Leopárdkontyvirág

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Konjak (egyértelműsítő lap)
Leopárdkontyvirág
Kivirágzás
Kivirágzás
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Hídőrvirágúak (Alismatales)
Család: Kontyvirágfélék (Araceae)
Nemzetség: Óriáskontyvirág (Amorphophallus)
Faj: A. konjac
Tudományos név
Amorphophallus konjac
K.Koch 1858[1]
Szinonimák
  • Amorphophallus rivieri Durieu ex Rivière[2]
  • Amorphophallus rivieri var. konjac (K.Koch) Engl.[3]
  • Brachyspatha konjac (K.Koch) K.Koch[4]
  • Hydrosme rivieri (Durieu ex Rivière) Engl.[2]
  • Proteinophallus rivieri (Durieu ex Rivière) Hook.f.[5]
  • Tapeinophallus rivieri (Durieu ex Rivière) Baill.[6]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Leopárdkontyvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Leopárdkontyvirág témájú médiaállományokat és Leopárdkontyvirág témájú kategóriát.

A leopárdkontyvirág[7] (Amorphophallus konjac; A. rivieri; japán nyelven: 蒟蒻/菎蒻; こんにゃく; konnyaku; ), (más néven konjak, konjaku, devil's tongue, voodoo lily, snake palm, vagy elephant yam) a kontyvirágfélék (Araceae) családján belül az óriáskontyvirág[7] (Amorphophallus) nemzetségbe tartozó, Kelet-Ázsia (Japán, Kína, Indonézia) trópusi és szubtrópusi területein őshonos növényfaj.

Jellemzése

Évelő növény, melynek akár 25 centimétert is elérő, a föld alatt található gumói lehetnek. Szárnyalt levelei az 1,3 méteres hosszúságot is elérhetik. Virága hosszú, tőrszerű, maximum 55 centiméter.

Termesztése és felhasználása

Konjakgél

Kínában, Japánban és Koreában magas keményítőtartalmú gumója miatt termesztik. A gumót lisztkészítésre, lekvárkészítésre, és az állati eredetű zselatin helyettesítésére alkalmazzák.

A japán konyhában széles körben használják az alga helyettesítésére. Nem annyira jellegtelen íze, inkább különleges állaga miatt.

A leopárdkontyvirág szárított gumója körülbelül 40% glükomannánt (erősen viszkózus poliszacharid) tartalmaz. A gumóból lisztet készítve, majd hozzá vizet adva konjakgumi kapható, melynek tisztított, finomított formája a konjakglükomannán. A konjakgumit és a konjakglükomannánt élelmiszerekben E425 néven, emulgeálószerként alkalmazzák. Kalóriatartalmuk igen alacsony, és nagyon magas rosttartalmú, ezért diétás élelmiszerekben is felhasználható.

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.tropicos.org/Name/50314098
  2. ↑ a b http://www.tropicos.org/Name/50006765
  3. ↑ http://www.tropicos.org/Name/50314100
  4. ↑ http://www.tropicos.org/Name/50314099
  5. ↑ http://www.tropicos.org/Name/2107130
  6. ↑ http://www.tropicos.org/Name/50314105
  7. ↑ a b Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1998–1999. 160., 298. o. ISBN 963 9121 22 3  

További információk

  • Kaidō wo Iku, vol. 20: Chūgoku—Shoku to Unnan no Michi (On the Road, vol. 20: China—The Roads of Shu and Yunnan) by Ryotaro Shiba (1987), Chapter 3.
  • http://www.shakespeare-w.com/english/konnyaku/index.html
  • http://e-konnyaku.com/english/
  • http://www.yomiuri.co.jp/dy/national/20070922TDY04004.htm[halott link]
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap