Krisztina svéd királynő

Krisztina
Svédország királynője
Uralkodási ideje
1632. november 16. – 1654. június 6.
Koronázása	Stockholm 1650. október 20.
Elődje	II. Gusztáv Adolf
Utódja	X. Károly Gusztáv
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Vasa-ház
Született	1626. december 8. Stockholm
Elhunyt	1689. április 19. (62 évesen) Róma
Nyughelye	Vatikán 1689. június 22.
Édesapja	II. Gusztáv Adolf svéd király
Édesanyja	Brandenburgi Mária Eleonóra
Testvére(i)	Count Gustav of Vasaborg, 1st Count of Nystad
Házastársa	nem ment férjhez
Gyermekei	nem születtek
Krisztina aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Krisztina témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Krisztina (1626. december 8., Stockholm – 1689. április 19., Róma) Svédország királynője 1632-től 1654-ig.

Élete

II. Gusztáv Adolf svéd király lánya volt. Atyjának a lützeni csatában 1632. november 16-án bekövetkezett halála után lépett trónra. Kiskorúsága idején, 1644-ig Axel Oxenstierna kancellár vezetésével a régenstanács kormányzott helyette.

A harmincéves háború mielőbbi lezárására törekedve szerepet vállalt a vesztfáliai béke (1648) megkötésében, aminek következtében Svédország Észak-Európa vezető hatalma lett. Határozott, sokoldalú személyiség volt, a tudományok és a művészetek kedvelője.

A királynő gondos nevelésben részesült: a nyelvek tanulása mellett (anyanyelvén, a németen kívül svédül, franciául, flamandul beszélt, latinul és görögül olvasott) a filozófiában is jártas volt, ismerte Descartes munkáit, levelezett is vele (1649–1650), és később az udvarába is meghívta – bár ridegül bánt vele, s keveset foglalkozott a tudós vendéggel.^[1]

A jezsuitákkal az udvarába hívott Descartes-tal fenntartott kapcsolata nyomán 1654-ben titokban katolikus hitre tért, majd lemondott a trónról az unokatestvére, Károly Gusztáv javára. A nyilvános katolizálása Brüsszelben történt, hiszen Svédországban üldözték a katolikusokat.

Ezután sokat utazott külföldön. Az első útja Rómába vezetett, ahol egy idő után VII. Sándor pápa számára terhessé vált botrányos életvitele. A Napkirály udvarában, Franciaországban ismét trón iránti álmokat dédelgetett: tervbe vette a Nápolyi Királyság megszerzését. A terv azonban támogatók hiányában meghiúsult, s Krisztina udvari vendégként, vagyontalanul tengette az életét. Itt érte élete egyik legnagyobb botránya is: „Két udvaronca, Santinelli gróf és Mondaldeschi márki egymást sikkasztással vádolva összeveszett. A fontainebleau-i kastélyban tartózkodó Krisztina „ítélkezett” fölöttük, s két szolgája serény végrehajtóként nyomban lekaszabolta Monaldeschit. Krisztina hiába hivatkozott arra, hogy szuverén uralkodó, és csak Istennek tartozik számadással, a véres tett végleg tönkretette hitelét. Idegen országban, más király kastélyában gyilkolta meg kísérete egyik tagját, a törvényesség látszatára sem ügyelve. A királynő kiszámíthatatlansága és kegyetlensége mindenkit elborzasztott.”^[2]

Életét Rómában fejezte be, ahol megalapította az Árkádok Akadémiáját. Soha nem ment férjhez, egyes vélemények szerint leszbikus hajlama^[3]miatt.

Film

• Krisztina királynő(wd) (Queen Christina), 1933. Címszereplő: Greta Garbo^[4]

Források

• 17. század legnagyobb botránya
• Krisztina királynő

Jegyzetek

Irodalom

• Eszenyi Miklós: "Férfi a férfival, nő a nővel" : Homoszexualitás a történelemben, a társadalomban és a kultúrában, Budapest, Corvina, 2006
• Rowse, A.L.: Homosexuals in History: Ambivalence in Society, Literature and the Arts MacMillan Publishing Co., Inc., 1977 ISBN 0-02-605620-8
• Szendi Gábor: A férfi hanyatlása és bukása, Budapest, Jaffa, 2016 ISBN 9786155609176
• Daniela Williams, "Joseph Eckhel (1737-1798) and the coin collection of Queen Christina of Sweden in Rome", Journal of the History of Collections 31 (2019).

Előző uralkodó: II. Gusztáv Adolf

Svédország uralkodója 1632–1654 Vasa

Következő uralkodó: X. Károly Gusztáv