Koreai nyelvtan

 Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

A koreai nyelv agglutináló nyelv, nyelvtana lényegesen különbözik az európai nyelvek többségétől, de mutat hasonlóságokat például a törökkel, illetve a japánnal.[1][2] A koreai nyelvben nincs névelő, elöljárószó, sem személyragozás, és nem ismeri a nyelvtani nemeket. Szórendje SOV (alany–tárgy–ige), és viszonylag kötött. Nagy hangsúlyt kap a tiszteletiség, amely különféle toldalékokkal fejezi ki a beszélő és a hallgató közötti társadalmi viszonyt.[3][4]

Ábécé és hangtan

Bővebben: hangul és hangtan

A koreai ábécé, a hangul úgynevezett gyökökből (betűkből) illetve digráfokból áll, melyek koreai elnevezése csamo (jamo) (자모).[5] A 24 gyök (betű) 27 digráfot alkothat. A 24 gyökből 14 mássalhangzót (자음, csaum (jaum)[6]) és tíz magánhangzót (모음, moum[6]) jelöl. Öt mássalhangzó megkettőződik, ezzel jelölve az erőteljesebb, „kemény” ejtést. A tíz magánhangzó segítségével 11 további kettőshangzó alkotható.

A hangul szó koreai betűkkel
Mássalhangzók[* 1]
ㄱ ㄴ ㄷ ㄹ ㅁ ㅂ ㅅ ㅇ ㅈ ㅊ ㅋ ㅌ ㅍ ㅎ
g/k n d/t r/l m b/p sz - / ng cs/dzs csh kh th ph h
ㄲ 　 ㄸ 　 　 ㅃ ㅆ 　 ㅉ 　 　 　 　 　
kk tt pp ssz ccs
Magánhangzók[* 1]
  Alap   +i
Alap ㅏ ㅓ ㅗ ㅜ ㅡ ㅣ ㅐ ㅔ ㅚ ㅟ ㅢ
a o o u u i e e ö ü i
j+ ㅑ ㅕ ㅛ ㅠ ㅒ ㅖ
ja jo jo ju     je je      
v+ ㅘ ㅝ ㅙ ㅞ
va vo ve ve

Főnév

A koreai főnevek nem használnak névelőket, a számot, a személyt és a nemet sem fejezik ki, bár a többes számnak van toldaléka. Egyes főneveknek tiszteleti megfelelője van, melyet bizonyos szituációkban használnak.[7]

Névelők hiánya

A névelők hiánya miatt a főnév határozott vagy határozatlan jellegét más nyelvtani elemek segítségével oldják meg, ilyenek a mutató névmások vagy az egyes szám. Ha semmi nem áll a főnév előtt, akkor a szövegkörnyezettől, a beszélgetés előzményeitől függ, hogy határozott vagy határozatlan jelentést kap-e.[8]

  • 지용이 그 여자를 만났어요. Csijongi ku jodzsarul mannasszojo (Jiyongi geu yeojareul mannasseoyo) → Csijong (Jiyong) azzal a nővel találkozott.
  • 지용이 한 여자를 만났어요 Csijongi han jodzsarul mannasszojo (Jiyongi han yeojareul mannasseoyo) → Csijong (Jiyong) egy nővel találkozott.
  • 지용이 여자를 만났어요 Csijongi jodzsarul mannasszojo (Jiyongi yeojareul mannasseoyo) → Csijong (Jiyong) a / egy nővel találkozott.
Többes szám[8]

A koreai nyelvben a főnevek többes száma nem mindig egyértelmű a főnév alakjából, legtöbbször a szövegkörnyezetből lehet következtetni rá.

  • 책을 받았어요. Cshegul padasszojo (Chaegeul badasseoyo) → Megkaptam a könyvet/könyveket.

Amennyiben muszáj a többes számot kifejezni, azt a -들 (-tul (dul)) toldalékkal fejezik ki.

  • 책들을 받았어요. Cshekturul padasszojo (Chaekdeureul badasseoyo) → Megkaptam a könyveket.
Nyelvtani nem[9]

A koreai nyelv nem jelöli a nyelvtani nemet, egyes szavak esetében a férfit és a nőt a 남자 / 여자 namdzsa / jodzsa (namja / yeoja) szavakkal, illetve ezek rövidített változatával különböztetik meg, például:

  • 여자 경찰관 jodzsa kjongcshalgvan (yeoja gyeongchalgwan): rendőrnő
  • 남자 판매원 namdzsa phanmevon (namja panmaewon): férfi eladó
  • 남학생 namhakszeng (namhaksaeng): diákfiú
  • 여학생 johakszeng (yeohaksaeng): diáklány

Névmás

Személyes névmások

A személyes névmások a koreai nyelvben valamivel bonyolultabb rendszert alkotnak, mint az európai nyelvekben, köszönhetően részben a tiszteleti rendszernek, részben pedig a névmások gyakori elhagyásának. Az alapvető névmások a következők:[10]

Személyes névmások
Egyes szám Többes szám
Első személy, bizalmas 나 (na) 우리 (uri)
우리들 (uridul (urideul))
Második személy, bizalmas 너 (no (neo)) 너희 (nohi (neohui))
너희들 (nohidul (neohuideul))
Harmadik személy, bizalmas 그 (ku (geu)) 그들 (kudul (geudeul))
Első személy, tiszteleti 저 (cso (jeo)) 저희 (csohi (jeohui))
저희들 (csohidul (jeohuideul))

A magyar te/ti, illetve ön/önök névmásoknak nincs pontos koreai megfelelője, az alkalmazott kifejezés erősen függ attól, ki a beszélő, kihez szól vagy kiről beszél, milyen társadalmi kapcsolat van a beszélő és a hallgató között. A második személyű személyes névmásokat emiatt gyakorta el is hagyják, szokásos helyette a megszólított személy nevét és beosztását használni („Kim doktor úr”, „tanárnő”, „igazgató úr”).[10] A legáltalánosabban használt megszólítás egykorúak között a -ssi (-씨) végződés, melyet teljes névhez (권지용씨 Kvon Dzsijong-ssi (Gwon Jiyong-ssi)) vagy keresztnévhez (지용씨 Dzsijong-ssi (Jiyong-ssi)) lehet kapcsolni, utóbbi esetben közvetlenebb a hangnem.

Második személyű személyes névmások
[10]
  • 너 (no (neo)): bizalmas viszonyt feltételez, egykorúak egymás közt, vagy fiatalabbak felé használják, illetve gyerekek megszólításához.
  • 자네 (csane (jane)): idősebbek (30 év felettiek) használják fiatalabbak felé.
  • 당신 (tangsin (dangsin): a modern koreai nyelvben leginkább házastársak használják egymás közt; egyébként durva inzultusnak számít mások felé a használata, leginkább viták során a másik megsértésére alkalmazzák, pl.: 당신이 뭔데? Tangsini mvonde (Dangsini mwonde)? („Kinek képzeled te magad?”)
  • 자기 (csagi (jagi): az eredetileg visszaható névmásként használt kifejezés nem rég óta használatos személyes névmásként, főként fiatal, még nem házas párok között.
  • 그쪽 (ku ccsok (geu jjok)): szó szerint azt jelenti, „az az oldal”. Hasonló korúak között alkalmazható, amennyiben nem biztos benne a beszélő, hogyan szólítsa meg az illetőt. Pl. 그쪽은요? Ku ccsogunjo (Geu jjokeunyo)? („És te/ön?”)

Megjegyzések

  1. ↑ a b Az átírás az Osiris-féle Helyesírás és a Keleti nevek magyar helyesírása útmutatásait követi. Az átírás nem kiejtési útmutató, a kiejtéshez lásd a koreai hangtan szócikket.

Jegyzetek

  1. ↑ Minkyoung Kim, J. D. Hilts. Korean Phrasebook. Lonely Planet, 10. o. (2008). ISBN 9781740594912 
  2. ↑ Takesi Sibata (1979). „SOME SYNTACTIC SIMILARITIES BETWEEN TURKISH, KOREAN, AND JAPANESE”. Central Asiatic Journal 23 (3/4), 293-296. o.  
  3. ↑ Osváth 1.o.
  4. ↑ Yeon–Brown 1. o.
  5. ↑ Witten, Ian H., David Bainbridge, David M. Nichols. How to Build a Digital Library. Morgan Kaufmann, 383. o. (2009). ISBN 0123748577 
  6. ↑ a b 제 2항 (koreai nyelven). KBS. [2012. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 19.)
  7. ↑ Yeon–Brown 42. o.
  8. ↑ a b Yeon–Brown 43. o.
  9. ↑ Yeon–Brown 44–45 o.
  10. ↑ a b c Yeon–Brown 76–79 o.

Források

  • ↑ KGIU: Ahn Jean-Myung, Lee Kyung-ah, Han Hoo-youn. Korean Grammar in Use: Beginning to Early Intermediate. Darakwon (2010). ISBN 978-8959951987 
  • ↑ Osváth: Osváth Gábor. Koreai nyelvkönyv (2008). ISBN 9789630657945 
  • ↑ Yeon–Brown: Jaehoon Yeon, Lucien Brown. Korean: A Comprehensive Grammar (Routledge Comprehensive Grammars). Routledge (2011). ISBN 978-0415603850