Hou Han su

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Hou Han su (Hou Han shu)
A Hou Han su (Hou Han shu) Szung (Song)-kori kiadásának első oldala.
Szerző	Fan Je (Fan Ye)
Eredeti cím	hagyományos kínai: 後漢書 egyszerűsített kínai: 后汉书
Ország	Kína (5. század)
Nyelv	klasszikus kínai nyelv
Téma	Kína történelme i. sz. 6-189.
Műfaj	történetírás
A Wikimédia Commons tartalmaz Hou Han su (Hou Han shu) témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Hou Han su (Hou Han shu) (szó szerint: A kései Han(-dinasztia) könyve) a Keleti Han-dinasztia, az i. sz. 6-tól 189-ig terjedő időszakának történelmét tárgyalja. A huszonnégy hivatalos történeti mű sorában ez a harmadik. Szerzője Fan Je (Fan Ye) (i.sz. 398–445), aki a Liu Szung (Song) dinasztia uralkodása idején állította össze. Fan Je (Fan Ye) számos korábbi művet is felhasznált Hou Han su (Hou Han shu) megírásához, például Sze-ma Csien (Sima Qian) művét, A történetíró feljegyzéseit és Pan Ku (Ban Gu) Han shuját, amely a Korai vagy Nyugati Han-dinasztia történelmét tárgyalja. Ezenkívül bőven merített a kortárs történetírók írásaiból és utazók beszámolóiból is. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat.

A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a Han dinasztia uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását Vang Mang (Wang Mang) 王莽 hatalomra jutása törte félbe [i. sz. 9-24], amikor uralkodása alatt megalapította a Hszin (Xin)-dinasztiát 新. Az őt követő Kései Han császárok évszámairól olvashatunk a Hou Han su (Hou Han shu)ban.

A következő 80 fejezet (11-90.) az uralkodó császárok életrajzai, valamint a korukban zajló csatározások leírásai. A leírások több részlettel is szolgálnak olyan dicső hadvezérek, tábori parancsnokok hadműveleteiről is, mint például Pan Csao (Ban Chao), aki több nyugati tartományt is a Han császárok ellenőrzése alá tudott vonni.

Magyar vonatkozásban különösen érdekes a 88. fejezet (Nyugati tartományok), mely a Han birodalomtól nyugatra eső, főleg a Tarim-medence és az attól távolabbi törzseket, királyságokat írja le, azok háborúit, köztük a hsziung-nu (xiongnu) törzsekkel folytatott küzdelmeket. A hsziung-nu (xiongnu) törzsek egy nagyobb csoportját tartják az Európában a 3. század vége felé megjelenő Hun csapatok őseinek. Szintén érdekessége, hogy egyes fejezetei leírásokat közöl a Római birodalomról (Ta Csin (Da Qin)), Egyiptomról (Hajhszi (Haixi)), valamint a Pártus birodalmon (Anhszi (Anxi)) és Mezopotámián (Tiaocse (Tiaozhi)) keresztülhaladó Selyemútvonalakról. A 89. fejezet további leírásokat közöl a hsziung-nu (xiongnu)k déli törzseiről, illetve azok beolvadásáról a Han birodalomba.

Források

• Hou Hanshu - 88 - Western Region^{[halott link]} John E. Hill © 2003 fordítása
• Stein Aurél utazásai: Az eltűnt Selyemút városai - a Sulinet oldalán
• Stein Aurél (1908) - Homokba temetett városok - Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán
• Chavannes, Édouard (1906). "Trois Généraux Chinois de la dynastie des Han Orientaux. Pan Tch’ao (32-102 p.C.); – son fils Pan Yong; – Leang K’in (112 p.C.). Chapitre LXXVII du Heou Han chou." T’oung pao 7, pp. 210–269.
• Hill, John E.. Through the Jade Gate to Rome: A Study of the Silk Routes during the Later Han Dynasty, First to Second Centuries CE: An annotated translation of the Chronicle on the ‘Western Regions’ from the Hou Hanshu.. BookSurge (2009). ISBN 978-1-4392-2134-1 

További információk

• Történelmi szövegek gyűjteménye Silk Road Seattle
• A kínai történelem időszakai Nien hao (年號) - Uralkodási érák
• Eredeti kínai szöveg Archiválva 2012. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Hou Hanshu (后汉书) - 88 (八十八)