Levélbolhák

Levélbolhák
Cacopsylla brunneipennis
Cacopsylla brunneipennis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Paraneoptera
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Növénytetvek (Sternorrhyncha)
Öregcsalád: Levélbolhák (Psylloidea)
Családok
  • valódi levélbolhák (Psyllidae)
  • Calophyidae
  • Carsidaridae
  • Homotomidae
  • Phacopteronidae
  • Triozidae
  • †Liadopsyllidae
  • †Malmopsyllidae
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Levélbolhák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Levélbolhák témájú kategóriát.

A levélbolhák (Psylloidea) a rovarok (Insecta) osztályában a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének egyik öregcsaládja.

Elterjedésük

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Megjelenésük, felépítésük

Apró, kabócaszerű, de azoknál jóval hosszabb csápú rovarok. Színük barnás vagy zöldes. Fejüket egy középső barázda két félre osztja. Szájszervük szúró-szívó.

Kétízű lábfejük két karomban végződik. Hátsó lábaikkal jól ugranak.

Egyszerűen, egy tőből erezett szárnyuk átlátszó. A szárny erezete fajspecifikus; fajhatározó bélyeg. Szárnyaikon nincs erezet nélküli szegély.

Lapított testű lárváik, nimfáik az imágóknál kevésbé mozgékonyak: fejlődésük második stádiumától nem járó-, hanem kapaszkodó lábaik vannak.

Életmódjuk, élőhelyük

Az ősszel megtermékenyített, kifejlett nőstények telelnek át. Sárgás petéiket kora tavasszal, nagy tömegben rakják le a levelekre, termő hajtásokra. A lárvák a leveleken, fiatal hajtásokon telepekben szívogatnak. Bőséges, mézharmatszerű ürüléküktől a levelek fénylő-ragadós bevonatot kapnak; az édes bevonatot szívesen fogyasztják a hártyásszárnyú rovarok. A mézharmatos hajtásokon később a korompenész is megtelepedhet.

A levélbolhák szívogatta fiatal hajtások leszáradhatnak, a virágok, terméskezdemények lehullhatnak, a gyümölcs fejletlen maradhat. Emellett a gyümölcsök foltosodhatnak és ízükből is veszítenek; a levélbolhák kártétele akadályozza a következő évi termőrügyek kifejlődését is. A legtöbb faj egyetlen gazdanövényre specializálódott, amint ezt nevük is tükrözi.

Magyarországon három fő célpontjuk:

  • a körte (Pyrus spp.) — füstös szárnyú körtelevélbolha (Psylla pyri), közönséges körtelevélbolha (Psylla pyricola), nagy körtelevélbolha (Psylla pyrisuga);
  • az alma (Malus domestica) — almalevélbolha (Psylla mali) és
  • a kőris (Fraxinus spp.) — kőrisfa-levélbolha (Psyllopsis fraxini).

A puszpáng fajokon (Buxus spp.) él a puszpáng-levélbolha (Psylla buxi), de kártétele nem számottevő.

A 2000-es években több, korábban csak a Mediterráneumból ismert faj települt be hazánkba:

  • a perzsa selyemakácot (Albizia julibrissin) károsító selyemakác-levélbolha (Acizzia jamatonica);
  • a vöröshagymát károsító hagyma-levélbolha (Trioza nigricornis),
  • a sárgarépát és a petrezselymet szívogatja a murok-levélbolha (Trioza apicalis),
  • júdásfa-levélbolha (Cacopsylla pulchella),[1]
  • babér-levélbolha (Trioza alacris).[1]

Jegyzetek

  1. ↑ a b [ Haltrich Attila, Rédei Dávid, Pénzes Béla és Vétek Gábor: A babér-levélbolha (Trioza alacris Flor, 1861) (Sternorrhyncha: Triozidae) megjelenése Magyarországon]

Források

  • Wiandt Díszfaiskola: Levélbolhák
  • 33. tétel: Auchenorrhyncha, Sternorrhyncha Archiválva 2009. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237-4935 ISBN 963-282-451-2

Külső hivatkozások

  • Új kártevő Európában a selyemakác-levélbolha
  • Új hagymakártevő
  • Néhány szó a puszpángokról (Buxus)

További információk

  • Ripka Géza: Levélbolhák. Agroinform Kiadó, 104 p.
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap