Kisborszó

Kisborszó (Bârsăuța)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Nagyilonda
Rang	falu
Községközpont	Nagyilonda
Irányítószám	457191
SIRUTA-kód	141615
Népesség
Népesség	6 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	234 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 20′ 47″, k. h. 23° 41′ 42″47.346383, 23.69487947.346383°N 23.694879°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 47″, k. h. 23° 41′ 42″47.346383, 23.69487947.346383°N 23.694879°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisborszó település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

nagyilondától keletre, Ilondapatak, Tordavilma és Bába közt fekvő település.

Nevének eredete

Nevét az ószláv "bor", "breza" szóból vette, melynek magyar jelentése nyírfa.

Története

Kisborszó nevét az 1603-as urbárium említette először Uyffalu néven.

Az urbárium szerint a sósmezei járáshoz tartozó Kis-Borszó Újfalu név alatt azok közé az új telepítésű falvak közé tartozott, melyeknek 14 éves adómentessége még nem járt le, tehát valamikor 1589 és 1603 között keletkezhetett.

1650-ben mint kincstári birtok Kővárhoz tartozott és 16621663-ban I. Apafi Mihály fejedelem birtoka volt.

1691 évi összeírás előtt itt csak 2 jobbágy lakott, akik azonban elhaltak , és ekkor csak egy lakosa Veczek Tódor maradt, az is ekkor jött haza, hogy itt újból megtelepedjék. Veczek Tódor összes vagyona ekkor egy tehén és egy ünőtinó volt.

1702-ben a kincstár és a Kifor és Timbus családok birtoka volt.

1719-ben a birtokot a gróf Teleki családnak engedték át. 1720-ban idős gróf Teleky Samu és Ujfalvy Samu birtokának írták.

1891-ben 193 lakosából 4 izraelita, a többi görögkatolikus román volt.

1898-ban birtokosai vásárlás és öröklés útján Vajda János, Pap Gábor, Tekár Tivadar, Botka János és gróf Teleki Samu voltak.

A falu lakosainak a 20. század elején fő foglalkozása a baromfitenyésztés és a mészégetés volt.

A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Az 1910-es népszámlálási adatok szerint 210 lakosából 3 magyar, 207 román volt, ebből 203 görögkatolikus, 4 görögkeleti ortodox, 3 izraelita volt.

Nevezetességek

• Görögkatolikus kőtemploma -1846-ban épült Szent Miklós tiszteletére.

Jegyzetek

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 696–699. o. Online elérés