Mononykus

Mononykus
Evolúciós időszak: késő kréta, 70 Ma
PreꞒ
Є
O
S
D
C
P
J
K
A Mononykus művészi rekonstrukciója
A Mononykus művészi rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Család: Alvarezsauridae
Nem: Mononykus
Perle et al., 1993
Szinonimák

Mononychus Perle et al., 1993 (non Schueppel, 1824: foglalt)

Fajok
  • M. olecranus (Perle et al., 1993) (típus)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mononykus témájú kategóriát.

A Mononykus (jelentése 'egy karom') az alvarezsaurida theropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban élt, Mongóliában (a Nemegt-formáció területén, körülbelül 70 millió évvel ezelőtt). Hosszú, vékony lábakkal rendelkezett és két lábon járó, fürge mozgású állat volt, amely nagy sebességgel futott, ami előnyös tulajdonság volt élőhelyén, a nyílt sivatagban. Kis koponyája volt apró hegyes fogakkal, ami arra utal, hogy rovarokkal és kisebb állatokkal, például gyíkokkal és emlősökkel táplálkozott. A nagy szemek lehetővé tették a Mononykus számára, hogy éjszaka vadásszon, amikor az idő hűvösebb és kevesebb a ragadozó.

Anatómia

A Mononykus rekonstruált csontváza

A Mononykus kistestű, csupán 1 méter hosszú dinoszaurusz volt. A csuklócsontjai a madarakéhoz hasonlóan összeforrtak, a szegycsontján pedig egy csonttaraj helyezkedett el. A csontváza több részletében is elért közeli rokonaiétól a Shuvuuiáétól és a Parvicursorétól, például a háromszög keresztmetszetű szeméremcsont és a lábujjcsontok eltérő arányai tekintetében.

A Mononykust jelenleg egyetlen példány, az IGM N107/6 azonosítójú holotípus képviseli. Ez a fosszília egy részleges csontváz, melynek hiányzik a farka és a koponyája néhány darabja, az agyüreget leszámítva. Később tévesen több leletet is a Mononykus nembe soroltak be, köztük részleges (kezdetben hibás módon nagyon rövidnek ítélt, de a későbbi egyedeknél hosszúnak és vékonynak bizonyuló) farokkal és teljes, de egyedi, majdnem fogatlan koponyával rendelkező csontvázakat.[1] Ezeket a példányokat azonban időközben átsorolták az új Shuvuuia nembe.[2] Emiatt több Mononykusról készített rekonstrukció és felállított csontváz valójában nagyrészt a Shuvuuián alapul.

Az 1990-es években, a Mononykus hivatalos leírásának készítése közben egy beszámoló látott napvilágot arról, hogy egy Roy Chapman Andrews által vezetett expedíció évtizedekkel korábban feltárt egy feltehetően ehhez a nemhez tartozó példányt. Ezt a leletet az Amerikai Természetrajzi Múzeum (American Museum of Natural History) gyűjteményében egyszerűen egy „madárszerű dinoszaurusz” feliratú címkével látták el.[3] Azonban a további példányok rokon nemekhez való átsorolása és a lelet korának különbsége (az Andrews-féle példány a korábbi Djadochta-formációból származik) alapján valószínűtlen, hogy ez az egyed a Mononykushoz tartozik.[4]

Ősbiológia

A Mononykus az Alvarezsauridae család tagjaként a rokonaihoz hasonlóan nagyon különös zömök mellső lábakkal rendelkezett, melyeken egy-egy nagy, körülbelül 7 centiméteres karom nőtt (amikről a nevét kapta). A másik két ujjáról a karom eltűnt (bár közeli rokona, a Shuvuuia a megnagyobbodott karom mellett két csökevényessel is rendelkezett). E nagymértékben specializálódott karok célja jelenleg rejtély, de egyes tudósok felvetették, hogy (a modern hangyászok végtagjaihoz hasonlóan) a termeszvárak szétbontására szolgáltak, így lehetséges, hogy az állat elsősorban rovarokkal táplálkozott.[5]

A Mononykust rendszerint tolltakaróval rekonstruálják. A rokonságába tartozó Shuvuuia fosszilis maradványaival együtt tollak lenyomatai is előkerültek, igazolva, hogy az Alvarezsauridae ahhoz a theropoda fejlődési vonalhoz tartozott, amely tollakkal vagy pelyhes testtakaróval rendelkezett.[6]

Popkulturális hatás

A Mononykus látható a BBC által a Dinoszauruszok, a Föld urai című sorozat különkiadásaként készített Az óriási karom (Walking With Dinosaurs: The Giant Claw, 2003) című műsorban, melyben a kréta időszaki Mongóliába utazó Nigel Marven elfog és megvizsgál egy példányt.

Jegyzetek

  1. Suzuki, S., Chiappe, L.M., Dyke, G.J., Watabe, M., Barsbold, R., and Tsogtbaatar, K. (2002). „A new specimen of Shuvuuia deserti Chiappe et al., 1998 from the Mongolian Late Cretaceous with a discussion of the relationships of alvarezsaurids to other theropod dinosaurs”. Contributions in Science 494, 1–18. o.  
  2. Chiappe, L.M., Norell, M. and Clark (1998). „The skull of a relative of the stem-group bird Mononykus”. Nature 392, 275–278. o.  
  3.  (1993). Dinosaurs of the Gobi. Mongolia: BBC Horizon.
  4. Mortimer, M.: Ornithomimosauria. The Theropod Database, 2004. [2012. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 19.)
  5. Senter, P. (2005). „Function in the stunted forelimbs of Mononykus olecranus (Theropoda), a dinosaurian anteater”. Paleobiology 31 (3), 373–381. o.  
  6. Schweitzer, M.H., J.A. Watt, R. Avci, L. Knapp, L. Chiappe, M. Norell & M. Marshall (1999). „Beta-keratin specific immunological reactivity in feather-like structures of the Cretaceous alvarezsaurid, Shuvuuia deserti”. Journal of Experimental Zoology (Mol Dev Evol) 285, 146–157. o.  

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mononykus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Haines, Tim, Paul Chambers. The Complete Guide to Prehistoric Life. Canada: Firefly Books Ltd., 125. o. (2006) 
  •  (1993). Dinosaurs of the Gobi. Mongolia: BBC Horizon.

További információk

  • Mononykus. The Dinosaur Encyclopaedia. [2009. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 19.)
  • Mononykus. Dino Directory. Natural History Museum. [2011. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 19.)
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap