Lorentz-transzformáció

A Lorentz-transzformáció egy holland fizikus, Hendrik Lorentz (1853-1928) nevéhez fűződik. A transzformáció kapcsolatot létesít két inerciarendszer között, amelyek X, Y és Z tengelyei párhuzamosak és amelyek egymáshoz képest X-irányú egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek. A kölcsönös mozgás az X tengely mentén v sebességgel történik. A transzformációval kiszámíthatjuk egy K rendszerben lévő esemény idejét és helyét egy K’ rendszerben is. Tehát ha adva van az x, y, z, t, akkor a Lorentz-transzformáció segítségével meghatározhatjuk x’, y’, z’, t’ értékeit.

Lorentz nem tudta megadni a transzformáció igazi értelmét, mivel ő nem tudta értelmezni a kétféle rendszeridőt. A helyes értelmezést Albert Einstein alkotta meg a speciális relativitáselméletben.

A transzformáció egyenletei

x = x v t 1 v 2 c 2 {\displaystyle x'={\frac {x-vt}{\sqrt {1-{\frac {v^{2}}{c^{2}}}}}}\qquad }
y = y {\displaystyle y'=y\qquad }
z = z {\displaystyle z'=z\qquad }
t = t v c 2 x 1 v 2 c 2 {\displaystyle t'={\frac {t-{\frac {v}{c^{2}}}x}{\sqrt {1-{\frac {v^{2}}{c^{2}}}}}}\qquad }

A transzformáció levezetése

Egy olyan fényjelet, amely az X tengely pozitív irányában halad, a következő egyenlettel lehet felírni:

x = c t {\displaystyle x=ct\qquad }

amiből egyértelműen következik az, hogy:

x c t = 0   ( 1 ) {\displaystyle x-ct=0\qquad \qquad \qquad \ (1)} .

A fény az egyenlet szerint terjed. Mivel azt akarjuk, hogy a fény K' rendszerben is c sebességgel haladjon (azaz a fény mindkét rendszerben azonos sebességgel terjedjen), a K' rendszerben is a fenti, azaz az (1) egyenletet kell venni:

x c t = 0   ( 2 ) {\displaystyle x'-ct'=0\qquad \qquad \qquad \ (2)}

Azoknak az eseményeknek, melyek az (1) egyenletre igazak, igazaknak kell lenniük a (2) egyenletre is. Ez a feltétel teljesülni fog, ha a

x c t = λ ( x c t ) ( 3 ) {\displaystyle x'-ct'=\lambda (x-ct)\qquad \quad (3)}

egyenletet vesszük. Itt a λ egy állandót jelöl. A (3) egyenlet miatt az x c t {\displaystyle x-ct} eltűnése egyértelműen maga után vonja az x c t {\displaystyle x'-ct'} eltűnését is, mivel a kettő egyenlet ugyanaz, csak más inerciarendszerben számolunk vele. A negatív X tengely irányában terjedő fényre a következő hasonló egyenletet kell feltennünk:

x + c t = μ ( x + c t ) ( 4 ) {\displaystyle x'+ct'=\mu (x+ct)\qquad \quad (4)} .

Itt µ megint egy állandót jelöl. Adjuk össze, majd vonjuk ki egymásból a (3) és (4) egyenletet, majd vezessük be a λ és µ állandók helyett az alábbi két egyenletet az egyszerűsítés érdekében:

a = λ + μ 2   ( 5 a ) {\displaystyle a={\lambda +\mu \over 2}\qquad \qquad \qquad \ (5a)}

és

b = λ μ 2   ( 5 b ) {\displaystyle b={\lambda -\mu \over 2}\qquad \qquad \qquad \ (5b)} .

Ezekkel az

x = a x b c t {\displaystyle x'=ax-bct\qquad }

és

c t = a c t b x {\displaystyle ct'=act-bx\qquad }

egyenleteket kapjuk. Mivel még nem ismerjük az immáron a és b állandókat, így ezeket ki kell következtetnünk. Ez a következő gondolatmenetből adódik. A K' rendszer kezdőpontjában x = 0 {\displaystyle x'=0} , így következik az (5a) és (5b) egyenletekből:

x = b c a t {\displaystyle x={bc \over a}t\qquad } .

Jelöljük v-vel azt a sebességet, amivel az egyik rendszer a másikhoz képest egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Így ebben az esetben:

v = b c a   ( 6 ) {\displaystyle v={bc \over a}\qquad \qquad \qquad \qquad \ (6)} .

