Karavastai-lagúna

Karavastai-lagúna
(Laguna e Karavastasë)
A Karavastai-lagúna műholdképen
A Karavastai-lagúna műholdképen
Ország(ok) Albánia
HelyBalkán-félsziget
Típuslagúna
Hosszúság15,4 km
Szélesség4,1 km
Felszíni terület45 km2
Átlagos mélység0,7 m
Legnagyobb mélység1,3 m
Elhelyezkedése
Karavastai-lagúna (Albánia)
Karavastai-lagúna
Karavastai-lagúna
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 55′ 39″, k. h. 19° 29′ 55″40.9275, 19.4986111140.927500°N 19.498611°EKoordináták: é. sz. 40° 55′ 39″, k. h. 19° 29′ 55″40.9275, 19.4986111140.927500°N 19.498611°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Karavastai-lagúna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Karavastai-lagúna (albánul: Laguna e Karavastasë) Albánia legnagyobb, a Földközi-tenger egyik legnagyobb lagúnája, területe 45 km². A Divjaka–Karavasta Nemzeti Park része, emellett rámszari terület is.[1]

Leírása

Madarak a Karavastai-lagúnában

A Karavastai-lagúna Lushnjától 20 km-re, Divjaka közelében, a Myzeqeja síkság tengerpartján terül el. Az Adriai-tengertől egy nagy homokturzás választja el. Karavasta környéke számos fenyőfának és kis homokos szigetnek ad otthont. A terület a borzas gödények legnyugatibb fészkelőhelye, a madarak teljes európai populációjának mintegy 6,4%-a él itt.[2] A lagúna mentén a mediterrán éghajlat tipikus növényzete található, többek között fenyvesek, keménylombú erdők, valamint macchia.

A lagúna 2007 óta a Divjaka–Karavasta Nemzeti Park határain belül helyezkedik el, és a rámszari egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vizes élőhelynek minősül.[3] A lagúnát a BirdLife International fontos madárterületnek (IBA) nyilvánította, mivel a különféle madárfajok jelentős számú populációja fészkel a környéken.[4] A terület komoly turisztikai vonzerővel rendelkezik, így a kommunista rendszer összeomlása után tervek születtek a terület hasznosítására, ám az 1997-es albán zavargások megakasztották a folyamatot.[5] Mivel a természet védelmének érdekében nem engedélyezett a szúnyogirtás, így a régióban hírhedten sok a szúnyog. 2014-ben azonban megindultak a gyérítések, emiatt az albán hatóságok kezdeményezték a park rehabilitációs projektjét. Ez magában foglalta a vadászati moratóriumot, amely újjáélesztette a madárfigyelési tevékenységeket, így egyre több látogatót vonz a lagúna egyedülálló élővilága.

Jegyzetek

  1. Dinarides, Parks: National Park Divjake - Karavasta (angol nyelven). Parks Dinarides. [2020. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  2. says, Erki Péter: Van még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról (hu-HU nyelven). Európa utolsó titka - Albánia. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  3. Egyezmény a Karavastai-lagúna védelméről. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
  4. BirdLife Data Zone. datazone.birdlife.org. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  5. Ö.T.E. - Ökologischer Tourismus in Europa e.V.. web.archive.org, 2007. október 19. [2007. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 24.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lagoon of Karavasta című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Sablon:Albánia természetvédelmi területei
  • m
  • v
  • sz
Albánia természetvédelmi területei
Szigorúan védett természeti övezetek
(Zonat natyrore strikte)
Gash-völgyi ősbükkös • Karavastai-lagúna • Kardhiq-völgy • Rrajcai ősbükkös
Nemzeti parkok
(Parqet kombëtare)
Butrint • Dajt • Divjaka–Karavasta • Drenovai-fenyves • Hotovai-fenyves • Karaburun–SazanLlogaraLura • Preszpa • Shebenik–Jabllanica • Shtama-hágóThethTomorrValbona-völgyZall-Gjoçaj
Forrás: Parqet kombëtare të Shqipërisë (’Albánia nemzeti parkjai’). Drejt. Latif Ajrullai, Rita Petro. Tiranë: Albas. 2018. ISBN 978-9928-282-38-5  

  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap