Malév

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Malév
Ország	Magyarország
Jogi forma	zártkörűen működő részvénytársaság
IATA: MA  ICAO: MAH   Hívójel: MALÉV
Adatok
Alapítás	1946. március 29.
Megszűnés	2012. február 3. 6:00 (Az IATA visszavonta a repülési jogát.) 2018. június 6. (Cégjegyzékből a vállalat törölve.)
Leányvállalatok	Aeroplex
Szövetség	oneworld
Bázisrepülőtér	Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér
Flotta mérete	23 (a leálláskor)
Flotta repülőgép típusa	Iljusin Il–14 Il–18 Jak–40
Úti célok	50 (a leálláskor)
Törzsutas klub	Duna Club
Székhely	Budapest
Vezető	Limburger Lóránt (mb. vezérigazgató) Berényi János (elnök)
Légiszövetség	Oneworld
A Wikimédia Commons tartalmaz Malév témájú médiaállományokat.

A Malév (Magyar Légiközlekedési Vállalat) (IATA kódja MA, ICAO kódja MAH, hívójele Malev) közép-európai légi fuvarozó vállalat, Magyarország nemzeti légitársasága volt 1946 és 2012 között. A Malév betűszó a Magyar Légiközlekedési Vállalat cégnévből ered.

Igazgatósága Budapesten, bázisrepülőtere a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér volt. 2012 elején 23 lízingelt repülőgéppel rendelkezett.

A Malév 33 országban képviselte magát képviseletek és vezérügynökök útján.^[forrás?] A légitársaság járatain 2010-ben több mint 3 millió fizető utas repült. Ugyanebben az évben elnyerte a legjobb kelet-európai légitársaságnak járó World Airline Awards díjat.^[1]

2012. február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte a céget, aminek hatására február 3-án a partnerek és a repülőterek csak azonnali fizetés esetén biztosítottak volna szolgáltatást, így a Malév leállította az üzemszerű működést, nem indított járatokat.^[2] Több gépet a cég tartozása fejében külföldön visszatartottak.

2012. február 3-án 6:00-kor a Malév hivatalosan is felfüggesztette a repülési tevékenységét, a bejelentés utáni órákban pedig számos külföldi hírportál (többek között BBC, AFP, USA Today) közölt elemzéseket a Malév összeomlásához vezető lehetséges okokról.^[3][4][5]

A Malév utolsó járata az MA745-ös járatszámú Helsinki–Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt, amely Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten.^[6] Az utolsó Malév gép, egy HA-LNA lajstromjelű Bombardier CRJ200ER, 2017. november 29-én repült el Budapestről. Az Elena becenevű Malév gépet, amely évekig állt darabokban a Ferihegyi repülőtér raktáraiban, s az Aeroplex – az egykori Malév repülőgép-karbantartó leányvállalata – hozta működőképes állapotba.^[7]

2018. június 6-án a Malév a hosszúra elhúzódott csődeljárás, felszámolás után, jogutód nélkül megszűnt, s a cégjegyzékből is az összes leányvállalatával együtt, kivéve az Aeroplexet, véglegesen törölve lett. A Malév összesen 170 milliárd forintos tartozást halmozott fel, s hagyott maga után.^[8]

Története

A második világháború pusztítása a magyarországi közforgalmi repülés és az akkori légitársaságok, a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort), az Aeroexpress Rt., és a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) végét is jelentette. A háború után egy évvel, 1946. március 29-én megalakult a Malév elődje, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet), és még ugyanazon év augusztusában megérkezett a légitársasághoz az első öt, egyenként 21 személyes Li–2-es utasszállító repülőgép a Szovjetunióból, valamint később egy háromszemélyes Po–2-es légitaxi, amelyet postai küldemények szállítására használtak. A polgári repülőtér a világháború előtt és rövid ideig utána is a budaörsi repülőtér volt (a korábbi légitársaságok a mátyásföldi repülőteret használták).

