Illyefalvi I. Lajos

Illyefalvi I. Lajos
Született	Janisch Imre Lajos 1881. március 9. Lajtafalu
Elhunyt	1944. április 10. (63 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Prückler Ilka (1881-1966)
Foglalkozása	statisztikus, egyetemi oktató
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1907)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Illyefalvi I. Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Illyefalvi I. Lajos (teljes nevén Illyefalvi Imre Lajos, 1907-ig Janisch Imre Lajos) (Lajtafalu, 1881. március 9. – Budapest, 1944. április 10.) statisztikus, m. kir. kormányfőtanácsos.^[1] A városszociológiai adatfelvétel és adatfeldolgozás módszertanának korszerűsítője volt. 1936-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Élete

Apja Janisch Lajos, posta-főtiszt, anyja Griess Etelka (1857–1905).^[2] 1907-ben szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét a Budapesti Tudományegyetemen. A következő évben, 1908-ban Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának tisztviselője lett. 1911-től fogalmazói, 1918-tól segédtitkári, 1924-től aligazgatói minőségben tevékenykedett az intézményben, melynek munkáját 1926–1943 között igazgatóként irányította. Ezzel párhuzamosan 1933-tól a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a közigazgatási statisztika meghívott előadója, 1937–1939 között címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt. 1940–1942-ben az árellenőrzés országos kormánybiztosa volt, feladata az ármegállapítási, áremelési és forgalmiadó-felszámítási irányelvek kidolgozása és betartatása volt.

Házassága

1918. október 28-án Budapesten,^[3] feleségül vette a római katolikus pesti polgári Prückler családból való Prückler Ilona Mária Magdolna "Ilka" (*Budapest, 1881. augusztus 25.–†Budapest, 1966. július 22.),^[4] akinek a szülei Prückler László (1847–1929) pesti pezsgőgyáros és Oberhauser Ilka (1856–1883).^[5] A menyasszonynak az apai nagyszülei Prückler Ignác (1809–1876), pezsgőgyáros, a Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára társtulajdonosa, a magyar kereskedelmi bank, az osztrák nemzeti bank, az első hazai takarékpénztár és az első magyar általános biztosító társulat igazgató tanácsosa,^[6] és Wagner Lujza (1815–1883) voltak.^[7] Illyefalvi Lajosné Prückler Ilona leánytestvérei: Prückler Margit, akinek a férje ifjabb Kienast Ferenc (1879–1953), hegymászó, budapesti kereskedő, svájci főkonzul Magyarországon, valamint Prückler Lujza (1879–1917), akinek a férje noszlopi Noszlopy Aladár (1875–1958), fővárosi adóhivatali főtanácsos, székesfővárosi főjegyző, máltai lovag.

Munkássága

Statisztikai munkássága főként a városi népességgel kapcsolatos gazdasági, társadalmi, oktatásügyi adatfelvételezés és -feldolgozás módszertanára irányult. Behatóan tanulmányozta az egyes társadalmi és foglalkozási csoportok, valamint úttörő módon a gyermekek és a nők szociális és demográfiai mutatóit. Mindemellett jelentős szerepet játszott Budapest korszerű statisztikai műhelyének kiépítésében is. 1926-tól szerkesztette a Városi Szemle című városszociológiai folyóiratot, 1927-ben pedig több sorozatot, periodikát indított útjára és szerkesztett egészen haláláig: Statisztikai Közlemények, Budapest Székesfőváros Közigazgatási és Statisztikai Évkönyve, Budapest Főváros Statisztikai Havi Füzetei (ez utóbbit 1943-ig szerkesztette). 1939–1943 között a Statisztikai Értesítő szerkesztője volt.

Tudományos eredményei elismeréseképpen 1936-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1929-től tagja volt a hágai Nemzetközi Statisztikai Intézetnek (International Statistical Institute, ISI), amelynek nagyvárosi statisztikai bizottságában állandó előadóként tevékenykedett 1934 után. 1937-től a Magyar Statisztikai Társaság alelnöki tisztét töltötte be. Részt vett a szabadkőműves-mozgalomban, 1917-től az Eötvös-páholy tagja volt.

Főbb művei

• Lengyelországnak elzálogosított XIII szepesi város története, Makó, 1907
• A főváros közoktatási ügye, Budapest, 1912
• A főváros népessége, Budapest, 1927
• Budapest épület- és lakásviszonyai az 1920–25 években, Budapest, 1927
• A munkások szociális és gazdasági viszonyai Budapesten, Budapest, 1930
• A kenyérkereső nő Budapesten, Budapest, 1930
• Tíz év Budapest főváros életéből a világháború után, Budapest, 1930
• Budapest székesfőváros napjainkban és a világháború előtt, Budapest, 1932
• A hatvanéves főváros, Budapest, 1933
• A székesfőváros közigazgatási alkalmazottai, Budapest, 1934
• A székesfőváros múltja és jelene grafikus ábrázolásban, Budapest, 1934
• A választási névjegyzékek körüli munkálatok racionalizálása, Budapest, 1934
• A főváros polgári népességének szociális és gazdasági viszonyai, Budapest, 1935
• A gyermek Budapesten, Budapest, 1935
• A közoktatásügy Budapesten a világháborút megelőző években, Budapest, 1935
• Budapest székesfőváros áruforgalma, Budapest, 1937
• Az ügyvédek, orvosok és mérnökök szociális és gazdasági viszonyai Budapesten, Budapest, 1939
• A székesfőváros jelentősége hazánk anyagi és szellemi művelődésében, Budapest, 1940
• Csonka hazánk városai a statisztika tükrében, I–II. köt., Budapest, 1940–1944

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 772. o.  
• Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 797. o. ISBN 963-9257-00-1  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 453–454. o. ISBN 963-547-414-8