Joseph Plateau

Joseph Plateau
Életrajzi adatok
Született1801. október 14.
Brüsszel
Elhunyt
  • 1883. szeptember 15. (81 évesen)
  • 1883 (81-82 évesen)

Gent
Ismeretes mint
  • matematikus
  • fizikus
  • egyetemi oktató
  • egyetemi oktató
GyermekekFélix Plateau
Iskolái
  • Liège-i Egyetem
  • Genti Egyetem
Szakmai kitüntetések
Foreign Member of the Royal Society (1870. november 24.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Plateau témájú médiaállományokat.

Joseph Plateau (Brüsszel, 1801. október 14. – Gent, 1883. szeptember 15.) belga fizikus, csillagász.[1]

Életpályája

Édesapja Tournaiban született, tehetséges virágfestő volt. Van der Mensbrugghe szerint hat éves korában a fiatal Plateau már képes volt olvasni, és ezért ebben az időben csodagyereknek tartották. Az általános iskolában lenyűgözte őt a fizika óra; a látott kísérletek elvarázsolták, megígérte, hogy előbb-utóbb behatol a titkaiba. Az iskolaszüneteket nagybátyjával és annak családjával együtt töltötte: unokatestvére Auguste Payen volt, aki később építész lett, és a belga vasutak fő tervezőjévé vált. 14 éves korában elvesztette szüleit: a veszteség által okozott trauma miatt megbetegedett.[2]

Lenyűgözte a retina benyomásainak kitartása, kísérletet végzett, amely az volt, hogy 25 másodpercig közvetlenül a napba nézett. Később elvesztette látását, mely veszteségét ennek a kísérletnek tulajdonította, de vakságát valószínűleg krónikus uveitis betegsége okozta.

1872-ben a Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémia külső tagjává választotta.

Akadémiai karrier

Brüsszelben született; a Liége-i Egyetemen tanult, ahol a fizika és matematika tudományok doktora lett 1829-ben. 1827-ben a brüsszeli Atheneum matematika tanára lett. 1835-ben a Gent Egyetem kísérleti fizika professzora lett.[3]

Magánélete

1840. augusztus 27-én feleségül vette Augustine-Thérèse-Aimée-Fanny Clavareau-t: egy évvel később, 1841-ben megszületett fiuk. Lánya, Alice Plateau 1871-ben házasságot kötött Gustaaf Van der Mensbrugghe-vel, aki később az első biográfus lett.

Kutatása

Plateau fenakitoszkópja

1829-ben doktori értekezését Adolphe Quetelet mentorának adta át. Csak 27 oldalas volt, viszont számos alapvető következtetést fogalmazott meg. A színek retinára gyakorolt hatását (időtartam, intenzitás, szín), matematikai kutatását a forgó görbék kereszteződésére (alakzat (geometria), a mozgóképek torzításának megfigyelésére, és a rekonstrukcióra torzított képek számláló forgó lemezeken keresztül (ő ezt anorthoscope-nak nevezte). 1832-ben felfedezte a fenakitoszkópot, vagyis a mozgást szimuláló berendezést. Két lemezt tartalmazott, amelyek közül az egyik egyenlő távolságú, sugarú ablakokkal rendelkezik, amelyen keresztül a néző kinézhet, és egy másik, ami a képsorozatot tartalmazza. Amikor a két lemez megfelelő sebességgel forog, akkor az ablakok és képek szinkronizálása animált hatást eredményez. Ez végül a mozi fejlődéséhez vezetett.[4]

Jegyzetek

  1. Tudósnaptár.hu
  2. (angolul)
  3. (angolul)
  4. (angolul)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Joseph Plateau című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • Tudósnaptár.hu
  • A hódmezővásárhelyi Bethen Gábor Református Gimnázium fizikaszertárának kincsei Archiválva 2017. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Enciklopédia.com (angolul)
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJdx3Mh88hJJhpWQ7TPPcP
  • VIAF: 36928868
  • LCCN: no2003107988
  • ISNI: 0000 0000 4894 6074
  • GND: 117683604
  • SUDOC: 028279891
  • BNF: cb120148433
  • RKD: 128792
  • Fizika Fizikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap