Második Francia Császárság
 | Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Francia Császárság | |||||
Empire Français (franciául) 1852 – 1870 | |||||
| |||||
 | |||||
| Nemzeti himnusz: Partant pour la Syrie | |||||
| Általános adatok | |||||
| Fővárosa | Párizs | ||||
| Hivatalos nyelvek | francia | ||||
| Államvallás | római katolikus | ||||
| Pénznem | francia frank | ||||
| Kormányzat | |||||
| Államforma | egységes abszolút monarchia (1852–1869) parlamentáris alkotmányos monarchia (1869–1870) | ||||
| Uralkodó | III. Napóleon császár | ||||
| Dinasztia | Bonaparte | ||||
| Kormányfő | miniszterelnök | ||||
| |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Francia Császárság témájú médiaállományokat. | |||||
A Második Francia Császárság (franciául: Second Empire Français, hivatalosan csak Francia Császárság), III. Napóleon 1852 és 1870 között fennálló császári birodalma, amely a kezdeti abszolút monarchikus berendekzedését fokozatosan alakította át parlamentáris alkotmányos monarchiává. A II. Francia Köztársaságot hivatott felváltani. Az ország nevében a második jelző az Első Császárságtól való megkülönböztetés okán alakult ki.
Az országot az 1851. december 2-i államcsínyt követően kiáltották ki, amikor is I. Napóleon unokaöccse, Louis Napoléon Bonaparte, a Második Köztársaság elnöke császárrá koronáztatta magát, amit nagy többséggel egy támogató népszavazással is elismertetett. Franciaország történelme két korszakra bontja a császárságot: a kikiáltásától számítva 1860-ig, amikor is tekintélyuralmi rendszerként működött, majd 1860-tól 1870-es megszűnéséig, amikor is fokozatosan liberalizálódva átalakult alkotmányos monarchiává.
A császár uralkodását a krími háborúban és a második olasz függetlenségi háborúban szerzett francia győzelmekkel kezdte, megszerezve országának Savoyát és Nizzát. Külpolitikáját tekintve erősen próbált részt venni a nemzetközi politikában, követve nagybátyja, I. Napóleon irányvonalát. A francia gyarmatbirodalmat sikeresen bővítette Észak-Afrikában és Délkelet-Ázsiában, egyúttal intervenciót indított Közép-Amerikában, létrehozva a II. Mexikói Császárságot. Mivel rosszul mérte fel a megerősödött Poroszország jelentette veszélyt, így a Második Francia Császárság közel tizennyolc évig tudott fennállni, majd 1870. szeptember 4-én, a porosz–francia háború döntő jelentőségű sedani csatáját követően összeomlott.[1][2] A Harmadik Francia Köztársaság követte.
Kapcsolódó szócikkek
Forrás
Történelemportál
Franciaország-portál
 | Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
