Kínai nagy fal

 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Kínai nagy fal
Világörökség
A kínai nagy fal
A kínai nagy fal
Adatok
OrszágKína
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, III, IV, VI
Felvétel éve1987
Elhelyezkedése
Kínai nagy fal (Kína)
Kínai nagy fal
Kínai nagy fal
Pozíció Kína térképén
é. sz. 40° 25′, k. h. 116° 05′40.416666666667, 116.0833333333340.416667°N 116.083333°EKoordináták: é. sz. 40° 25′, k. h. 116° 05′40.416666666667, 116.0833333333340.416667°N 116.083333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai nagy fal témájú médiaállományokat.

A kínai nagy fal (hagyományos írásjegyekkel: 長城; egyszerűsített írásjegyekkel: 长城; pinjin: Chángchéng, népszerű magyar átírás: Csang cseng) az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek támadásaitól.

A fal építése

A nagy fal valójában nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai helyzettől függően változott. Az első védelmi rendszert Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) kezdte kiépíteni az i. e. 210-es években a Hadakozó fejedelemségek korának korábbi falszakaszait felhasználva. A későbbi dinasztiák némelyike új erődítményeket húzott fel (Han, Szuj, Ming), míg más korszakokban a falat egyáltalán nem használták. A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között uralkodott Ming-dinasztia idején épültek; ezeket már téglából emelték, de a korábbi erődítmények fő építőanyaga a döngölt föld volt.

Mivel a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, egy több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nem lehet megállapítani. Az egyik forgalomban lévő hivatalos adat a fal hosszát 6352 km-re teszi, de más becslések 3000-10 000 km közötti hosszakat adtak meg. A Ming-kori fal legkeletibb végpontja a Sanhajkuan (Shanhaiguan) átjáró a Pohaj-öböl (Bohai-öböl) partján, legnyugatibb vége pedig a Csia Jü-kuan (Jiayuguan) átjárónál található Kanszu (Gansu) tartományban.

Egy 2009-ben közzétett eredmény szerint a kínai nagy fal 290 kilométerrel hosszabb, mint eddig gondolták, majd 2012-ben is egy újabb 100 km-es szakaszára bukkantak a mongol határnál.[1] Kína északnyugati területén, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület) közelében, archeológusok csoportja egy ötszáz kilométer hosszú falrészt talált. A hosszú építményt egyértelműen a nagy fal egy szakaszaként kell kezelni. A nagy fal hossza ezzel a szakasszal együtt 7200 kilométer,[2] ha pedig összeadjuk az összes – hegyvonulatokon kígyózó, sivatagokon, pusztaságokon, mocsaras területeken át vezető – falszakaszt, akkor hosszuk meghaladja a 20 ezer kilométert.[3]

A fal szerkezete

A kínai nagy falhoz tartozó, különböző korokban létrehozott építmények térképe
A fal belseje

A nagy fal nagy része hegyvonulatokon húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák vannak.

A Ming-kori fal külső borítása téglákból és tégla alakú kődarabokból áll. Belsejét döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel. Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter.

A falon nyíllövésnyi távolságra egymástól bástyákat, erődítményeket és az ellenség esetleges támadásaira füsttel és tűzjelekkel figyelmeztető jelzőtornyokat építettek. A bástyákban, illetve az erődítményekben élelmiszert és fegyvereket tároltak. A falon és közelében csapatok állomásoztak, hogy időben jelezzék a külső támadásokat és a védelem első vonalául szolgáljanak.

Elemzések alapján a fal tartósságának titka, hogy a téglákat ragacsosrizs-habarccsal tapasztották össze, melynek kötése erősebb a hagyományos habarcsénál.[4][5]

A fal jelenlegi állapota

A fal egy még nem restaurált része

A fal egy kis részét restaurálták, elsősorban a turisták miatt. Nagy része azonban az enyészetnek van kitéve, így bizonyos szakaszok mára már szinte eltűntek. A fal napjaink vandalizmusának is áldozatává válik, például kedvelt célpontja a graffitiseknek. A fal tégláinak egy részét a helyi lakosok hordják el, hogy azokból építkezzenek. A Ming-kori falnak egyes becslések szerint 37%-a, más becslések szerint 42%-a tűnt el. A fal más részei a szabálytalanul működő bányák miatt omlanak le.[6] Egyes turisták kíméletlen magatartása, az új fejlesztési projektek elmaradása és a műemlékvédelem pénzhiánya is fokozza a problémát.[7]

A kínai nagy falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség helyszínei közé.

Az űrből láthatóság legendája

Műholdkép a falról
A nagy fal Badalingnál, 1988-ban

A közhiedelemmel ellentétben a nagy fal nem látható szabad szemmel a világűrből. Csak néhány méter széles, és a színe hasonlít a környezetéhez, így az űrből lehetetlen észlelni. Az ezzel kapcsolatos városi legenda (hogy a nagy fal volna az egyetlen ember alkotta dolog a földön, ami a Holdról is látszik) egy 1932-es amerikai képregényből ered.[8] Elméleti megfontolások azt mutatják, hogy a nagy fal szabad szemmel még földközeli űrpályáról sem, vagy csak valószínűtlenül szerencsés körülmények között lenne látható, egyszerűen nem elég vastag ahhoz, hogy az emberi szem felbontóképességével ilyen nagy távolságból észlelhető legyen.[9]

Jegyzetek

  1. 100 kilométerrel lett hosszabb a Nagy Fal (Index, 2012. március 3.)
  2. A kínai nagy fal hosszabb, mint eddig gondolták (Index, 2009. április 20.)
  3. A Nagy Fal ismeretlen részét fedezték fel (Index, 2011. május 9.)
  4. Watts-Plumpkin, Emma: Sticky rice porridge and the Great Wall of China. World Archaeology , 2010. július 6.
  5. MITŐL OLYAN STRAPABÍRÓK AZ ÓKORI KÍNAI ÉPÜLETEK?. Index.hu. (Hozzáférés: 2020. július 5.)
  6. Több száz méteren ledőlt a kínai Nagy Fal (MTI/Index, 2011. október 19.)
  7. Omladozik a kínai nagy fal (Múlt-kor)
  8. Hétköznapi tudomány, Kossuth Rádió, 2009. július 9.
  9. http://www.astronomy.com/asy/default.aspx?c=a&id=8796 You can see the Great Wall of China from the Moon - This would be a myth even if an astronaut used a telescope. - astronomy.com

Források

  • John Man: A kínai nagy fal, General Press Kiadó, 2008, ISBN 978-963-643-068-9

További információk

Commons:Category:长城
A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai nagy fal témájú médiaállományokat.
  • A Kínai Nemzetközi Rádió magyar oldala
  • China ABC
  • Kínai idegenforgalom
  • Milyen hosszú a kínai nagy fal?
  • Csodaesélyes Nagy Fal: az ókortól az űrkorig kígyózó kínai sárkány (Index)
  • Videó a Kínai Falról – Mutianyu térség, nem messze Pekingtől
  • Ahol a nagy fal véget ér Index, 2015. április 6.

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:A világ hét új csodája
  • m
  • v
  • sz
A világ hét új csodája
Chichén Itzá · A Megváltó Krisztus Szobra · Colosseum · Kínai nagy fal · Machu Picchu · Petra · Tádzs Mahal
További jelöltek
Az ókori világ hét csodája · A szavazás weboldala
Sablon:Kína világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Kelet
Kulturális: Szucsou klasszikus kertjei · Fucsien Tulou · Lusan nemzeti park · Konfuciusz temploma (Csüfu), sírhelye és a Kong család rezidenciája · Dél‑Anhuj ősi falvai, Hsziti és Hungcun · Nyugati-tó, Hangcsou kulturális helyszín · Kulangszu szigete · Liangcsu régészeti feltárása · természeti: Szancsing-hegy · A Pohaj-tenger és Sárga-tenger partvidéke · vegyes: Huang-hegy · Taj-hegy · Vuji-hegy
Az UNESCO világörökség logó kínai változata
Délközép
Kulturális: Ősi épületegyüttes a Vutang-hegységben · Makaó történelmi központja · Kajping Tiaolou és falvak · Lungmen-barlangok · Tengfeng történelmi emlékművei · Jin Hszü · Hua-hegyi sziklafestmények · Csüancsou történelmi városrészei · természeti: Vulingjüan terület  · Sennungcsia · Fancsing-san
Délnyugat
Tacu sziklarajzai · a Potala palota történelmi épületegyüttese, beleértve a Csokhang templomot és a Norpulingka palotát · a Csingcseng-hegy és a Tucsiangjen-öntözőrendszer · Licsiang óvárosa · hani rizsteraszok kulturális helyszín · természeti: a csengcsiangi fosszíliaegyüttes védett területe · a Csiucsajkou-völgy területe · Huanglung terület · Jünnan védett területeinek három párhuzamos folyója · szecsuani óriáspanda-menedékhelyek · vegyes: az Omej-hegy területe, beleértve a lösani óriás Buddha területét · Teaültetvény kultúrtáj a Jingmai hegységben
Észak
Kulturális: Vutaj-hegy · Csengtöi nyári rezidencia · Ming és Csing-dinasztia császári palotái, beleértve a Tiltott Várost és a Mukdeni palotát · a pekingi előember lelőhelye a Csoukoutien barlangrendszerben · Ping Jao ősi városa · Nyári Palota · Ég temploma · Xanadu · Jünkang-barlangok
Északkelet
Kulturális: Az ősi Kogurjo királyság fővárosai és sírhelyei · a Ming és Csing-dinasztia császári palotái, beleértve a Tiltott Várost és a Mukdeni palotát
Északnyugat
Kulturális: az első Csin császár mauzóleuma · Mokao-barlangok · természeti: a Tien-san természeti rezervátumai Hszincsiang autonóm területen · Csinghaj Höh Sil természetvédelmi terület
Több országrészben
Kulturális: a kínai nagy fal · a Ming és Csing császári sírok, beleértve a Ming-dinasztia sírhelyeit és a Ming Hsziaoling-mauzóleumot · a kínai nagy csatorna · a selyemút hálózata a CsanganTien-san-folyosón · Tu-sze területek · természeti: Tanhszia · Dél-kínai karszt
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 242107420
  • LCCN: sh85057016
  • GND: 4090402-7
  • SUDOC: 027607410
  • NKCS: ph207648
  • BNF: cb119610997
  • KKT: 00955433
  • Világörökség Világörökség-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap