Marsaxlokk

Marsaxlokk
Marsaxlokk kikötője
Marsaxlokk címere Marsaxlokk zászlaja
Mottó: Portus Herculis[1]
Közigazgatás
Ország	Málta
Rang	Helyi tanács
Polgármester	Stephen Caruana (Munkáspárt, 2007 óta)
Irányítószám	MXK
Testvérvárosok	Lista Cadeo (Olaszország)
Ünnep	Pompeii Boldogasszony (július 5. vasárnapja vagy augusztus 1. vasárnapja)
Népesség
Teljes népesség	3534 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség	680,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4,71 km²
Időzóna	EET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 35° 50′ 30″, k. h. 14° 32′ 41″35.841666666667, 14.54472222222235.841667°N 14.544722°EKoordináták: é. sz. 35° 50′ 30″, k. h. 14° 32′ 41″35.841666666667, 14.54472222222235.841667°N 14.544722°E
Marsaxlokk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marsaxlokk témájú médiaállományokat.

Marsaxlokk Málta egyik legkeletibb helyi tanácsa. Lakossága 3205 fő (2005). Neve a föníciai eredetű marsa (kikötő) és xlokk (délkelet) szavakból ered. Olasz neve Marsa Scirocco.

Története

A közeli Tas-Silġ dombján egy Tarxien-fázisból származó neolitikus templom romjai találhatók. A dombon később Asztarté/Héra szent helye volt. A hely egészen a 4. századig szolgálta Héra kultuszát, amikortól valószínűleg keresztény célokra használták. Ezt az épületet az arabok mecsetté, majd a normannok ismét keresztény templommá alakították át.

A hagyomány szerint a föníciaiak itt léptek először Málta földjére. Attól kezdve kis kikötő működött itt. 1932-ben római fürdő romjaira bukkantak a közelben. 1565-ben a Nagy ostrom előtt itt szálltak partra a török seregek. 1611-ben Alof de Wignacourt nagymester tornyot építtetett a kikötő fölött (Torri ta' San Luċjan), amely sikerrel vert vissza egy török partraszállást 1614. július 6-án. Martín de Redín nagymester (1657-1660) újabb két tornyot építtetett a községtől nyugatra (Delimara Tower és Xrobb l-Għaġin Tower). Temploma 1682-ben épült. 1718-ban Brichelot és Bremond térképén az öböl Cal.a Marsa Siroco, Delimara Dilimaro néven szerepel, emellett megtalálható az erőd (Castelo) is. Hasonlóképpen itt szállt partra Napoléon francia tábornok megszálló serege. A város a 20. századig apró kikötő maradt, lakossági adat először 1890-ből áll rendelkezésre, ekkor 210-en lakták. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa.

A város ma

A város megélhetését hagyományosan a halászat biztosította (kardhal, tonhal, aranymakréla). Málta belföldi halellátásának jelentős része ma is a marsaxlokki halászoktól származik, amit hét közben Valletta halpiacára szállítanak, vasárnap azonban a hagyományos halpiacot tartják a helyi kikötőben. Az utóbbi évtizedekben a part mentén haléttermek nyíltak, hogy a turisták egyre növekvő igényét kiszolgálják.

A város régi formájában megőrzött kikötőjével és csónakjaival az ország egyik legkeresettebb látványossága. A kikötő mentén standokon kínálják a turistáknak a Máltával kapcsolatos termékeket, ezek között a különlegességektől a bóvliig minden megtalálható. 2011-től a Xrobb l-Għaġin félsziget természetvédelem alatt áll (Xrobb l-Għaġin Nature Park).^[3]

Turisztikai jelentősége mellett a város ad otthont Málta új erőművének (Delimara Plant).

Önkormányzata

Marsaxlokk öttagú helyi tanács vezetésével működik. A jelenlegi, hatodik tanács 2012 óta van hivatalban.^[4]

Polgármesterei:

• Dr. Paul Sciriha (1994-1998)
• Carmelo Bugeja (1998-2004)
• Edric Micallef (Nemzeti Párt, 2004-2007)
• Stephen Caruana (Munkáspárt, 2007-2012)
• Edric Micallef (Nemzeti Párt, 2012-)

Nevezetességei

• Szent Péter-plébániatemplom: Lorenzo Gafà alkotása
• It-Torri ta' San Luċjan (St. Lucian Tower): 1611-ben építtette Alof de Wignacourt nagymester a Marniżi-félszigetre. A torony ma a Nemzeti Tengerbiológiai Kutatóközpontnak ad otthont, előzetes kérésre látogatható
• Xrobb l-Għaģin Nature Park: A 2011. április 8-án megnyitott park a félsziget természeti értékeinek védelmére és bemutatására létesült. A park létesítésekor 15 000 fát ültettek a területen, ezen kívül épült egy öko-ház, amely oktatási célokat is szolgál. A parkot a Nature Trust, az erőforrásokért és vidékfejlesztésért felelős minisztérium és az egyetem közösen működteti.^[3]
• Il-Ballut ta' Marsaxlokk: A Xatt is-Sajjiedánál található partszakasz egyike a máltai szigeteken fennmaradt kevés édes-sós mocsárnak. Az esős időszakban édesebb, száraz hónapokban szélsőségesen sóssá váló mocsárvidék számos különleges növény- és állatfaj otthona. Jelenleg a Natura 2000 program keretében védelem alatt áll.^[5]
• A kikötőben horgonyzó luzzuk, dgħajsák és khajjikok jellegzetes "Ozirisz-szemeikkel"
• Halpiac (vasárnaponként)

Kultúra

Band clubja a Pompei Band Club.

Egyházi szervezetei:

• M.U.S.E.U.M.
• Sorijiet ta' Ġesu Nazzarenu
• Sorijiet Tereżjani

Sport

Sportegyesületei:

• Atlétika: Marsaxlokk Freeport A.S.C.
• Labdarúgás: Marsaxlokk Football Club

Közlekedés

Közúton a repülőtér és Tarxien felől megközelíthető.

Autóbuszjáratai (2018. decemberi adatok):^[6]

• 81 (Valletta-Marsaxlokk)
• 85 (Valletta-Marsaxlokk)
• 119 (Marsaskala-Marsaxlokk-Birżebbuġa-Repülőtér)
• 210 (Mater Dei kórház-Marsaxlokk-Birżebbuġa)
• TD10 (expressz, Valletta-Marsaxlokk)

Jegyzetek

Források és irodalom

A Wikimédia Commons tartalmaz Marsaxlokk témájú médiaállományokat.

• Local councils: Marsaxlokk (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2013. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 28.)
• Moldoványi, Ákos. Málta. Budapest: Panoráma (1989). ISBN 963-243-364-5 
• Marsaxlokk (angol nyelven). Holiday Malta