II. Artakhsaszjá perzsa király
 | A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
| II. Artakhsaszjá | |
 | |
| Perzsia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| Kr. e. 404. vége[1] – Kr. e. 358 februárja/márciusa | |
| Elődje | II. Dárajavaus |
| Utódja | III. Artakhsaszjá |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Akhaimenida-ház |
| Született | Kr. e. 453 |
| Elhunyt | Kr. e. 358 februárja/márciusa (95 évesen) Perszepolisz |
| Nyughelye | Perszepolisz |
| Édesapja | II. Dárajavaus |
| Édesanyja | Parüszatisz |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Stateira |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Artakhsaszjá témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Artakhsaszjá (görög Ἀρταξέρξης, II. Artaxerxész, óperzsa 𐎠𐎼𐎫𐏋𐎠𐏂𐎠, Artaxšaçā, újperzsa اردشیر, Ardašīr, [ærdæˈʃiːr], Kr. e. 453 – Kr. e. 358 februárja/márciusa[2]) perzsa király Kr. e. 404-től haláláig. Melléknevén Mnémón, „a jó emlékezőtehetségű”.
Élete
Trónralépte
II. Dárajavaus fiaként született és Kr. e. 404-ben örökölte trónját. Édesanyja, Parüszatisz, jobban szerette ifjabb fiát Kurust, a kit Dárajavaus halálos ágyán Elő-Ázsia helytartójává tett.[1]
Az ifjabb Kurus támadása
Így nem volt meglepő, hogy Kurus 13 000 görög harcos segítségével megtámadta bátyját,[3] de Kunaxánál vereséget szenvedett és életét vesztette Kr. e. 401-ben.[1][3]
Háború a spártaiakkal
Artakhsaszjának meggyűlt a baja II. Agészilaosz spártai királlyal is, aki a kisázsiai görögök segítségére sietett.[3] A perzsa király csak úgy tudta megmenteni birodalmát, hogy anyagi ráfordítással több görög államot Spárta-ellenes szövetségre bírt.[1][3] Később, Kr. e. 387-ben az antalkidászi békekötéssel ismét visszanyerte uralmát a kisázsiai városok és szigetek fölött.[3]
Belső bajok
Birodalmán belül sem volt erős a hatalma, ezt mutatja, hogy Euagorasz ciprusi királyt csak nyolc évi hadviselés után tudta adófizetésre kényszeríteni (Kr. e. 376).[1] Egyiptom is újra fellázadt és majdnem függetlenítette magát, más tartományok pedig csak névleg tartoztak a Birodalomhoz.[1][3]
Családjában sem mentek rendjén a dolgok: utódjául kijelölt fiát, Dárajavaust megölette, aki atyja ellen összeesküdött, mert szeretőjét, az ifjabb Aszpasziát elragadta.[3] Másik két fiát Ariaszpészt és Arszamészt legifjabb fia, (III.) Artakhsaszjá tette el láb alól.[3] A királyt hosszú uralkodás után, 94 éves korában érte a halál.[3]
Lásd
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904. Artaxerxes (2)
- ↑ Artaxerxes II Mnemon (angol nyelven). Livius.org. [2012. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
- ↑ a b c d e f g h i Bokor József (szerk.). Artaxerxés, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2007. január 11.
| Előző uralkodó: II. Dárajavaus |
| Következő uralkodó: III. Artakhsaszjá |
