Keresztesvirágúak
| Ez a botanikai szócikk már figyelembe veszi a 2009 októberében megjelent APG III-rendszert a rendszertani részek tárgyalásakor. |
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen | ||||||||||||
 Kányazsombor (Alliaria petiolata) | ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Családok | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Keresztesvirágúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztesvirágúak témájú kategóriát. |
A keresztesvirágúak (Brassicales) a zárvatermők, azon belül a valódi kétszikűek egy rendje.
Jellemzők
A virágok legtöbbször kétivarúak, ötkörűek, körönként leginkább négytagúak. Magházuk felső állású, és két termőlevélből áll, amelyek összenőve egyetlen termőt képeznek, melyben a válaszfalak redukálódtak (parakarpikus termőtáj). A termőtájból toktermés fejlődik.
A rend számos tagjának közös vonása, hogy glikozinolátot termelnek. A sejtnedvüreg sérülésekor speciális sejtekben termelődő mirozináz enzim a glikozinolátokat csípős ízű mustárolajokra bontja.
Rendszerezés
A Cronquist-rendszerben a Brassicales-t Capparales-nek hívták, és a Dilleniidae alosztályba sorolták. Az egyedüli ide sorolt családok a Brassicaceae és a Capparaceae (különálló családként kezelve), valamint a Tovariaceae, Resedaceae és Moringaceae voltak. Más, jelenleg ide sorolt taxonokat különböző egyéb rendekbe soroltak.
Több nemzetségről, amit a klasszikus rendszertanok a Capparaceae alá soroltak, bebizonyosodott hogy közelebb áll a Brassicaceae-hez,[1] ezért az APG II-rendszerben a két családot kezdetben összevonták Brassicaceae név alatt.[2] A későbbi rendszertani munkák[3] részleteiben feldolgozták a Capparaceae-Brassicaceae leszármazási vonalakat és újra megalapozták a Capparaceae-t, ezúttal szűkebben definiálva, vagy a Cleome nemzetség és a Brassicaceae kapcsolódó nemzetségeinek hozzávételével, vagy a különálló Cleomaceae család leírásával. Számos más nemzetség kapcsolatai továbbra is kidolgozatlanok maradtak.
Az APG II-rendszerben még opcionálisan leválasztható Bretschneideraceae családot az APG III-ban integrálták az Akaniaceae-be. A korábban a Brassicaceae-be vont Cleomaceae, valamint a Capparaceae családot újra létrehozták, néhány nemzetséget leválasztva róluk.
Elnevezés
A keresztesvirágúak elnevezés a rend képviselőire széles körben jellemző keresztes virágra, azaz két-két szemben álló sziromból álló pártájú virágra utal. Az „keresztesvirágúak” elnevezés eredetileg a káposztafélék (Brassicaceae) családját jelölte, melynek régebbi tudományos neve Cruciferae, ami szó szerinti fordításban „kereszthordozó”-t jelent. A keresztesvirágúak elnevezés használata a Brassicaceae család megjelölésére ma is széles körben elterjedt. A magyar nyelvű irodalomban előfordul még, hogy a Brassicales rendet a névadó Brassica nemzetség magyar megfelelőjét alapul véve „káposztavirágúak”-nak, illetve hasonló elv alapján a régebbi Capparales rendet a Capparis nemzetség megfelelőjéből kiindulva „kaprivirágúak”-nak nevezik.
Jegyzetek
Források
- Turcsányi Gábor és Turcsányiné dr. Siller Irén: Növénytan (1999, 2005), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár
- Angiosperm Phylogeny Group (APG) (2003): An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG II. Botanical Journal of the Linnean Society 141(4): 399-436. doi:10.1046/j.1095-8339.2003.t01-1-00158.x PDF fulltext
- Haston, E.; Richardson, J.E.; Stevens, P.F.; Chase, M.W. & Harris, D.J. (2007): A linear sequence of Angiosperm Phylogeny Group II families. Taxon 56(1): 7-12. HTML abstract
- Hall, J.C.; Sytsma, K.J. & Iltis, H.H. (2002): Phylogeny of Capparaceae and Brassicaceae based on chloroplast sequence data. Am. J. Bot. 89(11): 1826-1842. PDF fulltext
- Hall, J.C.; Iltis, H.H. & Sytsma, K.J. (2004): Molecular phylogenetics of core Brassicales, placement of orphan genera Emblingia, Forchhammeria, Tirania, and character evolution. Systematic Botany 29: 654-669. doi:10.1600/0363644041744491 PDF fulltext
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
