Ottokar Czernin

Ottokar Czernin
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere
Hivatali idő
1916. december 22. – 1918. április 16.
ElődBurián István
UtódBurián István
Katonai pályafutása
Csatáielső világháború

Született1872. szeptember 26.[1][2][3][4][5]
Dymokury[5][6]
Elhunyt1932. április 4. (59 évesen)[1][3][4][5][7]
Bécs[8][6]
PártVerfassungstreuer Großgrundbesitz

SzüleiAnna Maria von Westphalen zu Fürstenberg
Theobald Czernin
Gyermekei
  • Petr Czernin
  • Victoria Gräfin Czernin von und zu Chudenitz
  • Ferdinand Karel Černín z Chudenic
Foglalkozás
  • diplomata
  • politikus
  • arisztokrata
IskoláiKároly Egyetem

Díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Ottokar Czernin témájú médiaállományokat.

Ottokar Czernin von und zu Chudenitz gróf (teljes neve német formában Ottokar Theobald Otto Maria Graf Czernin von und zu Chudenitz, cseh névformában Otakar Theobald Otto Maria hrabě Černín z Chudenic), (Dimokur, 1872. szeptember 26. – Bécs, 1932. április 4.) cseh arisztokrata család tagja, politikus, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere volt az első világháború során, 19161918 között. Személyesen okolható azért, hogy 1918-ban minden béketárgyalási lehetőség kudarcba fulladt és a Birodalom összeomlott.

Élete

Ottokar Czernin 1872. szeptember 26-án született a csehországi Dimokurban (ma Dymokury, Csehország) cseh arisztokrata család gyermekeként. 1895-ben a párizsi nagykövetség tagjaként az osztrák–magyar diplomáciai szolgálat tagja lett. 1899-ben Hágába helyezték át. 1903-ban a Bohémiai Landtag (tartományi parlament) tagja lett, ahol a konzervatívok táborát erősítette. 1907-ben Ferenc Ferdinánd közeli tanácsadójaként ellenezte az általános választójog bevezetését Ausztriában és az arisztokrácia politikai hatalmának visszaszerzéséért küzdött. 1912-ben az osztrák felsőház örökös tagja lett. 1913-tól bukaresti követként három éven keresztül ismét diplomáciai szolgálatot látott el.[9]

1916 decemberében, I. (IV.) Károly trónra lépése után, Czernint kinevezték az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterévé. Az első világháborúból való kilépési terveit azonban a német hadvezetés ellenállása, valamint a központi hatalmak katonai és gazdasági összefonódása megakadályozta. Külügyminiszteri pozícióját súlyosan érintették a breszt-litovszki béke során, az újonnan függetlenné vált Ukrajna javára tett területi engedmények, 1918 februárjában. 1918 áprilisában a Sixtus-ügy miatt, amellyel IV. Károly az Osztrák–Magyar Monarchia antanttal való különbékéjét akarta elérni, s amelyet Czernin nem ismert részletesen,[10] távozásra kényszerült. A háború után, 19201923 között a nemzetgyűlés tagja volt Ausztriában. 1932. április 4-én hunyt el Bécsben.[9]

Magyarul megjelent művei

  • Emlékeim Tisza István grófról; Enciklopédia, Bp., 1925

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b c Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  6. a b Regional Database of the Central Bohemian Research Library in Kladno. (Hozzáférés: 2023. június 20.)
  7. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  8. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  9. a b Encyclopedia Britannica:Ottokar, Count Czernin (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
  10. Vö. Erdődy, az utolsó császár titkosügynöke; Karl Kraus: A császár megbízásából - A Sixtus-levelek titkos futára: Erdődy Tamás gróf (1886-1931). Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények.

Források

  • Encyclopedia Britannica:Ottokar, Count Czernin (angolul)
  • AEIOU Encyclopedia:Czernin, Ottokar Graf (angolul)
  • August Demblin: Czernin und die Sixtus-Affaire, München, 1920
Sablon:Az első világháború osztrák–magyar politikusai
  • m
  • v
  • sz
Osztrák és magyar politikusok az első világháború kezdetétől a trianoni békeszerződésig
Az OMM külügyminiszterei
  • Leopold von Berchtold (1912–15)
  • Burián István (1915–16)
  • Ottokar Czernin (1916–18)
  • Burián István (1918)
  • ifj. Andrássy Gyula (1918)
Az OMM hadügyminiszterei
Magyar miniszterelnökök
Magyar honvédelmi miniszterek
Magyar államfők
Politikusok
Tanácsköztársaság
Sablon:Magyarország külügyminiszterei
  • m
  • v
  • sz
Az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc alatt
Az Osztrák–Magyar Monarchia
közös külügyminiszterei
Az I. Magyar Köztársaság alatt
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt
A Horthy-korszak alatt
A nyilas uralom alatt
  • 1944-1945: Kemény Gábor
Az ideiglenes nemzeti kormány
és a II. Magyar Köztársaság alatt
  • 1944–1947: Gyöngyösi János
  • 1947: Mihályfi Ernő
  • 1947–1948: Molnár Erik
A Rákosi-korszakban
  • 1948–1949: Rajk László
  • 1949–1951: Kállai Gyula
  • 1951–1952: Kiss Károly
  • 1952–1953: Molnár Erik
  • 1953–1956: Boldóczki János
  • 1956: Horváth Imre
Az 1956-os forradalom alatt
  • 1956: Horváth Imre
  • Nagy Imre
A Kádár-korszakban
  • 1956–1958: Horváth Imre
  • 1958–1961: Sík Endre
  • 1961–1973: Péter János
  • 1973–1983: Puja Frigyes
  • 1983–1989: Várkonyi Péter
  • 1989–1990: Horn Gyula
A rendszerváltás után
  • 1990–1994: Jeszenszky Géza
  • 1994-1998: Kovács László
  • 1998–2002: Martonyi János
  • 2002–2004: Kovács László
  • 2004–2006: Somogyi Ferenc
  • 2006–2009: Göncz Kinga
  • 2009–2010: Balázs Péter
  • 2010–2014: Martonyi János
  • 2014: Navracsics Tibor
  • 2014-től: Szijjártó Péter
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 95176476
  • LCCN: nr94009718
  • ISNI: 0000 0001 0927 2350
  • GND: 118677659
  • SUDOC: 092805566
  • NKCS: jn20000728091
  • BNF: cb112525445
  • ICCU: RCAV234340
  • BIBSYS: 90730383
  • Első világháború Az első világháború portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap