Kadłubek Boldog Vince

Kadłubek Boldog Vince
Életrajzi adatok
Születési névWincenty Kadłubek
Született1161.
Kargów vagy Karwów
Nemzetiséglengyel
Elhunyt1223. március 8.
Jedrzejów
SírhelyJędrzejów Abbey
Iskolái
  • Párizsi Egyetem
  • Bolognai Egyetem
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Tisztségbishop of Krakow

HivatalKrakkó püspöke
Hivatali idő1207-1223
ElődjeFulk
A Wikimédia Commons tartalmaz Kadłubek Boldog Vince témájú médiaállományokat.
Wincenty mester relikviái a Jędrzejów kolostorban

Kadłubek Boldog Vince (Wincenty Kadłubek; Kargów vagy Karwów, 1161. – Jedrzejów, 1223. március 8.) latin nyelven író középkori lengyel krónikaíró és Krakkó püspöke volt, akit a következő neveken is ismernek: Vincent Kadlubek, Vincent Kadlubo, Vincent Kadlubko, Krakkói Vincent.

Életútja

Gazdag lengyel családban született, a Sorbonne-on tanult. Amikor 1207-ben meghalt Fulk, Krakkó püspöke, Kadłubeket választották az utódjának, III. Ince pápa pedig jóváhagyta a döntést.

Megválasztásakor Lengyelország politikai és erkölcsi mélyponton állt, ezért Ince arra kérte a püspököt, hogy újítsa meg az egyházat. Wincenty a vizitációk és misék során igyekezett a pápai utasításokat szem előtt tartani. Számos adományt juttatott a sulejówi, koprzywnicai és jędrzejówi kolostoroknak. Az ő befolyása érvényesült abban is, hogy 1224-ben II. András magyar király és I. Leszek lengyel fejedelem békét kötöttek.

1216-ban felszentelte a Krakkó melletti Kleparzban épített Szent Flórián-templomot. 1218-ban lemondott, a jędrzejówi kolostorba vonult vissza, ahol a lengyelek közül elsőként belépett a cisztercita rendbe. Itt élt haláláig és az apátsági templom főoltára előtt temették el.

1764. február 18-án XIII. Kelemen pápa boldoggá avatta.

Fő műve

Fő műve az 1203-ig terjedő Chronica seu originale regum et principum Poloniae (Lengyelország fejedelmeinek és királyainak krónikája), négy kötetben. Az első kötet legendákra épül, a második Gallus krónikájára, az utolsó kettő pedig saját tapasztalataira. A hiányzó információkat példabeszédekkel és klasszikus kitérőkkel pótolta. Munkája során Igazságos Kázmér felfogását követte, mely szerint a történetírás célja „az ősök becsületének ráhagyományozása az utókorra.” Jan Długoszig ez a mű szolgált alapul valamennyi későbbi krónikának.

Ez a mű óriási hatást tett a lengyel politikai közgondolkodásra a következő évszázadokban. Megalapozta a lengyel nemesi köztársaság gondolatát, hiszen ez a munka beszél Lengyelországról először a "res publica", azaz a köztársaság fogalmai alapján.[forrás?]

Források

  • Catholic Encylopedia
  • Norman Davies: Lengyelország története. Budapest: Osiris. 2006. ISBN 963-389-873-0.
  • Bokor József (szerk.). Kadlubek, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 101744222
  • LCCN: n81011134
  • ISNI: 0000 0001 1874 0259
  • GND: 119449145
  • LIBRIS: 102260
  • SUDOC: 032785186
  • NKCS: jn19981002414
  • BNF: cb12374686k
  • középkor Középkorportál
  • katolicizmus Katolicizmusportál
  • Lengyelország Lengyelország-portál