Mannheim

Ez a szócikk Mannheim német városról szól. Hasonló címmel lásd még: Mannheim (egyértelműsítő lap).

Mannheim
Mannheim belvárosa
Mannheim címere Mannheim zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Regierungsbezirk Karlsruhe (1973. január 1. – )
Polgármester	Peter Kurz (SPD)
Irányítószám	68001–68309
Körzethívószám	0621
Rendszám	MA
Testvérvárosok	Lista Riesa (1988. június 29. – ) Swansea (1957–) Toulon (1958. október 25. – ) Charlottenburg-Wilmersdorf (1962. május 28. – ) Windsor (1980–) Chișinău (1989. november 2. – ) Bydgoszcz (1991–) Klaipėda (2002–) Csencsiang (2004–) Haifa (2009–) Beyoğlu Csingtao (2016. augusztus – ) Csernyivci (2022–)
Népesség
Teljes népesség	315 554 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	2124 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	97 m
Terület	144,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 29′ 16″, k. h. 8° 27′ 58″49.487777777778, 8.466111111111149.487778°N 8.466111°EKoordináták: é. sz. 49° 29′ 16″, k. h. 8° 27′ 58″49.487777777778, 8.466111111111149.487778°N 8.466111°E
Mannheim Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Mannheim weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mannheim témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mannheim Stuttgart után Baden-Württemberg tartomány második legnagyobb városa Németországban. A történelmi Kurpfalz vidék (1720-1778) egykori központja manapság az egyik európai nagyvárosi zónának, a Rajna-Neckar háromszögnek gazdasági és kulturális centruma. A rajna–pfalzi szomszédvárosával, Ludwigshafennel (160 000 fő) Mannheim csak a Rajnán határos.

Fekvése

Mannheim a Felső-Rajnai-síkságon, a Rajna mentén, a Neckar torkolatháromszögénél fekszik. A városrészek a Rajna jobb és a Neckar mindkét partján találhatók.

A város egy 2,35 millió lakost számláló nagyvárosi övezetben, a Rajna-Neckar agglomerációs háromszögben fekszik. A Rajna-Neckar régióban Mannheim Heidelberg mellett egy centrumot képez. Mannheim fennhatósága alá tartozik: Edingen-Neckarhausen, Heddesheim, Ilvesheim és Ladenburg. Hasonlónagyságú városok: Frankfurt am Main 70 km-re északra és Stuttgart 135 km-re délkeletre.

Éghajlata

Története

Először valószínűleg a Lorschi kódexben említik 766-ban, 1607. január 24-én városi rangot nyert, miután a választófejedelem IV. (Pfalzi) Frigyes lerakta az akkori Friedrichsburg alapkövét. Az akkori terv egy rácsszerkezetű utcahálózat volt az erőddel és a hozzátartozó polgárvárossal, ami máig megmaradt, manapság ezt „négyzetvárosnak” nevezik.

Fellendülését a barokk korban annak köszönhette, hogy 1720-ban hercegi székhely lett. A 18. században a város kulturális életét opera, tudományos akadémia, zeneművészeti főiskola és művészeti gyüjtemények jellemezték. A második világháború során műemlékei nagyrészt elpusztultak, azonban néhányat sikerült eredeti formájába helyreállítani. Az újjáépítés s során megőrizték az óváros jellegzetes, eredeti utcahálózatát; az egymást derékszögben keresztező utcákat, négyzetes formájú háztömböket, melyek betűvel és számmal vannak jelölve.

Közlekedés

1896 óta nagyváros, ma fontos kereskedőváros, és a legfontosabb közlekedési csomópont Stuttgart és Frankfurt között. Németország második legnagyobb főpályaudvara van itt és itt van Európa legnagyobb belkereskedelmi kikötőinek egyike.

Népesség

Találmányok

Fontos találmányok származnak Mannheimból. Itt építette meg Karl Drais 1817-ben a kerékpár elődjét, 1886-ban gurult ki az első autó Carl Benztől,^[5] 1921-ben építette meg Heinrich Lanz az első traktort, a mannheimi Julius Hatry készítette 1929-ben az első rakétát a világon.

Címer

A megfelezett címer egyik oldala aranyszínű, benne egy feltűnő, vörös kettős horog, a másik oldal fekete, benne egy vörös nyelvű és vörös koronájú duplafarkú aranyszínű kurpfalzi oroszlán.

Városrészek

A város hat belső, és tizenegy külső kerületre oszlik:

Belváros/Jungbusch, Lindenhof, Neckarstadt-Ost/Wohlgelegen, Neckarstadt-West, Neuostheim/Neuhermsheim, Schwetzingerstadt/Oststadt, Feudenheim, Friedrichsfeld, Käfertal, Neckarau, Rheinau, Sandhofen, Seckenheim, Schönau, Vogelstang, Waldhof és Wallstadt.