A Maszovlet első járatai belföldiek voltak. 1946-ban nyitották meg a Budaörs és Debrecen, Szombathely, Győr valamint Szeged közötti járatokat. Ebben az évben a Maszovlet repülőgépei 292 órát töltöttek a levegőben, összesen 1864 utast és 17 tonna rakományt szállítottak. A következő években Miskolcot, Pécset, Békéscsabát, Kaposvárt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe és létrejött az első külföldi menetrendszerű járat Prágába. A társaság tervei között szerepelt egy Varsóba, Bukarestbe és Belgrádba irányuló állandó járat létrehozása, de ez gazdasági okok miatt nem sikerült. 1954. november 25-én egy államközi szerződést írtak alá Moszkvában, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Malév.

A légitársaság átalakulása után főleg belföldi járatokat üzemeltettek, de 1956-ban megnyitották az első járatot Nyugat-Európába. Június 5-én leszállt az első menetrend szerinti gép Bécsben. Még ebben a hónapban megérkezett az újonnan megnyitott Ferihegyi repülőtérre az első nyugat-európai repülőgép a holland KLM színeiben, az Amszterdam–Budapest–Kairó járat keretén belül. Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak. Csak 1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest–Miskolc–Debrecen járattal. Ebben az évben Zalaegerszeg is bekapcsolódott a légiforgalomba. 1958-tól rövid ideig, Budapestről Siófokra is lehetett repülni. 1960-ban megszüntették a Budapest és a Szeged közötti járatot. 1963. szeptember 24-én a Budapest–Kairó járat lett az első, Európán kívüli magyar repülőgépjárat. Ugyanebben az évben a belföldi járatok nagy része megszűnt, mivel a Malév leselejtezte a Li–2-es típust és az új Il–14-es típus üzemeltetésére a vidéki, füves repülőterek nagy része nem volt alkalmas. Az első Malév gép, amely átrepülte az Egyenlítőt, egy Il–18-as volt 1966. február 11-én, egy kormánydelegáció utazása során. 1979 végére a Ferihegyi repülőtér és a Malév utasforgalma is elérte az egymillió főt.

1968. december 22-én megérkezett a Malévhez az első sugárhajtású repülőgép, a szovjet Tu–134-es. A gép a HA-LBA lajstromjelet kapta. 1989 előtt kizárólag szovjet repülőgépeket működtettek, sokáig csak a szomszéd országokba. Az 1968-ban a Szovjetuniótól vásárolt Tu–134 repülőgépek távolabbi országok elérését is lehetővé tették. 1973. szeptember 5-én érkezett meg Ferihegyre a HA-LCA lajstromjelű Tu–154-es gép, melyet további 18 darab követett. A Malév 1988. november 18-án megkezdte a szovjet géppark cseréjét bérelt Boeing gépekre. Az első ilyen amerikai gép egy – HA–LEC lajstromjelű – Boeing 737-200-as volt, 1988 novemberében. 1993. május 10-én szolgálatba állt az első nagygép is, a Boeing 767–200ER HA–LHA lajstromjellel ellátva. 1995 decemberében érkezett az első holland Fokker 70-es repülőgép, mellyel elkezdődött a Tu–134-es típus leváltása. Az utolsó Tu–154-est 2001-ben vonták ki a forgalomból. A légitársaság 2003. február 7-én kezdte meg a régi Boeingek cseréjét az új Boeing 737 NG (Next Generation) repülőgépre. Ezek alkották 2012-ig a flotta gerincét.

2010-ben a Malév elnyerte a legjobb Kelet-Európai légitársaság díját a World Airline Award díjátadón, amit az utasok elégedettségei alapján osztanak ki.^[9]

A Malév 2006. november 22-én hivatalos meghívást kapott a oneworld szövetségbe (melynek tagjai például a Finnair és a British Airways), majd 2007. április elejétől a oneworld teljes jogú tagja lett. (Megjegyzendő azonban, hogy ezt megelőzően a SkyTeam szövetség felé érdeklődött a légitársaság a ČSA-Czech Airlines cseh társaságon keresztül, melyet végül nem követett szövetségi tagság.)

Az AEA 2007-es felmérése szerint a Malév Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt 84,8%-kal. (Az eredmények szerint az első helyezett a cseh CSA, a második pedig a belga Brussels Airlines.)

2008-ban a Malév 4 darab Bombardier Dash 8 Q400 típusú, turbólégcsavaros repülőgépet bérelt ki a kanadai Bombardier-től. Ezek a regionális gépek a cég csődjéig forgalomban maradtak.^[10]

A Malév a 2011-es nyári menetrendi időszakban 32 ország 52 városába, helymegosztási partnereivel együtt pedig 37 ország 83 városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat.

Közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, eközben 2600 munkavállalót foglalkoztatott, 500 hazai vállalkozással állt kapcsolatban.^[11]

Központi reptere a Ferihegyi repülőtér volt, de 2005 nyarától időszakosan már a Sármellék nemzetközi repülőtérről is üzemeltetett járatokat Stuttgartba, illetve a 2006 nyarától kezdve Berlin-Tegel is felkerült a charter menetrendbe. Ezenkívül a Debreceni nemzetközi repülőtérről is évek óta indított több célállomásra charter járatokat.

A törzsutasok számára a vállalat a Duna Club nevű programot működtette.

A Malév utolsó logója 1988-ban született, ennek tervezője Zsótér László volt. A népszerű reklámzene is 1988-ban készült, mely Presser Gábor szerzeménye.

Gazdasági háttere

Még 1992. november 12-én az Alitalia olasz nemzeti légitársaság és a Simest olasz bank tőkeemeléssel 35% részesedést szerzett a Malévben, de 1997 decemberében az Alitalia Malév-részvényeit magyar bankok visszavásárolták. 1999 és 2007 között a Malév 99,5%-os többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a maradék 0,5%-ot kisebb befektetők birtokolták. 2007-ben sokadik próbálkozásra végül az ÁPV Rt. 200 millió forintért eladta a Malévet a Borisz Mihajlovics Abramovics orosz üzletember irányítása alatt álló^[12] AirBridge Zrt.-nek. Az állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft. átvállalta a Malévtól annak a Magyar Fejlesztési Banktól felvett 20 milliárd forintos hitelét, ennek fejében állami tulajdonban maradt a Malév márkanév, az egyik Boeing gépet birtokló Malco LLC és a Százhalombatta-Ferihegy közötti kerozinvezeték.^[13]

2009 áprilisában az igazgatóság Martin Gausst nevezte ki a Malév vezérigazgatójának, akinek irányítása alatt a légitársaság az addigi legnagyobb, közel 50 milliárdos veszteségét volt kénytelen elkönyvelni^[14]

2009-ben Abramovics kiszállt az AirBridge-ből, így annak többségi tulajdonosa Költő Magdolna, kisebbségi tulajdonosa és tényleges irányítója pedig az orosz Vnyesekonombank lett, üzemeltetésébe pedig beszállt az Aeroflot orosz nemzeti légitársaság.^[15]

2010. március 10-én a Vnyesekonombank kifizette azt a 32 millió eurós bankgaranciát, amelyet az AirBridge által a 2007-ben állami tulajdonban maradó vagyontárgyak után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek fizetendő bérleti díjakra vállalt.^[16][17] 11-én a Malév jegyzett tőkéjét négymillió forintra csökkentették, és 26,82 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre, amiből 25,36 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jegyzett, ezáltal a Malév többségi tulajdonosa ismét a magyar állam lett, 95 százalékos részesedéssel. A maradék 5 százalék továbbra is az AirBridge kezében maradt.

Egy, a 2010-es Orbán-kormány idején államilag megrendelt elemzés lényegében életképtelennek találta a Malévet: működése tarthatatlan, nincs esély rá, hogy 2012-re nullszaldós legyen.^[18][19] A légitársaság ekkorra évi 10-20 milliárd forint veszteséget halmozott fel.

Mivel az EU szabályai tiltják a légitársaságok költségvetési pénzből való támogatását, a Wizz Air vizsgálatot kezdeményezett az Európai Bizottságnál a 2010-es államosítás jogszerűségéről.^[20] 2011 nyarán az Európai Bizottság hivatalos javaslattal élt a magyar kormánynál, hogy szerkezetátalakítási program bemutatása után a kifogásolt állami támogatást is elfogadhatónak tartják. Ennek elmaradása esetén, azaz a vállalat fenntarthatóságának elérése nélkül a támogatást a Malévnak vissza kell fizetnie.