A v-re, azaz a sebességre ugyanilyen értéket fogunk kapni abban az esetben is, ha a K' rendszer egy másik pontjának a sebességét a K' rendszerhez képest vizsgáljuk, illetve ha a K rendszer egy pontjának (ami a negatív X tengely irányába irányul) a sebességét a K' rendszerhez viszonyítva számoljuk ki. Tehát ebből következik, hogy a v sebessége a K és K' rendszerek relatív sebességének felel meg. A relativitás elve miatt világos továbbá az is, hogy a K' rendszerhez viszonyítva egy nyugvó egység K rendszerből mért hosszának ugyanakkorának kell lennie, mint a K rendszerhez viszonyítva nyugvó egység K' rendszerből mért hossza. Ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan látjuk az X' tengely pontjait a K rendszerből, nem kell mást tennünk, mint megállítanunk az időt és a t-nek egy értéket kell adnunk. (például t = 0 {\displaystyle t=0} ) Ebben az esetben (5a) alatti egyenletből

x = a x {\displaystyle x'=ax\qquad }

lesz. Az X' tengely két olyan pontja, melyek a K rendszerben mérve x = 1 {\displaystyle x'=1} távolságban vannak egymástól, az általunk "megfagyasztott" időben

Δ x = 1 a   ( 7 ) {\displaystyle \Delta x={1 \over a}\qquad \qquad \qquad \qquad \ (7)}

távolságra van egymástól. Ha azonban mi a "megfagyasztott" idő alatt a K' rendszerből viszonyítunk, akkor (még mindig t = 0 {\displaystyle t'=0} ), akkor az (5a) és (5b) egyenletből a t állandó kivonásával, tekintettel a (6) egyenletre

x = a ( 1 v 2 c 2 ) x {\displaystyle x'=a{\bigg (}1-{v^{2} \over c^{2}}{\bigg )}x\qquad }

összefüggést kapunk. Ebből arra következtethetünk, hogy az X tengelyen két egység a K rendszerhez viszonyítva a "fagyasztott" idő alatt

Δ x = a ( 1 v 2 c 2 ) ( 7 a ) {\displaystyle \Delta x'=a{\bigg (}1-{v^{2} \over c^{2}}{\bigg )}\qquad \qquad (7a)}

egység távolságban van egymástól. Mivel az egységeknek mindkét rendszerből nézve egyenlő távolságra kell lenniük, így az kell, hogy a (7) egyenlet Δx változója legyen egyenlő a (7a) egyenlet Δx értékével. Így ebből az következik, hogy

a 2 = 1 1 v 2 c 2   ( 7 b ) {\displaystyle a^{2}={1 \over 1-{v^{2} \over c^{2}}}\qquad \qquad \qquad \ (7b)} .

A (6) és (7b) egyenletek meghatározzák az a és b állandók értékét. Ha az (5) egyenletbe behelyettesítjük a és b értékeit, akkor a Lorentz-transzformáció két egyenletét kapjuk:

x = x v t 1 v 2 c 2 ( 8 a ) {\displaystyle x'={\frac {x-vt}{\sqrt {1-{\frac {v^{2}}{c^{2}}}}}}\qquad \qquad \qquad (8a)}

és

t = t v c 2 x 1 v 2 c 2   ( 8 b ) {\displaystyle t'={\frac {t-{\frac {v}{c^{2}}}x}{\sqrt {1-{\frac {v^{2}}{c^{2}}}}}}\qquad \qquad \qquad \ (8b)}

Így megkaptuk a Lorentz-transzformációt az X tengelyen történő eseményekre. A két egyenlet kielégíti a

x 2 c 2 t 2 = x 2 c 2 t 2 {\displaystyle x'^{2}-c^{2}t'^{2}=x^{2}-c^{2}t^{2}\qquad }

egyenletet.

Azokat az eseményeket, amik nem az X tengelyen mennek végbe, úgy tudjuk meghatározni, hogy hozzácsatoljuk az

y = y {\displaystyle y'=y\qquad }

és

z = z {\displaystyle z'=z\qquad }

egyenleteket a (8a) és (8b) egyenletekhez, mivel az Y és Y', illetve a Z és Z' tengelyek párhuzamosak, így K és K' rendszerben a pontjaik ilyen koordinátái egyenlőek.

Források

  • Albert Einstein - A speciális és általános relativitás elmélete, Gondolat, Budapest 1973. (Vámos Ferenc fordítása)
Nemzetközi katalógusok