában és a Közel-Kelet nyugati részén is őshonos. Ausztráliába, Új-Zélandra és az Amerikai Egyesült Államokba, főleg Hawaiira betelepítették; az USA Csendes-óceáni partvidékén a 20. század elején, a futóhomok megkötésére. A Dél-afrikai Köztársaságban, Ausztráliában, Izraelben, az USA-ban és Európa egyes részein a homoknádat termesztik is.
Alfajai
- Ammophila arenaria subsp. arenaria = Calamagrostis arenaria subsp. arenaria
- Ammophila arenaria subsp. australis (Mabille) M.Laínz, Comun. I. N. L. A. , Sér. Recurs. Nat. 2: 22 (1974) = Calamagrostis arenaria subsp. australis (Mabille) Asch. & Graebn.
Megjelenése, felépítése
Erőteljes, 60-120 centiméter magas, fehéres- vagy szürkészöld, tömötten bokros évelő növény. A homokban messze elkúszó gyöktörzséből felálló sarjak a felszín alatt különböző mélységben gyökereznek. A szárcsomókon elágaznak, gyökereket bocsátanak a homokba, és ezzel tömött, dús zsombékokat hoznak létre sok meddő hajtással. A virágzó föld feletti sarjak 3 levelűek. Vörösbarna, bordázott levélhüvelyeik szorosan záródnak és 3 centiméter hosszt elérő, két hasábú nyelvecskében folytatódnak. A merev, ferdén felfelé álló, 30-50 centiméter hosszú és 5 centiméter széles levéllemez sárgászöld.
Életmódja, termőhelye
A tengerparti homokdűnék és homokos partok lakója. A szél által mozgatott, tápanyagokat, többnyire sót is tartalmazó futóhomokon nő. A homok megkötésére telepítik. Az USA Oregon, Washington és Kalifornia államaiban a partvidék azon részein, ahol terjedését nem korlátozták erőteljesen, kivadult és inváziós fajjá vált, terjedésével veszélyeztetve olyan őshonos fajokat, alfajokat, mint:
- az ezüstös mézontófű (Phacelia argentea),
- a siuslaw-i szőrösnyakú tigrisbogár (Cicindela hirticollis ssp. siuslawensis) és
- a havasi bíbic (Charadrius nivosus).[2]
Június–július között virágzik.
Képek
-
A növény -
-
kivirágozva -
-
Virágai közelről -
Termései -
Levele -
A természetes -
élőhelyén -
Rajzok a növényről -
-
Ahogyan terjed
Jegyzetek
Források
- Calamagrostis arenaria (L.) Roth Plants of the World Online
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Ammophila arenaria (L.) Link, Hort. Berol. 1: 105 (1827) The World Checklist of Selected Plant Families
- A növény szinonimái
- USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Ammophila arenaria in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service.
- Ammophila arenaria (L.) Link The Plant List
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