Népesség

1896-ban a városnak 100 000 lakosa volt, és ezzel nagyvárosi rangot szerzett. 1905-ben már 160 000 ember élt Mannheimban. 1961-ig ez a szám megduplázódott. 1970-ben laktak a legtöbben Mannheimban (333 000 fő). 2005. december 31-én a hivatalos adatok szerint 307 000 lakosa volt a városnak. A felmérések szerint a lakosság 22,5%-a nem német. A legnagyobb néprajzi csoportok: törökök (19 831), olaszok (8324), szerbek (3550), lengyelek (3389), horvátok (2780) és görögök (2777).

Politika

A városi tanácsnak 48 széke van és 5 évente vannak választások. A második világháború óta a szociáldemokraták voltak előnyben, azonban a CDU-nak 1999 óta a legerősebb frakciója van.

Nevezetességek

A Friedrichsplatz a belvárostól keletre található. Közepén áll a város jelképe, a 60 méter magas víztorony, amelyet 1889-ben építettek neobarokk stílusban, amelynek tetején egy 30,5 méter magas Amphitrité szobor található. A vízi játékokat nyáron, a sötétség beköszönte után egy óráig kivilágítják. Télen, a víztorony és a Triton-kút között karácsonyi vásárt szoktak rendezni.

A Friedrichsplatz-tól nyugatra egy sétálóutca vezet Mannheimm központi parkjához, a Paradeplatz-hoz (Parádé-tér). Ez szolgált egykor a választófejedelem úgynevezett csapatparádéjának lebonyolításához. A park közepén található a Grupello-piramis. A piac a Paradeplatztól északra fekszik az alsóváros központjában. A közepén egy szökőkút van, amit 1719-ben készítettek. Peter van der Branden készíttette Heidelbergben. IV. Károly Tivadar pfalzi választófejedelem 1767-ben Mannheimnek ajándékozta a szökőkutat. Az építmény figurái a négy alapvető elemet ábrázolják: tűz, víz, levegő, föld.

Ezek emellett Mannheim városát, a kereskedést, a Rajnát és a Neckart szimbolizálják. A piac déli oldalán egy barokk dupla épület van, ami valószínűleg Mannheim legidősebb épületeinek egyike, mint pl.: a régi városháza, és a Szt. Sebestyén templom.

A mannheimi kastély volt a pfalzi választófejedelmek székhelye. 1720-tól 1760-ig építették, a versailles-i kastély után ez Európa legnagyobb zárt barokk épülete.

Parkok

A 41 hektáros Luisenpark a város legnagyobb parkja. 1903-ban építették, 1975-ben pedig ennek köszönhetően Mannheimben tartották a Bundesgartenschau rendezvényt. Közel a belvároshoz a Neckar partján fekszik, sok különlegességnek, mint például a növényháznak, a kínai teakertnek, a „lepkeháznak”, a gondoláknak és a tavi színpadnak.

A Herzogengriedpark a 22 hektárjával Mannheim másik nagy parkja, északra fekszik Neckarstadtban. Érdekességei az állatok, a rózsakert és a „Multihalle”.

A Schlossgarten a kastélytól a Rajnáig tart, 38 hektár, ezzel Mannheim második legnagyobb parkja. Stephanie hercegnő 1808-ban adta át Englischen Garten néven közel a barokk belvároshoz.

Képek

• 
  Viktória-torony
• 
  Jezsuita templom a belvárosban
• 
  A városháza és a piac
• 
  A tévétorony
• 
  Yavus Sultan Selim Mecset

Városkép

Nagyítás

Panorámakép a városról

Mannheimi találmányok

• 
  Az első kerékpár, Karl Freiherr von Drais műve (1817)
• 
  Az első automobil, Carl Benz műve (1885)
• 
  Carl Benz műhelye Mannheimban (T6, 11)
• 
  A Bertha Benz Emlékút hivatalos jele, amely a világ első hosszútávú autós útjára, a Mannheimból Pforzheimba (104 km) 1888-ban tett túrára emlékeztet

Partnervárosok

• Swansea, Egyesült Királyság 1957 óta
• Toulon, Franciaország 1959 óta
• Charlottenburg, Németország 1961 óta
• Windsor, Kanada 1980 óta
• Riesa, Németország 1988 óta
• Chișinău, Moldova 1989 óta
• Bydgoszcz (Bromberg), Lengyelország 1991 óta
• Klaipėda, Litvánia 2002 óta
• Csencsiang, (Zhènjiāng)Kína – 2004 óta

Források

• Panoráma 1980 Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5

Jegyzetek

További információk

• Mannheim hivatalos oldala
• Rhein-Neckar Metropoliten Region Visitors' Site
• Verkehrsverbund Rhein-Neckar (Rhine-Neckar Transport)
• Parks in Mannheim
• Bertha Benz Memorial Route
• U.S. Army Garrison Mannheim homepage

Ez a németországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!