2012 januárjában a Bizottság jogellenesnek minősítette mind a visszavásárlást, mind számos egyéb támogatást és tranzakciót 2007 és 2010 között; összesen mintegy 100 milliárd forintnyi állami támogatás visszatérítésére kötelezte a Malévot, és megtiltotta a magyar államnak a további támogatást.^{[21][22][23][24]}

Befektető ilyen körülmények közt nem érkezett, az Orbán-kormány vagyonkezelőt nevezett ki, a leállás rendezett formában történő levezénylésére. A beszállítók egymás után előre követelték a szolgáltatásuk ellenértékét, 2012. február 3-án hajnalban a Boeingeket lízingelő cég Tel-Avivban lefoglalta a Malév ott tartózkodó egyik gépét, mivel a társaság nem fizetett előre. A nemzeti légitársaság 2012. február 3-án reggel 6 órakor repülési tevékenységét felfüggesztette, Boeing-flottájának nagy részét a bérbeadó ILFC amerikai lízingcég visszavitette az írországi Shannoni repülőtérre.^{[25][26][27][28]} „Szárnyakat adunk álmainknak” címmel 2012. február 7-én országos gyűjtésre való felhívást tett közzé a Közösség a Magyar Nemzeti Légitársaság Megőrzéséért civil kezdeményezés, melyben a magyar állampolgárok 1000 HUF-os tulajdonrész-jegyet vásárolhatnak, így nyújtva tőkét egy új légitársaság, a Magyar Nemzeti Légiforgalmi Vállalat, Manlév létrehozásához.^[29][30]

2013. június 18-án Hende Csaba honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén kijelentette, hogy a Malév csődjének oka lehetett az a "finnyásság" is, hogy a légitársaság nem vállalta a magyar katonák missziós utaztatását, ezért charterjáratokkal helyettesítették a Malévot. Erre 2008 és 2012 között 5,2 milliárd forintot fizetett ki a honvédség.^[31]

Helymegosztási partnerek

A Malév helymegosztási megállapodást kötött az alábbi légitársaságokkal:

Aeroflot Aerosvit AirBaltic Air Berlin[32] (2011. október 30-tól) Air France Alitalia American Airlines British Airways Bulgaria Air Carpatair

ČSA-Czech Airlines Etihad Airways[33] (szeptembertől) Finnair Hainan Airlines Iberia Japan Airlines Moldavian Airlines Qantas Rossiya-Russian Airlines Royal Jordanian

Légiflottája

A Malév a 2003-ban megkezdett programján belül lecserélte klasszikus Boeing 737-esekből álló gépparkját az új generációs (NG) 737-es repülőgépekre. A Malév akkoriban a világ egyik legfiatalabb flottájával rendelkezett. Az első Boeing 767–300ER 2007 tavaszán érkezett meg a KLM-Royal Dutch flottájából, mely addig a PH-BZM lajstromot viselte, de megérkezése után HA-LHC lajstrommal kezdte meg szolgálatát a Malév flottájában. A Malév 2008 és 2009 között az összes Boeing 767-est kivonta a flottájából. A légitársaság rövidtávú járatain is ideiglenesen szűkítette gépparkját, melyeket Fokker 70-esekkel és CRJ–200-asokkal teljesített. A CRJ–200-asok sorsa eladásra ítéltetett a vezetőség által, melyekből egyet eladtak Szudánba, ahol egy ottani olajcég dolgozóit fogja szállítani. További 2 CRJ eladásáról megállapodtak a dániai Cimber Airrel. Ezen gépek helyettesítésére a Malév Q 400-as turbóprop gépeket tervezett forgalomba állítani. 1 CRJ-vel és 5 Fokkerrel rendelkezett.

2009-ben, a Párizs melletti Le Bourget-n megrendezett légiközlekedési iparági kiállításon 30 db Szuhoj Superjet 100 típusú repülőgép megrendeléséről írt alá szándéknyilatkozatot Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója, és Alessandro Franzoni, a SuperJet International vezérigazgatója. A SuperJet International a tervek szerint, 2011-ben szállította volna az első ilyen típusú repülőgépet, majd ezt követően minden évben 6 géppel bővült volna a géppark.^[34]

2011-ben a Malév alapításának 65. évfordulója alkalmából a légitársaság egyik Bombardier Dash 8 Q400 típusú turbolégcsavaros repülőgépét a korábbi, 1960-as éveket idéző Malév festésmintával látták el. A HA-LQD lajstromú, retro festést viselő repülőgépet 2011. február 4-én mutatta be a Malév. 2012 februárjában, a leállás után, valamennyi lízingelt gépét visszaszolgáltatta a tulajdonosának.

Malév flotta

Típus	Darabszám	Utaskapacitás	Megjegyzés
Boeing 737–600	6	109
Boeing 737–700	7	121
Boeing 737–800	5	168
Boeing 767–200/300	4	kb. 210	2008-2009 között kivonva
Bombardier Dash 8 Q400	4	72
Bombardier CRJ200ER	1	50	nem működőképes
Összes:	23		Utoljára frissítve: 2012. február 2.

12 évvel a csőd után a Malév egykori gépeinek többsége még szolgálatban volt különböző légitársaságoknál.^[35]

Balesetek és repülőesemények

• 1954. december 23-án két Li-2-es repülőgép (HA-LIF és HA-LII) Ferihegyről indult Prágába, de jegesedés miatt kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk a csehszlovák térségben. Egy utas megsérült, mindkét gépet selejtezték.^[36][37]
• 1956. július 13-án a Malév 622-es belföldi járatán, egy Li-2-es repülőgépen (HA-LIG) 7 disszidáló utas erőszakkal átvette az irányítást, és a nyugat-németországi Ingolstadtba eltérítette. A gép sikeresen leszállt, az elkövetők később az Egyesült Államokba emigráltak. Ez volt Magyarország történetének első civil repülőgép-eltérítése.^[38][39]
• 1961. augusztus 6-án a Malév Douglas C-47 Skytrain típusú repülőgépe (HA-TSA) városnéző-sétajárat közben dugóhúzóba került, és Zuglóban, az Erzsébet királyné útja és a Lumumba utca kereszteződésénél lezuhant. Huszonhárom utas, a négy főnyi személyzet és három járókelő meghalt. Az eset után Budapesten leállították a sétarepüléseket. (A szemtanúk szerint a 3 "járókelő" valójában három kisgyerek volt, akik az egyik ház udvarán biciklit szereltek. A Róna u. 224. falán emléktáblát helyeztek el.)^[40]
• 1962. november 23-án a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor a Malév 355-ös járatának egyik Iljusin Il–18 típusú repülőgépe (HA-MOD) Roissy-en-France falu közelében átesés miatt lezuhant, a nyolcfős személyzet és a tizenhárom utas meghalt.
• 1964. február 17-én egy Il-14-es gép (HA-MAH) Ferihegyen hangártűzben kigyulladt és elégett.^[41] A hangárban bekövetkezett tűz nem számít repülőeseménynek.
• 1969. november 19-én az egyik Tupoljev Tu–134 (HA-LBA) típusú repülőgép Isztambulban a vizes pályán túlfutott és súlyos balesetet szenvedett.
• 1971. augusztus 28-án az egyik Iljusin Il–18V típusú repülőgép (HA-MOC) Koppenhága közelében a tengerbe zuhant, csak hárman élték túl a szerencsétlenséget. A gép pilótája Szentgyörgyi Dezső volt, a második világháború legeredményesebb magyar ásza.
• 1971. szeptember 16-án a Malév 110-es járatának egyik Tupoljev Tu–134A típusú repülőgépe (HA-LBD) Kijev/Boriszpol (ma: Boriszpil) mellett katasztrófát szenvedett, 41 utas és a személyzet életét vesztette.
• 1975. január 15-én Ferihegyen lezuhant a Malév 801-es járatának egyik Iljusin Il–18-as repülőgépe (HA-MOH). A gép kilencfős személyzete életét vesztette.
• 1975. szeptember 30. – Bejrút partjai előtt lezuhant a Malév 240-es számú járata (egy Tupoljev Tu–154) (HA-LCI) a fedélzetén 50 utassal és 10 fős személyzettel. (Egyes információk szerint a gépet lelőtték; roncsai a mai napig is a tengerben nyugszanak.) ^[42][43]
• 1977. szeptember 21. – a Malév 203-as járatának egyik Tupoljev Tu–134 típusú repülőgépe (HA-LBC) Bukarest/Urziceni leszállás közben katasztrófát szenvedett, a nyolctagú személyzet, valamint 24 utas az életét vesztette.
• 1981. október 21. – az egyik Tupoljev Tu–154B típusú repülőgép (HA-LCF) a prágai repülőtéren leszállás közben kettétört.
• 2000. július 4. – A Malév 262-es járatának egyik Tupoljev Tu-154 típusú repülőgépe (HA-LCR) behúzott futóval ért földet a görögországi Szaloniki repterén. A személyzet hibás megközelítés miatt időzavarba került, így elmaradt az ellenőrzőlista (check-list) felolvasásának befejezése és a futónyitás. Az átstartolást rádiófigyelmeztetésre kezdték meg. A gép így is közel 400 métert csúszott a pályán, de még nem lépett működésbe az ún. hasraszálló rendszer, amely egyébként ilyenkor leállítja a hajtóműveket is. A sérült gép második leszállási kísérlete a fékszárnyak sérülése ellenére sikeres volt.^[44] Személyi sérülés nem történt, de a repülőgépben kb. 2 millió $ kár keletkezett, így a gépet a Malév a szaloniki repülőtérnek ajándékozta; azon a helyi reptéri tűzoltóság gyakorlatozik. Egyes alkatrészeit 2018 nyarán a rekonstrukció alatt álló HA-LCA lajstrommal rendelkező géphez szerette volna Magyarország (LKK – Légiközlekedési Kulturális Központ) megszerezni, amely nem járt sikerrel. A repülőgépet 2018 év végén feldarabolták, helyén szálloda épül.
• 2006. január 6. – A Malév 671-es járata (egy Boeing 737-600) landolás után a pálya elhagyásakor lecsúszott a vizes gurulósávról, majd egy füves területen állt meg. A gépen tartózkodó utasokat biztonságosan leszállították. Senki sem sérült meg, a gép is sértetlen maradt.
• 2010. szeptember 21. – A Malév HA-LOF lajstromjelű Boeing 737-600 típusú repülőgépe a Ferihegyi repülőtéren felszállás közben összeütközött egy madárral, ezért a kapitány a felszállás megszakítása mellett döntött. A felszállás megszakítása és az intenzív fékezés következtében a futóművek felhevültek, ezért a repülőtéri tűzoltók több kocsival is kivonultak a repülőgéphez, amely Isztambulba tartott volna. A 95 utas és 5 fős személyzet közül senki sem sérült meg, tűz nem keletkezett.
• 2011. június 25. – A Malév 906-os járatának HA-LOC lajstromjelű, Boeing 737-800 típusú repülőgépének farokrésze leszállás közben a futópályának csapódott Heraklion repülőterén. Az MA906-os, Budapest és Heraklion közötti charter járatot teljesítő repülőgép fedélzetén összesen 187 fő tartózkodott. A leszállás végül sikeres volt, a pilóták a repülőgéppel biztonságban földet értek, személyi sérülés nem történt. A Boeing 737-es farokrésze a futópályához csapódást követően azonban komolyan megsérült. A sérült szerkezeti elemek kijavítását a helyszínen, Heraklionban (Görögország) kellett elvégezni.

Leányvállalatai

• Malév Express A Malév 2002-ben indított regionális leányvállalata volt, 4 darab CRJ200 repülőgépet üzemeltetett. 2005-ben rossz anyagi állapota miatt bezárt, a gépek az anyacéghez kerültek.
• Malév Ground Handling (Malév GH Zrt.) Magyarország vezető földi kiszolgálója volt, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér T2/A, a T2/B és a T1 terminálján szolgálta ki a légitársaságokat. Szolgáltatásai: utas- és repülőgép kiszolgálás, műszaki karbantartás (pl.: jegyeladás, catering, business várók, jégtelenítés). 2020. június 16-án jelentették be, hogy a cég rossz anyagi állapota miatt megszűnik.^[45]
• Malév Cargo (üzletág) A Malév Árufuvarozási Igazgatóságának fő feladata a légi árufuvarozás, kihasználva az utasszállító repülőgépek teherfuvarozó képességét.
• Malév Air Tours Az 1968-ban alapított utazási iroda elsősorban a Malév hálózatában lévő célállomásokra és Budapestre történő utazási csomagokat értékesít. Irodái az alábbi városokban találhatók: Budapest, Győr, Debrecen és Szeged.^[46]
• Aeroplex Közép-Európai Kft., (ACE) A Malév karbantartó leányvállalata 1992-ben alakult, repülőgép karbantartási munkák végrehajtására a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.^[47] A cég azóta is aktív – rengeteg repülőgépnek végzik a javítását, karbantartását.

Kiadványai

• Malév Magazin ISSN 0230-9386
• Utóda 1990-ben az egyetlen számként megjelent Malév Inflight volt.
• A Malév Inflight utódának neve Take Off volt.
• 1995-ben az akkori vezetőség új kiadót bízott meg a fedélzeti tájékoztatással, így született meg a Horizon, mint a Malév havilapja. A Geomédia Kiadó Zrt. kiadásában jelent meg. Egészen a Malév 2012-es csődjéig kiadták.^[48] Főszerkesztője Szücs Gábor volt.^[49] ISSN 1218-2346

Arculat

A Malév szignálját Presser Gábor komponálta 1988-ban, kifejezetten a cég számára.^[50]

A Malév arculattervét Zsótér László grafikus készítette 1988-ban.

Képgaléria

• A Malév valaha használt összes repülőgépe
• 
  Bombardier Dash 8 Q400
• 
  Bombardier CRJ200
• 
  Fokker 70
• 
  Boeing 767-300ER
• 
  Boeing 767-200ER
• 
  Boeing 737-800
• 
  Boeing 737-700
• 
  Boeing 737-600
• 
  Boeing 737-500
• 
  Boeing 737-400
• 
  Boeing 737-300
• 
  Boeing 737-200
• 
  Jak–40 (Az 1973-1988 közötti arculat színeire festve.)
• 
  Tu–154
• 
  Tu–134 (Az 1973-1988 közötti arculat színeire festve.)
• 
  Il–18
• 
  Il–14
• 
  Douglas C-47 Skytrain
• 
  Li–2

További információk

• Malév
• Fehér könyv a Malév örökségéről^{[halott link]}
• A magyar repülés kronológiája
• A magyarországi közlekedés krónikája
• Általános információk a Malévről (angolul)
• Malév flotta
• Malév privatizáció
• A Malév TU-154 HA-LCE gépének az utolsó leszállása Ferihegyen
• Európában a 3. legpontosabb légitársaság 2007-ben
• Malév képeslapok
• Malév – Képsorozat és zene a Malév tiszteletére
• Még mindig fáj. Nyolc éve állt le a MALÉV (képes emlékező, JetPlanes, 2020. február 02. – stonefort2)
• 5/2012. (I. 31.) Korm. rendelet a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. menetrend szerinti járatainak leállása miatt beálló válsághelyzet kezeléséhez szükséges rendkívüli intézkedésekről (Magyar Közlöny 11. szám, 578. o., 2012. január 31.)
• A csőd után 12 évvel is repülnek még a Malév egykori gépei (Airportal,hu, 2024)

Irodalom

• Tolnai Klári^[51] – Simon Eszter: A levegőből élünk, Gondolat, Bp., 1971
• Cserhalmi Imre: Ki fog repülni?, Kossuth, Bp., 1986 ISBN 963-09-2890-6
• MALÉV – 66 év – Adatok, tények és a közös emlékeink, Népszabadság, Bp., 2012
• Varga G. Gábor: A MALÉV-sztori, XXI. Század, Budapest, 2012 ISBN 9789638937995
• Jámbor Gyula: Volt egyszer egy MALÉV – Ami a hírekből kimaradt, Publio, 2012 ISBN 9781465809650
• Slihoczki László: Ferihegy 1. – Take off – In memory of Malév, Könyvműhely, Miskolc, 2012 ISBN 9789630834452
• Odze György: A bejrúti rejtély, 1975, Noran Libro, Bp., 2019 ISBN 9786155900808
• Slihoczki László: Volt egyszer egy kékorrú, 2021

További információk

• Oneworld légiszövetség
• Magyarország repülőterei
• Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
• Sármellék nemzetközi repülőtér
• Malév, 66 év. Adatok, tények és a közös emlékeink; Népszabadság Zrt., Bp., 2012 (Népszabadság top kiadványok)
• Varga G. Gábor: A Malév-sztori; XXI. Század, Bp., 2012
• Malév-sztorik. Pilóták és stewardessek igaz történetei; Népszabadság Zrt., Bp., 2012
• https://www.youtube.com/watch?v=3KOJbim9PXc

Jegyzetek