Marospetres

Marospetres (Petriș)
A Szalbek-kastély
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Marospetres
Rang	községközpont
Irányítószám	317245
SIRUTA-kód	11673
Népesség
Népesség	450 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	4 (2011)[1]
Népsűrűség	3,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	130,59 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 22° 22′ 60″46.05, 22.383346.050000°N 22.383300°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 22° 22′ 60″46.05, 22.383346.050000°N 22.383300°E
Marospetres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marospetres témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marospetres, 1910-ig Petris (románul: Petriș) falu Romániában, Arad megyében.

Nevének eredete

Neve a 'kavics' vagy 'porondos terület' jelentésű román petriș szóból való. Először 1743-ban említették, Petrisch alakban. A Marospetres név a helységnév-rendezés idején keletkezett, mesterséges névadással.

Fekvése

Dévától 50 kilométerre északnyugatra, Lippától 69 kilométerre keletre, a Marostól három kilométerre északra, a Zarándi-hegység egy patakvölgyében fekszik.

Népessége

• 1839–40-ben 512 ortodox, 11 református és 10 római katolikus lakosa volt.
• 1910-ben 1270 lakosából 1202 volt román, 47 magyar és 19 német anyanyelvű; 1200 ortodox, 52 római katolikus és 12 református vallású.
• 2002-ben 634 lakosából 623 volt román és kilenc magyar nemzetiségű; 570 ortodox, 34 baptista, 11 pünkösdista és hét római katolikus vallású.

Története

1709-ben települt román lakossággal. 1728-ban 57 házból állt.^[2] A felkelők 1784-ben megostromolták és felgyújtották az uradalmi központot (a mai kastély elődjét). Fényes Elek mezővárosnak írja. 1849. február 28-án Zámból román határőrök és parasztfelkelők érkeztek ide azzal a céllal, hogy Soborsinnál összeköttetést létesítsenek a bánáti császári haderőkkel és elvágják az aradi ostromló sereget a magyar főerőktől. 1895-ben 9 316 kataszteri holdas uradalma 88%-ban erdőkből állt. Az erdők kitermelését tizenöt kilométer hosszú keskeny vágányú vasútpálya könnyítette meg. A hegyi szántókon a helyiek harmados bérlőként gazdálkodtak. A parasztbirtokok 60%-ban erdőből, 30%-ban jó minőségű szántókból és kertekből, 10%-ban vizenyős rétekből álltak. Hatvannyolc lakosa 1897-ben magyar állami iskoláért írt kérvényt a vármegyei tanfelügyelőhöz, amely még ugyanazon évben megnyílt.^[3]

Látnivalók

• A Szalbek-kastély a 19. század első felében, klasszicista stílusban épült.

Jegyzetek

Források

• Virtuális Petris (románul)
• Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
• Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pesten, 1851^{[halott link]}
• Egyed Ákos: Erdély 1848–1849. Csíkszereda, 1998–1999

További információk

• Fotók, rajzok és alaprajz a kastélyról, parkjáról és melléképületeiről

Kapcsolódó szócikkek

Képek

• 
  A kastély dór oszlopai
• 
  Szobor a kastélyparkban
• 
  A barokk ortodox templom (épült 1883, egy korábbi fatemplom helyén)