Márk (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Márk (egyértelműsítő lap).
Márk (Markovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1281
PolgármesterValéria Eľková
Irányítószám072 06
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség1058 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség112 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság101 m
Terület8,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 21° 50′ 50″48.591667, 21.84722248.591667°N 21.847222°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 21° 50′ 50″48.591667, 21.84722248.591667°N 21.847222°E
Márk weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Márk (szlovákul: Markovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagymihálytól 22 km-re délre, az Ondava mellett fekszik.

Története

1281-ben említik először. A 15. században az Izsépy, Cseley, Doby és Ricsey családok birtoka. A 18. században az Orosz család a tulajdonos a községben. 1787-ben 55 házában 457 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÁRK. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kácsándhoz, és Málczához 1/4 órányira, térséges határja 3 nyomásbéli, búzát, gabonát, zabot, árpát, ’s tengerit terem, erdeje, szőleje nints, száraz esztendőben legelővel bővelkedik, piatza Nagy Mihályon, és Újhelyben.[2]

Első iskolájáról 1816-ban történik említés. 1828-ban 98 háza volt 734 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Márk, tót-magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Málcza fil. 360 romai, 220 g. kath., 90 ref., 55 zsidó lak., 820 hold szántóföldekkel. F. u. többen.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Márk, kisközség 109 házzal és 554 tótajkú s nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Bánócz. Hajdan Márk, Mirch, Mérk, Mirk és Merk neveken szerepelt. Legősibb birtokosa a Márki család volt, de 1220-ban a Buttkayak kapnak rá királyi adományt. A XV. század elején két Márk szerepel s az egyiknek a Márkiak, a másiknak 1405-ben az Isépy, Cselei s a Dobi családok a földesurai. 1406-ban Varjú Mátyást is némely részeibe iktatják. 1423-ban a Lasztócziakat is itt találjuk, 1425-ben Ricsei Ambrus, 1436-ban a Csók család is birtokosa. Ez időben vára is említve van, mely valószínűleg egy a málczai várral, miután egykorú birtokosai is ugyanazok s a két község is szomszédos egymással. 1498-ban Sztrithey Lászlót és Horkai Györgyöt, 1507-ben Ibrányi Lászlót, 1546-ban Fejérthóy Jánost, 1553-ban a Wiczmándyakat, Buttkayakat s a Málczayakat, 1576-ban, a mikor Alsó- és Felső-Mirk szerepel, Leökös Imrét, 1581-ben Málczay Györgyöt, 1588-ban a Melith és Horváth családokat, 1592-ben Bánóczy Simont és Palaticz Annát iktatják némely részeibe. Az 1598-iki összeírás tíz birtokosát sorolja fel, névszerint Soós Andrást, Czobor Mihályt, Bánóczy Simont, Nyárády Albertet, Lórántffy Lászlót, Palocsay Györgyöt, Zokoly Pétert, Palaticz Jánost, Wiczmándy Kristófot és Wiczmándy Miklós özvegyét. 1635-ben a Lorántffy-rész Rákóczy András és felesége kapja, s 1693-ban Básthy Lászlót iktatják egy kúriába. 1730-ban Isák Istvánnak is van itt birtoka. Ezeket követik a Stépán, Orosz, Nempty, Vékey, Galambos, Szívy, Fekete, Vass és Wiczmándy családok. Most nagyobb birtokosa nincs. A község gör. kath. temploma 1816-ban épült. Ide tartozik Zámiska-tanya.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 597, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 760 lakosából 670 szlovák volt.

2011-ben 895 lakosából 721 szlovák volt.

Neves személyek

  • Itt született 1931-ben Ladislav Deák szlovák történész, aki Közép-Európa és a Balkán történetével foglalkozott a két világháború között.

Nevezetességei

  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére épített görögkatolikus temploma 1816-ban épült. 1925-ben megújították.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. szeptember 10.)

További információk

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Márk Szlovákia térképén[halott link]
  • E-obce.sk
Sablon:Nagymihályi járás
  • m
  • v
  • sz
A Nagymihályi járás települései
Nagymihály (Michalovce)
Abara (Oborín) · Alsókánya (Jastrabie pri Michalovciach) · Bajánháza (Bajany) · Bánóc (Bánovce nad Ondavou) · Berettő (Bracovce) · Bés (Beša) · Budaháza (Budince) · Butka (Budkovce) · Csicser (Čičarovce) · Dénesújfalu (Sliepkovce) · Deregnyő (Drahňov) · Dobóruszka (Ruská) · Dobróka (Dúbravka) · Falkus (Falkušovce) · Feketemező (Čierne Pole) · Fogas (Závadka) · Füzesér (Vrbnica) · Gatály (Hatalov) · Hanajna (Hnojné) · Harapás (Kusín) · Hegyi (Zemplínske Kopčany) · Hór (Horovce) · Iske (Ižkovce) · Izbugya (Zbudza) · Jósza (Jovsa) · Kácsánd (Kačanov) · Hajagos (Klokočov) · Karaszna (Krásnovce) · Gézsény (Hažín) · Kisráska (Malé Raškovce) · Kisszeretva (Stretavka) · Kráskarebrény (Zemplínska Široká) · Laborcfalva (Voľa) · Lask (Laškovce) · Lasztomér (Lastomír) · Lazony (Ložín) · Leszna (Lesné) · Magasrév (Vysoká nad Uhom) · Málca (Malčice) · Márk (Markovce) · Márkcsemernye (Pusté Čemerné) · Mátyócvajkóc (Maťovské Vojkovce) · Mokcsamogyorós (Krišovská Liesková) · Morva (Moravany) · Nagycseb (Žbince) · Nagykapos (Veľké Kapušany) · Nagyráska (Veľké Raškovce) · Nagyszelmenc (Veľké Slemence) · Nagyszeretva (Stretava) · Nátafalva (Nacina Ves) · Németvágás (Poruba pod Vihorlátom) · Nyarádkelecsény (Kapušianske Kľačany) · Ordasfalva (Oreské) · Őrmező (Strážske) · Pazdics (Pozdišovce) · Pálóc (Pavlovce nad Uhom) · Pályin (Palín) · Petrik (Petrikovce) · Petróc (Petrovce nad Laborcom) · Rákóc (Rakovec nad Ondavou) · Sámogy (Šamudovce) · Solymos (Iňačovce) · Szalók (Slavkovce) · Szirénfalva (Ptrukša) · Sztára (Staré) · Tarna (Trnava pri Laborci) · Tusa (Tušice) · Tusaújfalu (Tušická Nová Ves) · Ungszenna (Senné) · Ungtavas (Kaluža) · Vaján (Vojany) · Vámoslucska (Lúčky) · Vásárhely (Trhovište) · Vinna (Vinné) · Zalacska (Zalužice) · Zemplénszuha (Suché) · Zuhogó (Čečehov)
szlovákia
Sablon:Zemplén
  • m
  • v
  • sz
Zemplén vármegye települései
Bodrogközi járás: Ágcsernyő · Bacska · Battyán · Bély · Bodrogmező · Bodrogszentes · Bodrogszentmária · Bodrogvécs · Boly · Cséke · Dámóc · Kaponya · Karcsa · Karos · Királyhelmec · Kiscigánd · Kisdobra · Kisgéres · Kiskövesd · Kisrozvágy · Kistárkány · Kisújlak · Láca · Lelesz · Nagycigánd · Nagygéres · Nagykövesd · Nagyrozvágy · Nagytárkány · Őrös · Pácin · Pálfölde · Perbenyik · Rad · Révleányvár · Ricse · Semjén · Szinyér · Szolnocska · Szomotor · Véke · Zemplénagárd · Zétény
Gálszécsi járás: Bacskó · Csábóc · Cselej · Dargó · Gálszécs · Gerenda · Hardicsa · Hór · Isztáncs · Kazsó · Kereplye · Kisazar · Kisbosnya · Kisruszka · Kohány · Kozma · Magyarizsép · Miglész · Nagyazar · Nagyruszka · Parnó · Pelejte · Szécsegres · Szécskeresztúr · Szécsmező · Szécsudvar · Szilvásújfalu · Sztankóc · Tarnóka · Tőketerebes · Tusa · Tusaújfalu · Upor · Vécse · Visnyó · Zebegnyő · Zemplénkelecsény
Nagymihályi járás: Abara · Alsókörtvélyes · Bánóc · Berettő · Butka · Dénesújfalu · Deregnyő · Dobróka · Falkus · Füzesér · Gatály · Gödrös · Hegyi · Izbugya · Kácsánd · Karaszna · Kisráska · Laborcfalva · Lask · Lasztomér · Lazony · Leszna · Málca · Márk · Márkcsemernye · Mészpest · Mocsár · Morva · Nagycseb · Nagymihály · Nagyráska · Nátafalva · Ordasfalva · Őrmező · Pazdics · Petrik · Petróc · Rákóc · Sámogy · Szalók · Sztára · Topolyán · Vásárhely · Zemplénszuha
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap