Mohl Adolf

Mohl Adolf
Született	1855. február 25. Lövő
Elhunyt	1939. április 15. (84 évesen) Győr
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	plébános, apátkanonok, történetíró, helytörténész
Sablon • Wikidata • Segítség

Mohl Adolf (Lövő, 1855. február 25. – Győr, 1939. április 15.) plébános, apátkanonok.

Élete

Középiskoláit Sopronban, a teológiát Győrött végezte. 1878. július 9-én szentelték pappá. Kismartonban volt káplán 6 évig. 1884 után Lorettomban, 1902-től Tatán volt plébános, majd alesperes. 1910-től tatai címzetes apát, 1916-ban a soproni társaskáptalan őrkanonokja,^[1] 1920-ban Sopronban a káptalani plébánia adminisztrátora. 1926-tól győri kanonok. 1931-től komáromi esperes, 1937-ben szentadalberti prépost, 1938-ban pápai prelátus.

Tudományos tevékenysége elsősorban a történelem és a haza iránti szeretetéből fakadt. Helytörténeti monográfiáiban foglalkozott a népszokások kutatásával és a művészettörténeti emlékek számbavételével is. Kutatásaival nagyban hozzájárult a győri egyházmegye történetének feldolgozásához, de megírta például Kismarton, a lorettói kegyhely, a tatai plébánia és szülőfalujának, Lövőnek a történetét is. Soproni helytörténeti munkái közül a Szent György-plébánia rövid története a legjelentősebb. Fő művének a Győr egyházmegyei jeles papok című életrajzírást tekinthetjük. Könyvei a tudományos értéken túl pedagógiai szempontból is jelentősek. Végakaratának megfelelően szülőhelyén, Lövőn helyezték örök nyugalomra.

Tagja volt a Jókai Közmivelődési- és Muzeum Egyesületnek és a Szent István Társulatnak. A Szent István Tudományos Akadémia alapító tagja volt. Írt a győri Őrangyalba, a Katholikus Theologiai Folyóiratba, a Religióba (1880-1883), az Egyházmegyei Lapokba (1881-83), a Népiskolai Lapokba (1883); az Imaegyesületi Értesítőbe (1888-89), a Sendboteba (1883), az Eisenst. Zeitungba (1883), a Sopronba (1884, 1887), azonban legtöbbet fordított és átdolgozott német egyházi beszédeket, melyek többnyire a Borromaeusban jelentek meg.

Művei

1883 Kismartoni missziók a XVIII. században. Magyar Sion.
1885 Alakítsunk papi egyesületet. Religió.
1886 Magyarországi Loretto rövid története. Nagykanizsa.
1887 Betegek könyve. Kismarton. (Ism. Katholikus Szemle és a Magyar Sion 1888).
1888 A Miklós országában (Gyermek-mese). Győr.
1888 Az elhagyatott gyermekek ügyében. Katholikus Szemle.
1890 A jó gyermek. Szorgalmas fiúk és leányok számára. Győr (2. kiadás).
1891 A karácsonyi miszterium. Katholikus Szemle.
1892 Lövő története. Győr. (tsz. Balics Lajos; Ism. Katholikus Szemle 1893).
1894 Loreto magyarországi bucsújáróhely rövid története (kivonat). Győr.
1894 Jézus születése. Karácsonyi pásztorjáték. Budapest. (Népiratok 86)
1894 Der Gnadenort Loreto in Ungarn. Kismarton. (Ismerteti Magyar Állam 296-ik szám, Katholikus Szemle 1895. és Kismarton, 1900. Horvátul: Uo. 1900.).
1895 Geschichte des Ortes und der Pfarre Stotzing. Raab.
1896 Wimpassing. Raab.
1897 Herczeg Eszterházy Pál nádor. Katholikus Szemle.
1898 A horvátok átvonulása Sopronmegyén. Soproni Napló.
1900 Mondák Kismarton vidékéről. Győr.
1901 Török világ Kismarton vidékén 1683-1699. Sopron.
1902 Karácsonest. Írta Pap bácsi. Budapest. (Népiratkák 188)
1903 Szarvkő és urai. Századok 1903, 612–633, 713–730.
1906 Középkori kolostorok és templomok Tatán. A komáromvármegyei és városi muzeum-egyesület 1905. évi értesítője, 84-96.
1909 Tata Plébánia története. Győr.
1909 Loreto, magyarországi búcsújáróhely története. Budapest.
1910 A tatai r. kat. plébánia régi anyakönyveinek krónikája 1689-1837. A komáromvármegyei és városi muzeum-egyesület 1909. évi értesítője, 75-89.
1912 Geschichte des Calvarienberges und Wallfahrtsortes Maria-Eisenstadt.
1913 Tatai feliratos kövek helyváltozása. Komárom - Jókai Közmivelődési- és Muzeum Egyesület hivatalos értesítője I, 149.
1913 A tatai apátság körül. Komárom - Jókai Közmivelődési- és Muzeum Egyesület hivatalos értesítője I, 153-162.
1915 A horvátok bevándorlása 1533-ban-
1924 Herczeg Esterházy Pál nádorispán - A magyar Mária-leventék példaképe. Sopron.
1926 Nyugatmagyarországi mondák és mondafélék.
1930 Lövő története. Győr.
1933 Győregyházmegyei jeles papok. Győr.
Török világ Kismarton vidékén.
2000 Válogatott írások. Sopron.

Emléke

Mohl Adolf Emlékbizottság, Sopron.
Mohl Adolf utca, Lövő
2005 bronz érem

Jegyzetek

↑ Komárom - A Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesület hivatalos értesítője 1916, 64.

Források

2001 Mohl Adolf (1855-1939) - Ausgewählte Werke. Sopron.
Kiss Tamás 1999: Mohl Adolf élete és munkássága. Győr.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
Magyar Könyvészet 1887, 1894.
Magyar Sion 1891, 467.
Emlékkönyv. Győr, 1892, 144.
A Pallas nagy lexikona XVIII, 281.
Corvina 1902/15.